18 év után kiesett az NB I-ből a Zalaegerszeg. Természetesen a klubnál és a városban mindenki csalódott, teljesen érthetően, hiszen egy ilyen kudarcot soha nem könnyű feldolgozni. Ám ha most még borús is a jövőkép, mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az Újpesten, a Győrön és a Debrecenen kívül már több jelentős klub megjárta a közelmúltban a másodosztályt, de új erőre kapva, új támogatókra találva, új vezetők irányításával visszatalált az élvonalba!
Diósgyőr
A Diósgyőr 1984-ben kiesett az NB I-ből, és csak 1991-ben jutott vissza, hogy aztán két szezon után megint búcsúzzon. 1996-ban jött az újabb felkerülés, de anyagi nehézségek miatt 2000 telén távoztak a játékosok, és bár a bajnokságot még befejezte, az évad végén megszűnt a csapat. Ekkor egyedülálló módon a klub szurkolói vették kezükbe a dolgok irányítását. Újra megalapították a DVTK-t, és benevezték a bajnokságba. Az első szezont a klub a hetedosztályban kezdte, de a Borsod Volán SE-vel történő egyesülés után a harmadosztályban folytatta.
Bár a feljutás nem sikerült, az igény továbbra is megvolt a minőségi labdarúgásra. Megalakult a DVTK Kft., ami telephelyet cserélt a Bőcs csapatát működtető gazdasági társasággal, így a diósgyőriek az NB I/B-ben indulhattak a 2001–2002-es pontvadászatban. Az anyagi problémák azonban újra jelentkeztek és a társaság csődbe ment. A diósgyőri labdarúgás azonban tovább élt, mert egy új befektető révén megalakult a DVTK 1910 Kft., ami a Monor jogán elindult a másodosztályban, sőt 2003–2004-ben kiharcolta a feljutást is. Az NB I-ben azonban már csak úgy tudott elindulni a csapat, hogy a Siófok FC Kft. Diósgyőrbe költözött. Tudják követni?! Mert nem könnyű!
A 2004–2005-ös szezontól kezdve zsinórban hat szezont húzott le a csapat az NB I-ben, míg a klub centenáriumi évében 2010-ben dicstelenül távozott. Az élet azonban a másodosztályban sem állt meg. Új befektető, a milliárdos Leisztinger Tamás nevével fémjelzett Arago Zrt. szerzett közvetetten többségi tulajdonrészt a Diósgyőr FC Kft-ben. A 2010–2011-es bajnokságban a cél nem is lehetett más, mint újra visszakerülni a legjobbak közé. Bár az őszi harmadik hely, és a hétpontos lemaradás az ősi rivális Nyíregyházával szemben nem sok jóval kecsegtetett, a csapat tavaszra megtáltosodott, és a klub történelmének második leghosszabb győzelmi sorozatát produkálta, így újra visszatért az élvonalba.
Ferencvárosi TC
A Fradinál máig büszkék arra, hogy övék az egyetlen magyar csapat, amely soha nem esett ki az élvonalból. Bár 2006-ban kizárták őket az első osztályból, majd az NB II-ben három idényt töltöttek el, a bíróság megállapítása szerint a kizárás jogszerűtlen volt. Hiába a dicső múlt, a pénzügyi nehézségek következtében az MLSZ anyagi okokra hivatkozva visszavonta az FTC első osztályra szóló licencét, ezért száműzték a csapatot a másodosztályba. Odalent előbb a Nyíregyháza, majd a Kecskemét és a Szolnok is megelőzte. A klub ebben az évben sem volt botránymentes, a szurkolók nehezen viselték a kudarcokat, az okot pedig a játékosokban találták meg, mondván: nem a Fradihoz méltóan futballoznak.
A szezon felénél egy halvány reménysugár jelent meg az FTC egén, ugyanis ekkor megvette a klubot egy angol üzletember, Kevin McCabe. 2009-ben jött a feljutás, de az angolokat kiutálták az Üllői útról, így 2011. március 30-án bejelentették, hogy az FTC egy euróért veszi meg a McCabe vezette angol tulajdonosoktól a labdarúgócsapatot.
