Válogatott

A tíz legjobb dolog, amit 2016-ban a válogatott elért

Egy "történelmi" év legemlékezetesebb sikerei: játékosok, szurkolók, jelenségek - újra lett egy kis magyar foci.
 
 

Válogatott

A tíz legjobb dolog, amit 2016-ban a válogatott elért

Egy "történelmi" év legemlékezetesebb sikerei: játékosok, szurkolók, jelenségek - újra lett egy kis magyar foci.
 
 
 

Válogatott

A tíz legjobb dolog, amit 2016-ban a válogatott elért

Egy "történelmi" év legemlékezetesebb sikerei: játékosok, szurkolók, jelenségek - újra lett egy kis magyar foci.

Objektíve, a számok alapján azt is mondhatnánk, nem volt kiemelkedő éve, sőt, még csak különösebben jó sem a magyar válogatottnak a 2016-os esztendő. Bernd Storck csapata tizenkét mérkőzést játszott az idén, amiből csak hármat tudott megnyerni, négy döntetlen és öt vereség mellett, ami nem különösebben kiemelkedő mutató. Ám mindenki tudja, a lényeg ezúttal a számokon túl van. A magyar válogatott (továbbra is) külön sziget a magyar futball egészében, játéka (a jobb napjain), működése, felépítése és menedzselése sokkal jobb, mint a hazai bajnokság színvonala és, mint hazai élcsapataink teljesítménye.

Éppen ezért nem lehet nem sikeresnek nevezni azt az évet, amelyben, több mint négy évtized után először Európa-bajnokságon, harminc év nihilt követően világversenyen szerepelt a magyar csapat – ráadásul ott sem égett meg, a torna egyik kellemes meglepetéseként veretlenül jutott tovább csoportjából a kieséses szakaszba. De ez még mindig csak a kívülállók, a külföld szempontjából objektíven is megállapítható tény – amiért nagyon emlékezetes lesz egy egész generációnak az idei szereplés, az több szubjektív, elsősorban a szurkolóknak kedves, de szakmailag is pozitívan értékelhető jelenség. Ezekről következzen egy szubjektív lista: tíz dolog, amitől nagyon jó volt a magyar válogatottat figyelni 2016-ban.

10. Sorozatmeccsek hullámvölgy nélkül

Senki nem tudta elképzelni, milyen lesz egy világversenyen néhány nap leforgása alatt, nagyszerű ellenfelekkel szemben három meccset játszani, hiszen a mostani generációnak ilyen még nem adatott meg pályafutása során. Féltettük a mieinket, a klubsorozatok tapasztalatai alapján – magyar csapatnak lehetetlen küldetés egymás után többször is koncentráltan, erővel is bírva, magas színvonalon teljesíteni. Ehhez képest az Eb-n a csoportban szinte minden meccsen jobban játszott az együttes, mint az előzőn, mentálisan és játékban is remekül teljesített.

9. Dzsudzsák Balázs vezér szerepe

A sajtóban olykor egészen banális történetekkel szereplő, korábban néha sértődötten nyilatkozó csapatkapitány, akiről az Eb előtt már az arab szerződésével kapcsolatban cikkeztek, alighanem pályafutása legérettebb teljesítményét épp' a legfontosabb alkalommal tette le az asztalra, rácáfolva azokra, akik szerint nem igazi vezéregyéniség.

8. Három gól Portugáliának

Lehet, hogy taktikailag nézve nem a lyoni csoportmeccs volt a legtökéletesebb mérkőzése a Storck-csapatnak. Ám a futball emocionális, olykor a szurkolót a szürreális mámor állapotába kergető részét tekintve ez volt minden idők egyik legemlékezetesebb magyar válogatott mérkőzése. Cristiano Ronaldo toporzékolását éppúgy nem felejtjük, mint Gera Zoli kapáslövését – és hát mégiscsak mi lőttünk három gólt a négyből, amit az Európa-bajnok összesen kapott a tornán…

7. Szalai Ádám „feltámadása”

Az év egyik nagy sztorija kétségkívül a Hoffenheim csatárának visszatérése a legjobbak közé – Storck bizalmát a legeslegfontosabb pillanatban igazolta, első Eb-gólunkkal, utána pedig éretten játszott és az őszi selejtezőkön is a legveszélyesebb csatárunk volt.

6. Nagy Ádám karrierje, egyénisége

Bernd Storcknál lett alapember, ha nem is ő fedezte fel. Nem „kleinheisleri” mértékű meglepetés volt a berobbanása, hiszen őt nem a semmiből kellett előkapni – viszont játékának érettsége és az, hogy a válogatott játékosai közül ő lett az, aki az Eb-szereplésből saját karrierjét tekintve is tovább tudott lépni (nem ázsiai bajnokságba), kiemeli. Nem beszélve arról, hogy magyar játékost ritkán hallani olyan éretten és jól megformáltan nyilatkozni, mint őt.

