Az akkor Pécsett eltöltött fél éve nem sikerült túl fényesre, most jobb folytatásban bízik – írja a Dunántúli Napló.
– Ugye nem kellett GPS-es segítség ahhoz, hogy odataláljon a PMFC pályára?– Persze hogy nem, hiszen fél évet már játszottam itt – válaszolta Andorka Péter. – Körülbelül hat éve lehetett… Először Ott József volt az edzőm, aztán Keszei Ferenc.
– Nehogy megharagudjon, de akkor nem nyújtott emlékezetes teljesítményt. Mi nem stimmelt?– Az a fél év tényleg nem úgy sült el, ahogy szerettem volna. Azóta sok idő eltelt, nem érdemes rágódni azon, hogy miért úgy történt. Akkor ugyebár 21 éves voltam, fiatal játékos, most meg 27 leszek, és úgy érzem, sokat fejlődtem.
– Szokták mondani, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Ön most mégis megteszi. Miért?– Mindenképpen az NB I-ben szerettem volna focizni, ez ugyebár a Nyíregyházával nem jött össze, mert nem jutottunk fel. Volt egy-két ajánlatom, közülük a PMFC volt a legkitartóbb, és Mészáros Ferenc vezetőedző is szeretett volna a csapatában látni. De talán nem is nevezném ezt ugyanannak a folyónak, a két szituáció nem hasonlítható egymáshoz.
– A vezetőedző a napokban azt nyilatkozta, hogy az érkezők különböző erőállapotban vannak. Ön milyenben érzi magát?– A bajnokságot végigjátszottam, utána egy hétig álltam le teljesen. Aztán amikor a PMFC elkezdte a felkészülést, én is elkezdtem egyénileg edzeni. Az alap-állóképességem rendben van, a speciális dolgok pedig majd a labdás edzésekkel, a felkészülési meccsekkel visszajönnek.
– Egy héttel a rajt előtt kifejezetten jó jel, hogy a gólszerzéssel nem áll hadilábon: betalált a szlovén Goricának, majd a horvát Zadarnak is.– Ebből azért nem kell messzemenő következtetéseket levonni! De nyilván az a célom, hogy a bajnokságban is minél többször eredményes legyek!