Honvéd
1993-ban a kispestiek a BEK-ben még a Manchester United ellen játszottak, de ezután leszálló ágba került a klub. 1996-ban még egy Magyar Kupa-siker gazdagította a dicsőséglistát, de lassan hanyatlásnak indult a minden… Évről-évre a kiesés ellen küzdött a csapat, amely nem volt képes megtartani jó játékosait. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy 2003-ban bekövetkezett a klub történetének legsötétebb éve. Megtörtént az, ami a Honvéd fennállása óta még soha. kiesés az NB I-ből. Ebben az évben a legendás kispesti csapat közel állt a végleges megszűnéshez.
A játékosállomány szinte teljesen kicserélődött, de Gálhidi György vezetőedző rövid idő alatt csodát művelt, hiszen a másodosztályban rajt-cél győzelmet arattak, és a Magyar Kupa-döntőbe is bejutottak. A csaknem százéves klubtörténelem mélypontja, a másodosztályú szereplés után az együttes ismét megragadt. 2006 nyarán aztán földindulás-szerű változások zajlottak: a klub vidékre költöztetésével fenyegető olasz főtulajdonost, Piero Pinit a Hemingway Group váltotta százszázalékos tulajdonrészt szerezve, George F. Hemingway vezetésével.
Haladás
Az 1919-ben alapított klub végigjárta a ranglétrát, és 1936-ban mutatkozott be az első osztályban, de egy év múlva kiesett, és a későbbiekben még összesen tíz alkalommal búcsúzott az első osztálytól. Például 2000-ben, illetve legutóbb 2002-ben, amikor a Lombard, mint új tulajdonos érkezett a klubhoz, ám két év után távozott is Szombathelyről. Bizonyosodott: nem működik az a fajta hozzáállás, amikor egy gazdag üzletember egy számára teljesen idegen közegben, hozzáértő közönség előtt próbál csapatot építeni. A honi futball nagy utazója, Bíró Péter nemhogy felemelte, kis híján teljesen tönkretette Szombathely labdarúgását. A városban rég nem látott összefogásra volt szükség, hogy egy fiatalokból álló csapat egyáltalán el tudjon indulni a bajnokságban. A fanatikusok kedvét az sem szegte, hogy a szeretett csapatuk csak a másodosztályban szerepelhetett. A 2006–2007-es szezon előtt tulajdonrészt vásárolt a Séllei Árpád alapította Haladás Marketing Kft., és öt százalékos tulajdonosként ez a cég vállalta a Szombathelyi Haladás futballcsapatának teljes premizálását.
2007. július 1-vel az Illés Béla és Halmai Gábor fémjelezte Halmill Team Tanácsadó Kft. 44 százalékos üzletrészt vett meg az önkormányzattól, ezzel még stabilabbá vált a Szombathelyi Haladás, mind anyagilag, mind szakmailag. A csapat a 2007–2008-as szezonban megnyerte az NB II Nyugati-csoportját és visszajutott az első osztályba. A szombathelyi gárda alapítása óta a 2008–2009-es bajnokságban szerepelt a legjobban: akkor a harmadik helyen végzett a csapat, kivívva ezzel az Európa Ligában való indulás jogát. Ezzel az eredményével a Haladás új rekordot állított fel az NB I történetében: újoncként még egy csapat sem tudott ennél jobb eredményt elérni.
Békéscsaba
A viharsarkiak az élvonalban a legnagyobb sikert az 1993–1994-es idényben érték el, amikor Pásztor József irányításával a harmadik helyen végeztek. A kupagyőztes és a bajnoki bronzérmes együttes kiléphetett a nemzetközi porondra is. Az elkövetkező évtizedben jobbára az első osztályban szerepelt a csapat, de már nem ért el kiemelkedő sikereket, többnyire a kiesés elkerüléséért küzdött. 1997-ben még sikerült a bennmaradás, 1998-ban viszont már nem. Az új idényben a célként kitűzött feljutás nem jött össze, sőt tavasszal már az NB II-ből való kiesés szele is megérintette a csapatot! 2000 őszén hasonló volt a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1-2) sikerült a bennmaradás a másodvonalban. A 2001–2002-es szezont nagy lendülettel kezdte a csapat, ami a bajnokság végéig kitartott, így sikerült visszajutni az NB I-be.
2004-ben fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére. A gazdasági társaság tulajdonosai eladták a klubot Darko Canadics bosnyák vállalkozónak. Az alvilági kapcsolatokkal is rendelkező üzletember minden valószínűség szerint a legnagyobb ígérethalmazt produkálva Magyarországon cserben hagyta a csapatot, ami teljesen széthullott. Fuldokolva az adósságban és rengeteg jogtalanul levont ponttal sújtva. Az egyesület 44 millió forint adóhátralékot halmozott fel, ezért 2005 nyarán kényszerhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban. Az NB I-ből kiesett csapat nem kapott rajtengedélyt egyik bajnoki osztályban sem, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága éveken keresztül labdarúgás nélkül marad.
