Fogadási csalás

Bundaügy: Kenesei, Lázár és Aczél felmentését kérték

Az első-, a másod- és a nyolcadrendű vádlott esetében is felmentést kért a védőügyvéd a fogadási csalási ügyben.
 
 

Fogadási csalás

Bundaügy: Kenesei, Lázár és Aczél felmentését kérték

Az első-, a másod- és a nyolcadrendű vádlott esetében is felmentést kért a védőügyvéd a fogadási csalási ügyben.
 
 
 

Fogadási csalás

Bundaügy: Kenesei, Lázár és Aczél felmentését kérték

Az első-, a másod- és a nyolcadrendű vádlott esetében is felmentést kért a védőügyvéd a fogadási csalási ügyben.

A Fővárosi Törvényszéken zajló tárgyalássorozat előző, múlt keddi ülésén a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen „gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt zajló, meglehetősen szövevényes büntetőeljárásban, vagyis az úgynevezett labdarúgó bundaügyben.

A vádirat szerint a két pontban érintett elsőrendű vádlott, K. Zoltán, valamint a három pontban érintett másodrendű vádlott, L. Mátyás a bűncselekmények megrendelőjeként, finanszírozójaként, haszonlesőjeként „aktív vesztegetőként” szerepelt az ügyben. Esetükben letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyész, a két hónaptól négy év hat hónapig terjedő büntetés középmértékét meghaladó időtartamra. A nyomozati szakaszban egyikük sem tett vallomást, a bíróságon pedig mindketten tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését.

Ellentmondó vallomások a rács mögött

Védelmükben ügyvédjük, Zamecsnik Tamás felhívta a figyelmet, hogy a vádirat feltételezéseket, hiányos tényállásokat tartalmaz, ezért az abban foglaltak egy részének törvényességével kapcsolatban alapvető jogi kételyek vetődnek fel.

Emlékeztetett, rá, hogy védencei majdnem három évig kényszerintézkedés hatálya alatt álltak, az őrizetbe vétel aránytalanul szigorú eszközökkel, megalázó módon történt, amelynek felvételét ráadásul a sajtó rendelkezésére bocsátották. Azt mondta, hogy az eljárások elkülönítése ellentétes a jog alapelveivel.

Felidézte, hogy H. Gábor negyedrendű vádlott vallomásai komoly ellentmondásban vannak a saját maga, illetve vádlott-társai által korábban elmondottakkal, és felidézte H. Gábor szavait, miszerint – részben régebbi ügyvédei tanácsára – a fantáziáját használva alaposan kiszínezte a történteket. Zamecsnik úgy fogalmazott, hogy a jelentős életvezetési problémákkal küszködő férfinak a fogva tartása során tett 18 nyomozati vallomása nem tekinthető befolyásmentesnek.

Nem értjük a virágnyelvet

H. Gábor az ügy bírósági szakaszának korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította terhelő vallomásának bizonyos részeit, ennek ellenére az általa elmondottakat a vádhatóság képviselője múlt heti megszólalásában hitelesként, egységesként jellemezte, és közölte, hogy szavahihetősége kapcsán semmiféle aggály nem vetődött fel, több pontban csak az ő vallomására alapozták a vádat.

Az ügyvéd csütörtökön amellett foglalt állást, hogy a telefonlehallgatások korábban lejátszott felvételei érdemi bizonyítékként nem vehetők figyelembe, hiszen a beszélgetők „virágnyelvet” használtak, márpedig a kódfejtés abban az esetben nem lehetséges, ha nem áll rendelkezésre maga a kód. A külföldi tanúkihallgatásokról elmondta, hogy álláspontja szerint – a garanciális elemek hiánya miatt – a rögzítésükkor szabálytalanságok történtek.

