Zizou a Barcát legyőzte: Pérezt is le tudja?

Megnyerte első El Clásicóját, de az igazi diadal az lenne, ha a klubelnök gigantomániáját is mederbe terelné.
 
 

Zizou a Barcát legyőzte: Pérezt is le tudja?

Megnyerte első El Clásicóját, de az igazi diadal az lenne, ha a klubelnök gigantomániáját is mederbe terelné.
 
 
 

Zizou a Barcát legyőzte: Pérezt is le tudja?

Megnyerte első El Clásicóját, de az igazi diadal az lenne, ha a klubelnök gigantomániáját is mederbe terelné.

Csaknem tíz éve, hogy Bernd Schusternek összejött, ami azóta egyetlen Real Madrid-edzőnek sem: Real-edzőként győzelemmel abszolválta első "klasszikusát". 2007 decemberében a Real Madrid Julio Baptista góljával 1-0-ra nyert a Camp Nouban, tökéletes karácsonyi ajándékot szerezve a szurkolóinak. Mellesleg Schuster máig az utolsó Real-edző, aki adott szezonban oda-vissza verte a Barcát, hiszen a tavaszi, emlékezetes visszavágón a már bajnok Real Madrid a meccs előtt díszsorfalat álló katalánokat 4-1-re ütötte ki.

Mindenki elhasalt az első "klasszikusán"

Azóta igen nagyot fordult a világ: a következő szezonban érkezett a Barca kispadjára Pep Guardiola, és vele a madridi frusztráció… A Barca már abban az évben alaposan visszavágott a dupla-zakóért, hiszen odahaza 2-0-ra, Madridban 6-2-re ütötte ki a Realt, melynek kispadján már nem Schuster ült (a bajnoki cím sose volt garancia semmire Florentino Pérez alatt…), hanem Juande Ramos. Őt Manuel Pellegrini váltotta, de a chilei szakembernek is két vereség jutott, aztán pedig jött José Mourinho, aki ugyan megtörte Guardiola Barcájának nagy sorozatát, de első Clásicóján minden idők egyik legemlékezetesebb pofonjába futott bele (0-5).

Újabb világhírű edző, újabb vesztes debütálás: elsőre Carlo Ancelotti sem talált a kulcsot a Barcához, majd tavaly nyáron érkezett Rafa Benítez, aki nagyjából „mourinhói” méretű alázással intézte el saját magát és csapatát, hiszen a Bernabeuban kapott egy sima négyest a Messi nélkül felálló Barcától… Aztán a javításra már nem kapta meg a lehetőséget, fél szezon után lezárta dicstelen madridi pályafutását. Florentino Pérez pedig azt a Zinedine Zidane-t ültette a helyére, aki segédedzőként ugyan dolgozott már egy ideje a klubnál, Ancelottival BL-győztes párost alkottak, ám vezetőedzői rutinja semennyi nincs. Szinte minden szakember és szurkoló egyetértett abban, a klubelnök „látvány-megoldásra” szavazott, Zidane-t pajzsként tartja maga elé, hiszen Zizou személye és népszerűsége kikezdhetetlen Madridban.

Ki gondolta volna, hogy a harminckilenc meccs óta veretlen, szenzációsan hasító, a Real Madrid előtt tíz ponttal vezető Barca otthonában éppen Zidane töri meg a majd’ tíz éves átkot és nyer debütáló Real-edzőként El Clásicót? Ami nála sokkal nagyobb szakmai reputációval rendelkező elődöknek sem jött össze, az neki igen, amihez kétségtelenül kellett némi szerencse is – ám a meccs látványa alapján elmondhatjuk, ha új fehér királyságot nem is épített a francia, de a szezon nagy részében szedett-vedett Realt összekapta, és valamelyest újraépítette. Ami ennyi idő alatt nagyjából a legtöbb, mit elérhetett.

Helyrepofozta a Benítez-járgányt

Nagy reményei persze már nem lehetnek a madridi szurkolóknak a bajnokságot illetően, jelen pillanatban az Atlético Madrid visszaelőzése és a második hely megszerzése is sikerélményt jelentene nekik, de hogy ez az évad így alakult, azért nem Zidane a felelős. Munkájának nyoma inkább azt mutatja, alkalmas lehet a „Pérez-bábu” protokoll-szerepén kívül másra is. Mindenekelőtt alighanem azzal, hogy Benítezzel ellentétben, neki van tekintélye az öltözőben. Akármekkora egók zsúfolódnak össze ott kis helyen, minden idők egyik legjobb futballistája, a Real Madrid BL-győztes legendája előtt-mögött aligha mernek úgy megnyilvánulni, mint a Pincér csúfnévvel ellátott spanyol tréner esetében.