A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE, és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld-csoportjába nyert besorolást a 2005–2006-os bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely rögtön az első évben jogot szerzett a másodosztályú tagságra. A Keleti-csoportból azonban kiesett, tehát a 2007–2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte, de ezúttal is visszakerült az NB II-be. 2010 áprilisában ismét a korábbi sikeredző, Pásztor József vette át a Békéscsaba irányítását, és ő az edző a mai napig is.
MTK
Az MTK labdarúgó-szakosztályának egyik legcsúfosabb bajnoksága az 1980–1981-es volt. A csapat 17. lett és története során először kiesett az első osztályból. Aztán az 1992–1993-as évben Verebes József helyett Gellei Imre lett az edző, és a negyedik helyen végzett az együttes. Ezért is teljesen megmagyarázhatatlan, hogy egy erős játékosállománnyal rendelkező gárda hogyan végezhetett a következő idényben a bajnokság utolsó helyén?! Pedig így történt, ismét irány az NB II… A következő, 1994–1995-ös idényben érkezett Várszegi Gábor, és neki köszönhetően rendeződtek a dolgok. A csapat hatalmas fölénnyel nyerte az NB II-t, és visszakerült a legjobbak közé.
Bár a Sándor Károly Akadémia továbbra is sikeresen működik, a csapat az előző bajnokságban érthetetlen gyengélkedésbe kezdett, és harmadszor is kiesett. Aztán a közelmúltban távozott Várszegi, de mivel a tehetséges keret és az emblematikus edző, Garami József is maradt, hamarosan újra élvonalbeli meccseket rendezhetnek a Hungária körúti stadionban.
Az ellenpéldák: Debrecen, Győr, Újpest
A Debreceni VSC igazi sikerkorszaka 1993-ben kezdődött. feljutott az élvonalba, rá egy évre pedig bronzérmes lett a bajnokságban, és 1999-ben a Magyar Kupát is megnyerte. 2001-ben Magyar Kupa-győztes lett, de az idény végén kiesett az élvonalból. Azonban a BKV Előre SC visszalépésével bennmaradt az első osztályban, ráadásul a sikeres üzletember, Szima Gábor a klub többségi tulajdonosa lett. Gyakorlatilag az ő szerepvállalása után tűntek el a viharfelhők a klub feje fölül, így tehát nem kellett búcsúznia az első osztálytól.
A Győri ETO FC a nagy sikerek után a kilencvenes években egyre mélyebbre süllyedt a táblázaton. Olyannyira, hogy 1995–1996-ban csak az NB I létszámának felemelésével kapta meg az osztályozó jogát, ahol a Matáv SC Sopronnal szemben nagy nehézségek árán hosszabbította meg első osztályú tagságát. Bő tíz évvel később is gyengélkedtek a kisalföldiek, a 2006–2007-es évet csak a 13. helyen zárták, de a kieséstől mindig megmenekültek.
Az Újpest csapata 1905-ben került fel az első osztályba, ahonnan az 1910–1911-es bajnokság végén kiesett, majd egy év múlva újra visszakerült a legjobbak közé, tehát 1912 óta folyamatosan az élvonalban szerepel! A kilencvenes éveket bajnoki címmel indították az újpestiek, 1992-ben a Magyar Kupa-győzelem is összejött, ráadásul a csapat megnyerte a Szuperkupa első kiírását is, de a bajnokságban csak a szerény 14. helyen végzett, ami osztályozót jelentett, de végül sikerült kivívni a bennmaradást. Nagy változást hozott a klub életében, hogy 1999 nyarán a professzionális labdarúgócsapat kikerült az egyesület, azaz az UTE fennhatósága alól, s gazdasági társaság formájában folytatta működését. Az akkor csőd szélén álló szakosztály ma már gazdaságilag teljesen önálló futballklubként, Újpest FC néven működik. A csapatot megvásároló tulajdonosi konzorcium rövid idő alatt teljesen konszolidálta a klub anyagi helyzetét. 2000-ben csak a 11. helyen zárt az együttes az élvonalban, de a kiesés nem fenyegette.
