Élvonal

Király Gábornak is hiányozni fog a régi stadion

Azonban a korral haladni kell, és pozitívum az is, hogy a Rohonci úton épül az új aréna.
 
 

Élvonal

Király Gábornak is hiányozni fog a régi stadion

Azonban a korral haladni kell, és pozitívum az is, hogy a Rohonci úton épül az új aréna.
 
 
 

Élvonal

Király Gábornak is hiányozni fog a régi stadion

Azonban a korral haladni kell, és pozitívum az is, hogy a Rohonci úton épül az új aréna.

Szombaton utolsó bajnokiját játssza a Rohonci úti Stadionban a Szombathelyi Haladás. Az együttes új stadiont kap, mely a régi helyén épül fel. Az együttes válogatott-rekorder kapusát, Király Gábort kérdezte a klub honlapja a Puskás Akadémia búcsúmeccsről.

– Felemás érzésekkel várom azt a napot, amikor el kell búcsúzni a Haladás régi stadionjától, sporttelepétől – kezdte roppant őszintén a beszélgetést Király Gábor, a Szombathelyi Swietelsky-Haladás labdarúgócsapatának 101-szeres válogatott kapuvédője. – A fél életemet a Rohonci úton éltem le. Itt jártam végig a szamárlétrát. Hosszú esztendők alatt jutottam el a serdülő korosztálytól a felnőtt gárdáig. De ez igaz a többi szakosztály sportolóira is. Nagyon örülök annak, hogy a helyszín marad, azaz itt a Rohonci úton épül fel az új sportkomplexum is. Hiányozni fog a régi pálya, de haladni kell a korral.

A beszélgetésből az is kiderült, mi fog leginkább hiányozni a Haladás-nevelésű játékosnak.

– Rengeteg dolog. Az az érzés, ami ide köt, a fűnek az illata, ez a miliő. Ezeket az érzéseket nagyon nehéz szavakba önteni. Édesapám is itt játszott. No és persze rajta kívül rengeteg legendás Hali-focista. Viszont a szellemiség megmarad. Én is nagyon várom az új létesítmény megépülését. Kíváncsi vagyok arra, hogy milyen is lesz kívülről és persze belülről. Az élet rendje az, hogy idővel a dolgok, a tárgyak megújuljanak.

Királyt a legkedvesebb emlékeiről is kérdezték.

– Természetesen az első olyan hazai NB I-es mérkőzés, melyen én álltam a felnőtt csapat kapujában. Közel tizennyolcezer szurkoló előtt fogadtuk a Ferencváros csapatát. Zsúfolásig megtelt a stadion, nagyon sokan érkeztek a fővárosból is. Óriási hangulat volt. A derbi egy-egyre végződött, mind a két gól tizenegyesből esett. A miénket Süle Jani rúgta, míg a Fradiét Gregor vagy Fodor. De édesapám mérkőzéseire is szívesen emlékszem vissza. Ő akkor a pályán volt, míg én a lelátón.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.