Életének 95. évében elhunyt Szentmarjay Tibor. Az egykori kiemelkedő tudású középhátvéd, majd jeles edző, az első egri NB I-es gárda szakvezetőjének temetéséről később intézkednek – számolt be a HEOL.hu.
„Békésen tűrte ezt az egészet, ami vele az utóbbi három hétben történt. Már teljesen legyengült, de mi mindig ott voltunk mellette. Vasárnap hajnali két órakor viszont nem. Akkor távozott közülünk. Elaludt. Nagyon szépen ment el.”
Öt gyermeke közül Gabriella lánya mondta mindezt édesapjáról úgy is, mint akinél az utóbbi két évben lakott, azt megelőzően 1997-től, szeretett felesége halálától, pedig egyedül élt Egerben. Tette mindezt pedánsan, korát meghazudtoló módon. „Az egész háztartást magam vezetem. Főzök, mosok, vasalok, csak a takarításban akad segítségem.” – említette a 90. születésnapja alkalmából készített interjú során. Ezt pedig csak úgy lehet bírni, ha az ember vigyáz magára. És Tibi bácsi ezt tette.
Pécelen 1921-ben született, majd 1950-ig kötődött a fővároshoz, ahonnan Egerbe igazolt. Játékosként szerepelt az első NB II-es csapatban, amely Egri Építők néven 1951-ben legtöbbször Madaras – Kapuszta, Szentmarjay, Dobos – Tóth, Boros – Szabó, Baranyi, Nagy F., Váraljai, Drencsényi összeállításban futott ki a pályára. A később Pedagógus, majd Fáklya elnevezésű egylet meccsein akkor nem volt ritka a 6000-es nézőszám, holott a városi stadion még csak tervként létezett. Szentmarjay Báder Gyulával végig hű maradt az egri színekhez, miközben az ő korosztályukból a többiek oda írtak alá, ahová éppen nagyobb pénzzel elcsábították őket. Akadt klub, ahol az egri 100 forintos győztes meccsprémiumhoz képest hatszor ennyit kínáltak a védőnek, mégsem váltott. „Hát hogyne, engem is csaltak, például Ózdra, de képkeretnek sem mentem volna oda.”
1957-ig irányította a pályán belül társait, majd edzőnek állt, és ahol megfordult, egy bajnoki címet mindenhol fel tudott mutatni. A megye II-es Bervai Vasasnál például kijelentették, ha nem lesznek aranyérmesek, megszüntetik a csapatot. Bajnokságot nyertek. Edzősködött Egercsehiben, az Egri Előrénél és az Egri Dózsánál is, amely – a város történetében először – 1967-ben ezüstérmesként szerzett jogot az NB I-es indulásra. Szentmarjay a Papp, Kovács, Kárpáti, Kiss, Winkler, Tátrai, Berán, Faliszek, Sárközi, Zilahi, Kovács Gy., Rajna alkotta kerettel szerepelt az élvonalban. Hiába jelentett azonban felejthetetlen élményt a Ferencváros ellen 18 ezer néző előtt lejátszott mérkőzés (4-2-re nyertek a zöld-fehérek), és hagyott nyomott a Bp. Honvéd 4-3-as legyőzése (3-0-ás hátrányból), a csapat kiesett az első osztályból. A szakmával 1983-ban hagyott fel végleg, ám előtte vezette a Debreceni MTE, a Kazincbarcika és a Miskolci VSC együttesét is.
A borsodi vasutasoktól igazolta hozta Egerbe Kiss Tibort, aki így emlékezett edzőjéről. „Nagyon kemény volt, a mai NB I fele abba hagyta volna nála futballt. Ám nagyon szerettem, mert olyan edző volt, aki a rend és fegyelem következetes híveként lehetett példa sokaknak. Isten nyugosztalja!”
Nevét viseli az érsekkerti stadion
„Nagyon megvagyok hatódva” – szólt az ünnepelt 2011. augusztus 27-én. A jeles napon játszották az Egri FC– Békéscsaba NB II-es mérkőzést, amelyet megelőzően Habis László polgármester örömmel jelentette be, hogy a jövőben a Szentmarjay Tibor Városi Stadionban sportolhatnak a helyiek és az ide látogatók. A szakembertől alkalmasabb személyt nem is lehetett volna találni arra, hogy a nevét viselje az érsekkerti létesítmény. Az MLSZ akkori megyei igazgatójának, Várkonyi Ferencnek és a társadalmi elnök Jakab Gábornak a javaslata meghallgatásra talált az önkormányzatnál. A csapat 2–2-es döntetlent játszott a viharsarkiakkal, majd sok vihart megélve játszik a megyei I. osztályban.