Zidane ráadásul szakmailag is helyrepofozgatta a Benitez által hagyott, némileg amortizált járgányt. A Barcelona ellen azt láttuk, hogy képes a mindenkori „Real Madrid = gálacsapat” szemléleten túllépve, pragmatikus edzőként hozzáállni a meccshez. Még a kétségtelenül extra Ancelotti is gúzsba kötve táncolt sokszor, mert senkit nem mert/akart kihagyni a perezi értelemben elvárt „gálatizenegyből”, aminek tavaly tavaszra, Modric kidőlése után totális szétesés lett a vége. Zidane ezzel szemben felvállalta, hogy a félelmetes formában lévő Barca otthonában lemond a kezdeményezésről, Casemiro aktivizálásával jelentős stabilitást adott a középpályának, és ehhez két problémás „gyémántot” is kiszedett a koronaékszerből. Isco és James Rodriguez jelen felállásban kevéssé használható, hiszen nincs posztjuk – úgyhogy nem játszanak.

Remekül "adott" a BBC

Úgy fest, Zidane-nál a BBC mesterhármasából nem csak Benzema tud és hajlandó visszalépni, és olykor védekezni is, hanem Bale, mi több, Ronaldo (!) is, akit a szombat meccsen saját tizenhatosán belül (!!) is láttunk becsúszni. Támadásban ugyanakkor nem sziporkázott, ám a jelenlegi mentális állapotát alighanem jelzi, hogy így is ő nyerte meg végül a meccset a Realnak. Zidane, Luis Enriquével ellentétben, jól is nyúlt bele a meccsbe, tudott váltani, amikor hátrányba kerülve mást kellett játszania a csapatnak. Úgy látszik, hisznek neki (benne) a játékosok, és egy idegenbeli győzelem a Barca ellen az ilyesmit általában tovább erősíti.

A BBC mindhárom tagja gólt szerzett – még ha Bale fejesét teljesen érthetetlen módon nem is adta meg a játékvezető –, miközben a félelmetes barcelonai MSN, szinte példátlan módon, "lenullázódott". Persze, ehhez nyilván kellett a fentebb említett szerencse is, néhány bírói ítélet, illetve főként a dél-amerikai vb-selejtezők menetrendje, hiszen a csodahármas mindegyik tagja tétmeccs és hosszú repülés után esett be a meccsre. De ez „történelmileg” már senkit nem fog érdekelni.

Kármentés után építkezés

A nagy kérdés persze az, lehet-e megoldás a Real kispadján a továbbra is rutintalan Zidane. Hiszen ez a szezon mindenképpen a kármentésről szól, nem az általa összerakott kerettel kell dolgoznia. Ha a Bajnokok Ligájában érvényesíti a papírformát a Wolfsburg ellen, és bejut a négy közé, ott már igazi mestervizsga várhat rá, de ha nem is sikerül döntőbe jutni, belebukni aligha fog ebbe a fél idénybe. Főleg, mert Florentino Pérez nem nagyon találna más, megfelelő edzőt helyette, akivel saját pozícióját is mentheti…

A következő idényben pedig kiderülhet az is, Zidane tekintélye valóban van-e akkora, hogy még az elnök ellenében is keresztül tud vinni dolgokat, például céltudatos és hasznos, nem pedig marketing szempontok vezérelte igazolásokat… Ez alighanem nehezebb feladat lesz, mint legyőzni a Barcelonát. Minden edző megtapasztalhatta az elmúlt tizenhat évben, hogy Florentino Pérez komolyabb veszélyt jelent a posztjukra, mint akárhány barcelonai világklasszis. De Zidane egyelőre védettséget élvez, mert ő a Real Madrid legendája: ha edzőként sikerült szakmailag normális mederbe terelni a királyi klub gigantomán elnökének elképzeléseit, az nagyobb diadal lenne akármelyik elődje akármilyen győzelménél. Nyilván nagyon sokan szurkolnak neki, és nem csak Madridban...

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.