Válogatott

Itt az MLSZ határozata a kapitány ügyében

Egervári sikerei is szóba kerültek, csak úgy, mint Pintér korai menesztésének okai. Az andorrai fejetlenség Storck felelőssége.
 
 

Válogatott

Itt az MLSZ határozata a kapitány ügyében

Egervári sikerei is szóba kerültek, csak úgy, mint Pintér korai menesztésének okai. Az andorrai fejetlenség Storck felelőssége.
 
 
 

Válogatott

Itt az MLSZ határozata a kapitány ügyében

Egervári sikerei is szóba kerültek, csak úgy, mint Pintér korai menesztésének okai. Az andorrai fejetlenség Storck felelőssége.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége június 15-i ülésén meghallgatta Bernd Storck szövetségi kapitány beszámolóját.

Munkája során az MLSZ a hosszú távú, tervezett stratégiai céljait szeretné megvalósítani, és ezeknek rendeli alá döntéseit 2010 óta a magyar férfi A-válogatott nemzetközi versenyképessége fokozatosan nőtt Az Egervári Sándorral elindult fejlődési folyamatot Dárdai Pál kinevezése felgyorsította, Bernd Storck pedig sikerre vitte A 2016-os Eb-kijutás, és a franciaországi csoportgyőzelem a magyar futball elmúlt évtizedeinek legnagyobb eredménye A vb-selejtezők kihívásait a válogatott nem tudta eredményesen megoldani

A Magyar Labdarúgó Szövetség vezetése a hosszú távú, stratégiai tervezésben, és az ennek érdekében végrehajtott szisztematikus szakmai munkában hisz. Ezek meghatározása, feltételeinek garantálása sok területen egyszerűbb feladat, mint a legnagyobb érdeklődést kiváltó férfi A-válogatott irányításával kapcsolatos teendők esetén. A 2010 és a 2016 közötti időszakban az MLSZ vezetése a következőket hajtotta végre az A-válogatott fejlődése érdekében – szövetségi kapitányai segítségével.

Egervári Sándor 2010 júliusában vette át a nemzeti csapat irányítását. Ekkora az egyik legsikeresebb hazai vezetőedzőnek vallhatta magát, aki az MTK (1999, 2003) és a Dunaferr (2000) csapatával is bajnoki címet ünnepelhetett, illetve 2009-ben bronzéremre vezette az U20-as válogatottat az egyiptomi világbajnokságon.

A tisztségét három évig és három hónapig töltötte be, mielőtt lemondott volna a Hollandia elleni 8–1-es vereséget követően. A csapatba fokozatosan építette be az új játékosokat, minden évben legalább két-két tehetséggel fiatalodott a nemzeti férfi csapat. Tevékenysége során a válogatott lépésről lépésre fejlődött, mindkét befejezett selejtezősorozatban (Eb-, vb-selejtező) a harmadik helyezést szerezte meg a csoportjában. Az Eb-selejtezőkön elért eredménye a jelenleg érvényben lévő lebonyolítási formában szintén Eb-pótselejtezőt ért volna.

A 2013-ban kinevezett Pintér Attila mindössze egy tétmérkőzésen irányította a nemzeti együttest, így az ő teljesítménye ez alapján nem értékelhető reálisan. A korábbi többszörös magyar bajnok és kupagyőztes edző lelkiismeretesen, nagy odaadással dolgozott, ám munkája során az eredményesség érdekében sem tudta függetleníteni magát a személye negatív megítéléséből származó körülményektől. Ennek következtében a stratégiai tervezés ellenére indokolttá vált az MLSZ munkájára egyébként nem jellemző gyors beavatkozás és döntéshozás.

A játékosként mintegy 15 éves Bundesliga-tapasztalattal rendelkező, 61-szeres válogatott Dárdai Pál a Hertha BSC utánpótlásedzőjeként vállalta el a nemzeti csapat irányítását. Vezetésével megszilárdult a csapat játéka, mérkőzéseire a fegyelmezettség, szervezettség, precizitás és az önbizalom volt jellemző. Edzéseinek tempója, motiválási módszere újdonságot jelentett a magyar labdarúgásban. Dárdai Pál elsősorban a már befutott, bizonyított játékosokban bízott, így került vissza a csapatba Király Gábor is. Bár az MLSZ vezetése örömmel számolt volna Dárdai Pállal hosszú távon, ő 2015-ben elfogadta a Bundesliga I-ben szereplő Hertha BSC vezetőedzői felkérését, és távozott a válogatott éléről.

Helyére – folytatva a megkezdett munkát – az MLSZ elnöksége a korábban sportigazgatónak kinevezett Bernd Storckot kérte fel. A német szakember az utánpótláscsapatok élén bizonyította, hogy rendelkezik a megfelelő felkészültséggel, erővel ahhoz, hogy a vezetésével bátrabb, kezdeményezőbb futballt valósítsanak meg a magyar tehetségek. Ugyanezt igazolta a nemzeti csapatnál is, amely végül Pintér Attila (1 mérkőzés), Dárdai Pál (5 mérkőzés) és Bernd Storck (4 mérkőzés) vezetése mellett a harmadik helyen végzett a selejtezősorozatban. A szövetségi kapitány az Eb-pótselejtezőkön sikerrel ültette át elveit a gyakorlatba, és a teljes felelősséget vállalva, átalakított stábbal kettős győzelmet aratott a norvég együttes ellen, amivel kiharcolta az Eb-szereplés jogát. Mindeközben már ezen kiélezett mérkőzéseken megkezdte a fiatal labdarúgók csapatba építését.

