Költészet napja

Vers és foci: győzelem, vereség, Knézy Jenő

Mindenről írtak már verset, így a futballról is. Költészet napi válogatás a magyar irodalom gyöngyszemeiből.
 
 

Költészet napja

Vers és foci: győzelem, vereség, Knézy Jenő

Mindenről írtak már verset, így a futballról is. Költészet napi válogatás a magyar irodalom gyöngyszemeiből.
 
 
 

Költészet napja

Vers és foci: győzelem, vereség, Knézy Jenő

Mindenről írtak már verset, így a futballról is. Költészet napi válogatás a magyar irodalom gyöngyszemeiből.

József Attila születésnapját, április 11-ét a magyar költészet napjaként ünnepeljük. A Rangadó.hu most egy sajátos kis összeállítással tiszteleg a 111 éve született költőóriás előtt, aki a poéta-világválogatott teljes jogú tagja lenne, ha lenne ilyen.

Problémás, kezelhetetlen, de utánozhatatlan sítlusú világklasszis, aki nagyon érzékeny a külvilág visszajelzéseire – így írnák le József Attilát sportújságírók, ha futballista lett volna. A futballal persze ő is foglalkozott, a huszadik század elején másokat is megragadott a világszerte egyre népszerűbb játék gyermeki öröme és közösségi élménye – Félidő 0-0 című versében meg is énekli:

Vörös dresszünkön elmaradt nyarak
Vérlódító, nagy forrósága izzik. Gyerekek,
Félidő: 0:0. A vizek
Okos erővel elöntenek mindent.
Érzitek-e, hogy árad az idő? S a vér,
Szép, ifjú vérünk lüktető lovak
Módjára harmatos mezőn nyerít.

Nem ő az egyetlen, aki a századelő nagy magyar lírikusai közül a futball felé fordul. Szabó Lőrincet is lenyűgözte olykor a csapatjátékban megnyilvánuló férfias erő. Már egy magyar-osztrák meccsről is verset írt – de sokkal különösebb sorsú futball-költeménye a tragikus berni döntő után született. A Vereség után 1954-ben nem jelenhetett meg, tíz évvel később közölte egy folyóirat – nyilván nem csak a futballpályán elszenvedett vereségről szól:

Tűntél, eltüntél, Győzelem,
egy perc alatt!
De szivem, bent, hallotta még
sóhajodat,

hallotta, mint, néha, halott
kedvesemet,
és mintha én volnék a Nép
s a Tizenegy.

S tört sóhajod azt súgta, hogy:
– „Ami neked
tőlem járt, az a korona
most elveszett.”

Persze, ne feledkezzünk meg a másik végletről sem, a dicsőséges 6-3 megénekléséről. Zelk Zoltán a londoni meccs diadalmámorában a költőket ódák írására felszólító Szepesi György lelkesedését átvéve, mire hazaértek a fiúk meg is írta a remekművet.

mért ne váljon ez az eredmény,
ez a diadal verssorokra,
mért ne mondhassam rímmel szólva,
hogy milyen szívvidítón jó volt
hallani azt a hat magyar gólt!

A modern irodalomban gyakran téma a sport, a játék és a futball, szerencsére nem csak a komor tragédiák és a pátosz felől közelítenek hozzá a szerzők. A híres „rímhányó”, Romhányi József például a rá jellemző bökh-verssel ironizált, bravúros nyelvi tekergéssel idézve a cselsorozatokat.

Huszonkét esztelen, félmeztelen egyén,
egymás hátán-hegyén
nyüzsög lenn a pályán.
Mások mája táján taposnak,
és ha elég laposnak
lát a bíró minden egyest,
megítél egy tizenegyest.

… és ez csak az ízelítő a műből. Jékely Zoltán viszont ifjúságát idézi fel a gyönyörű Futballisták című versében. De ha nem a csapatok és a játékosok, akkor a sportriporter is lehet a poézis tárgya, kivált, ha maga is „költ”. Lackfi János, napjaink egyik legvirtuózabb költője egyszer megjegyezte, hogy Gundel Takács Gábor egy közvetítés során hibátlan hexameterekben fogalmazott: „…rúgja előre, de nincs ott ember, bár Dani Alves küzd becsülettel”… Ugyancsak ő volt, aki sportadásban rögtönzött rímeket a szerkesztő által feladott témára, így például a videobíró és a játékvezető viszonyára:

Ej, mi a kő! Bíró sporttárs,
Miért szunyál kend, ha nem portás?
A meccset ne bízza máma
Az ipari kamerára…!

Varró Dániel pedig, aki szintén úgy bánik a rímekkel, mint Messi a labdával, Knézy Jenő egyik közvetítése alapján alkotott remekművet. Knézy, aki amúgy nem volt túl költői alkat, egyszer egy válogatott meccs alatt felkiáltott a sokadik védelmi megingás után: „ a védelem, a védelem, a szívemen a félelem!” Több se kellett a fiatal poétának, megírta az egyik legviccesebb, egyben leglíraibb sportverset Szívemen a félelem címmel. Némileg igazságot szolgáltatva a kárhoztatott védőknek, mert nem csak ők hibáznak:

S a sok csatár a sok csatár
a szívemen a borzadály
ó jaj a Józsi jaj a Pisti
hogy mit hagyott a Béla is ki…

Mindenkinek jó olvasást, és sok költői élményt kívánunk a futballpályákon!

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.