Védőbeszédében ezután kétségbe vonta, hogy K. Zoltán és L. Mátyás esetében megállja a helyét a vádiratban szereplő üzletszerűség minősítés, emellett a büntethetőséget kizáró okok halmazára mutatott rá, mivel a vádirati tényállást több pontban sem támasztották alá minden kétséget kizáróan az elkészítői. Zárásként az első- és a másodrendű vádlott felmentését indítványozta.

Erősen sántít a bizonyítás

A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi a nyolcadrendű vádlott A. Zoltánt, a Siófok és a Diósgyőr korábbi vezetőedzőjét, aki három pontban érintett. Vele kapcsolatban 10 éves letöltendő szabadságvesztés kiszabását javasolták. Az ügy kirobbanása óta tagadásban lévő tréner ügyvédje csütörtökön szintén védence ártatlanságát hangsúlyozta, és azt, hogy a vádhatóság több esetben sem tett eleget a – szerinte feltételezéseket tartalmazó – vádiratban foglaltak bizonyításának.

Czeglédy Csaba a védekezésük során korábban bemutatott adatokra utalva rámutatott: nem igaz, hogy A. Zoltán esetenként úgy állította össze a Siófok csapatát, hogy a bundázásban résztvevő játékosok pályára küldésével elősegítse a vereséget. Ez fiatal, ambiciózus edzőként a Zalaegerszeg elleni bajnokin és a Honvéd elleni Magyar Kupa-elődöntő visszavágóján sem állhatott érdekében. Költői kérdésként fogalmazta meg, hogy miért lett volna szükség a vezetőedzőre a csaláshoz a 18 pontot hozó tavaszi szezonban, hogyha a mindössze 8 pontot eredményező őszi időszakban (amikor még nem ő volt a tréner) nem kellett hozzá az akkori edző?!

Ugyancsak felidézte, hogy egyrészt a klub akkori vezetői tanúvallomásukban pozitívan nyilatkoztak róla, annak idején marasztalták a kiesett csapat kispadján. Másrészt kijelentette, hogy a – vádiratban szereplő – kötelezettségszegést bizonyítás nem támasztja alá. Cáfolta továbbá az önálló intézkedésre jogosultságot és visszautasította az üzletszerűséget. Nyomásgyakorlásnak minősítette a nyomozóhatóság bizonyos módszereit, például az őrizetbe vétel körülményeit, hiszen 2011. november 30-án a Videoton-Haladás kupameccs után a Terrorelhárítási Központ felfegyverzett emberei tartóztatták le A. Zoltánt a székesfehérvári stadionban a játékosok, a vezetők és az újságírók szeme láttára.

Sírva fakadt a koronatanú

Az ügyvéd ismét elmesélte, hogy a koronatanúként számon tartott H. Gábor a szembesítés során előbb visszavonta, amivel korábban az edzőt terhelte, majd elsírta magát. Czeglédy a hetedrendű vádlott, A. Attila egykori vallomásánaj terhelő mivoltát is cáfolta, végül kijelentette, hogy nem lehet a nyolcadrendű vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítani, ezért elsődlegesen bűncselekmény, másodsorban pedig bizonyítottság hiányában a felmentését indítványozza.

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként – ebben az ügyben – 12 vádpontot állított össze az ügyészség, mindegyiket egy „bundagyanús” labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen – vagy segédkeztek ebben –, és ezzel megsértették a Büntető Törvénykönyv, a Munka Törvénykönyve, a Sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját.

A meccsekre az „aktív vesztegetők” változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak. A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak a csalásban való részvételért.

A tárgyalássorozat február 16-án további védőbeszédekkel folytatódik, az elsőfokú ítélet kihirdetése márciusra várható.

Szigorúan nem tartozik a jelenlegi ügyhöz, viszont kétségkívül érdekes téma, hogy számos magyar mérkőzés, illetve magyar és külföldi elkövető szerepel a német ügyészség anyagaiban, azokat mégsem tették a gyanúsítás, illetve a vád tárgyává idehaza...

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.