A magyar együttes 44 év után nemcsak kiharcolta az Eb-szereplés jogát, hanem kiemelkedően szerepelt az Európa-bajnokságon. A fiatalokat is nagy számban foglalkoztató, ám egyelőre a rutinos játékosokra támaszkodó együttes Dárdai Pál csapatához hasonlóan stabil, fegyelmezett játékot produkált, de emellett a támadásokban a korábbi időszaknál jelentősen eredményesebbnek mutatkozott. Öt rúgott góllal nyerte meg Eb-csoportját úgy, hogy eközben a sportigazgatóként a jövőre is gondoló szakember minden mezőnyjátékosának lehetőséget adott a pályára lépésre, a tapasztalatszerzésre.

A magyar válogatott a 26. helyen zárta a 2016-os évet a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáján, ami a korábbi évek tekintetében óriási sikernek mondható, ugyanakkor az Eb-szereplést követő visszaesés már jelezte, hogy a Franciaországban elért eredmény a magyar futball versenyképességét ismerve túlzó. A Feröer-szigeteken szerzett egy pont, és különösen a mutatott játék csalódást okozott, azt követően az év végéig a válogatott az elvárható eredményeket hozta, igaz, esetenként nyögvenyelős játékkal. A csapat szereplését támogatás, és enyhe kritika kísérte, bár nyilvánvaló volt, hogy az Eb-n az idősebbek közé tartozó együttes átalakítása kihívásokat jelent majd mindenki számára, hiszen a nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező egyéniségek pótlása nem pillanatnyi, átmeneti feladat.

Összességében az őszi és tavaszi vb-selejtezőkön a papírforma érvényesült: a gyengébben jegyzett válogatottak ellen nyert, a magasabbra sorolt ellenfelekkel szemben vereséget szenvedett a csapat. A Portugália elleni összecsapást követően egyértelművé vált, hogy a magyar válogatottnak már csak matematikai esélye van arra, hogy kivívja a kvalifikációt az Eb-nél lényegesen nehezebb, mindössze 13 európai csapat számára elérhető 2018-as világbajnokságra. Így a sikeres 2020-as Európa-bajnoki szereplés érdekében – és mert igen kevés lehetősége van a mindenkori szövetségi kapitánynak a kísérletezésre – lehetővé és indokolttá vált az új játékosok kipróbálásának és beépítésének előtérbe helyezése.

Andorra ellen a szövetségi kapitány már egy jelentősen megfiatalított keretet állított össze, amelybe Bernd Storck nem hívott meg több olyan hazai klubban futballozó játékost, akik európai kupameccsekre készülnek, ugyanakkor bekerült például az U17-es Európa-bajnokságon májusban a csapatával legjobb nyolc közé jutott Szoboszlai Dominik, vagy az U19-es válogatott védő, Tóth Bence. Azonban sem a fiatalok szerepeltetése, sem a nyolc sérült kerettag hiányzása nem teszi elfogadhatóvá a magyar válogatott vereségét egy, a világranglistán mintegy 150 hellyel hátrébb sorolt, részben amatőrökből álló andorrai csapat ellen. Ezen az összecsapáson a magyar válogatott semmilyen jegyét nem mutatta a korábbi játékának, érezhetően nem volt meg az idősebb és a fiatalabb futballisták közötti egyensúly sem, ami a szövetségi kapitány, így Bernd Storck felelőssége, illetve hibája.

Magyarországi tevékenysége során Bernd Storck mind az U20-as válogatott vb-szereplése, mind az A-válogatott Eb-pótselejtezője és franciaországi szereplése kapcsán bizonyította, hogy versenyhelyzetben képes kihozni csapataiból a legjobbat. Eközben nemcsak eredményesen, de a stratégiai célokat is szem előtt tartva végezte munkáját, törekedve mind a fiatalok beépítésére, mind a válogatott futballstílusának fejlesztésére.

Tekintettel arra, hogy a soron következő augusztusi vb-selejtezőig nagyon kevés idő és minimális felkészülési lehetőség van hátra, másrészről viszont a 2020-as Eb-selejtezők kezdetéig még kellő idő és mérkőzés áll majd rendelkezésre, az MLSZ úgy határozott, hogy korábbi munkája és eredményei alapján Bernd Storck kap egy második esélyt: folytathatja munkáját. Ez vonatkozik a szövetségi kapitányságra és a sportigazgatói állásra is, amelyeket azonban szigorúbb és rendszeresebb felügyelet, valamint szélesebb körű szakmai kommunikáció kialakítása mellett kell végeznie.

MLSZ elnöksége emellett az alábbi döntéseket hozta a kérdéssel összefüggésben:

1. A soron következő három hazai vb-selejtezőre a nézőtér minden szektorába egységesen 1000 Ft-ba kerülnek majd a belépők, a bérletes szurkolók számára pedig visszafizetésre kerül a jegyárkülönbözet.

2. Az MLSZ az általa közvetített, az utánpótlás finanszírozására szánt pénzek elosztási elveit azonnali hatállyal átállítja kizárólagosan produktivitási index alapján történő elszámolásra. Eszerint a nevelőegyesületek, akadémiák, regionális központok, vagy akár a kisegyesületek egységes rendszerben, azonos feltételek alapján kapnak elismerést annak arányában, hogy a náluk nevelkedett játékosok milyen szintre jutnak el a profi labdarúgásban.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.