5. Király Gábor „világhíre”

Sportemberi nagyságát már sokszor méltattuk és nem is okvetlenül az idei évben derült ki számunkra. Viszont ő volt a (külföldi) közvélemény szemében „a” sztori: életkora, védései és – hát igen – mackónadrágja miatt igazi sztár, már-már toposz lett az európai futballbarátok körében. Magyar labdarúgó ilyet elég régen mondhatott el magáról.

4. Gera Zoltán

Évek óta tudjuk, hogy a jelenlegi legjobb magyar labdarúgó. Még 38 évesen is. De idén ettől több lett: igazi tanár, igazodási pont, aki nélkül nem ugyanaz a válogatott, mint vele, ez (sajnos vagy sem) legutóbb Andorra ellen is kiderült. Gera Zoltán a futball csodája, nagyszerű pályafutást koronázott meg az Európa-bajnokságon, olyan teljesítménnyel, amihez foghatót a csoportkörben nagyon kevés játékos produkált, a „nettó” világsztárok közül is.

3. A magyar válogatott megítélése

Bármit magyaráztak a sportágból megélő, de semmit el nem érő okosok évtizedeken át, a magyar futballról nem vett tudomást Európa, nagyjából 1986 óta. Az Eb-szereplés ezen egy csapásra változtatott – hogy lesz-e ennek hozadéka, vagy egyszeri alkalom volt, megint évtizedekig, azt most ne firtassuk. De Magyarország válogatottjáról egy-két hónapig úgy beszéltek, úgy írtak (komoly elemzők is), mint amelyik tényező a kontinens futballjában, figyelni kell rá és felfedezni a hozzá kapcsolódó sztorikat (lásd: Király, Gera, Storck). Becsüljük meg!

2. Az Ausztria elleni győzelem

Nincs ezen mit ragozni: ez volt az a meccs, amiről mindenki tudni fogja húsz év múlva is, hogy hol nézte, hogy élte át (utoljára alighanem a mexikói szovjet-magyar volt ilyen, már persze azoknak, akik éltek már akkor…). Minden pillanata, Alaba első perces kapufájától Szalai érkezésén át Stieber emeléséig bevésődött az eufóriában hitetlenkedő magyar szurkolók fejébe. A meccs, amin a magyar foci egy csapásra, bár lehet, hogy csak egy rövid időre, de elfoglalta azt a helyet az ország szemében, ahol régen sokáig szerepelt: része lett a közéletnek.

1. A szurkolók és a csapat egymásra találása: futball-láz

Felejthetetlen, a világ médiáiban is kiemelt figyelmet kapó, hömpölygő tömeg Marseille, Lyon utcáin; mámoros, köztereket elfoglaló, spontán nemzeti ünnepet rögtönző, villamost megállító, karneváli áradat a fővárosban; nyilvános helyeken, tereken egymást taposó szurkolók a kivetítők előtt – olyan jelenetek tucatjait láttuk és éltük át, amilyeneket előtte évtizedekig csak külföldi híradókban, tévéfelvételeken tapasztaltunk. És a rajongás nem állt meg az Eb után sem – a válogatott 2016 végére kialakította a maga szurkolói bázisát, a jegyeket a vb-selejtezőkre elkapkodták, a közösségi oldalakon is divat lett a magyar csapathoz tartozás hirdetése. Bebizonyosodott, amit persze addig is tudtunk: a magyar focit nem marketingeszközök és „fent” kitalált üres stratégiák, hanem egy csapat eredményei fogják visszavezetni a szurkolókhoz. Ez az idén megtörtént – hogy mennyi ideig tart és sikerül-e építkezni belőle, az már a következő évek kérdése.

A magyar válogatott 2016-os mérkőzései

március 26. Magyarország - Horvátország 1-1
május 20 Magyarország - Elefántcsontpart 0-0
június 4. Németország - Magyarország 2-0
június 14. Ausztria - Magyarország 0-2, Eb, 2016
június 18. Izland - Magyarország 1-1 Eb, 2016
június 22. Magyarország - Portugália 3-3 Eb, 2016
június 26. Magyarország - Belgium 0-4 Eb, 2016
szeptember 6. Feröer - Magyarország 0-0, vb-selejtező
október 7. Magyarország - Svájc 2-3, vb-selejtező
október 10. Lettország - Magyarország 0-2, vb-selejtező
november 13. Magyarország - Andorra 4-0, vb-selejtező
november 15. Magyarország - Svédország 0-2

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.