Európa-bajnoki pótselejtező után

Szürke mackós idős néni is megállította Királyt

A Haladás válogatott rekorder kapusát külföldről is keresik interjúk miatt, de úgy érzi, hogy ő azért nem akkora szenzáció.
 
 

Európa-bajnoki pótselejtező után

Szürke mackós idős néni is megállította Királyt

A Haladás válogatott rekorder kapusát külföldről is keresik interjúk miatt, de úgy érzi, hogy ő azért nem akkora szenzáció.
 
 
 

Európa-bajnoki pótselejtező után

Szürke mackós idős néni is megállította Királyt

A Haladás válogatott rekorder kapusát külföldről is keresik interjúk miatt, de úgy érzi, hogy ő azért nem akkora szenzáció.

Remek teljesítménnyel járult hozzá az Európa-bajnokságra való kijutáshoz a Szombathelyi Haladás 39 éves kapusa, Király Gábor, aki a norvégok elleni két pótselejtező után beállította Bozsik József válogatottsági rekordját. A 101-szeres válogatott kapus a szombathelyi Nyugat Rádió vendége volt.

– Vasárnap óta mennyivel csörög többet a telefonja, vagy mennyire nehéz elmenni a boltba egy liter tejért?

– Kicsit azért más a helyzet, nagyon sokan keresnek főleg a média részéről. Izraelből, Németországból és Franciaországból is kerestek, hogy csak öt percről lenne szó, mondjak valamit. Természetesen készségesen állok rendelkezésre, amennyiben az időmbe belefér. Két hétig nem voltam itthon most, ezért rengeteg dolog elmaradt, és a Haladással is készülünk a következő meccsekre. Nem veszítem szem elől, hogy mi a feladatom. Az utcán sétálva három idősebb hölgy is megállított, hogy én vagyok-e a Király Gábor, és gratuláltak. Az egyik hölgyön éppen egy szürke melegítő nadrág volt, úgyhogy kicsit el is mosolyodtam. Ez egy kis város, itt nőttem fel, szerintem nem vagyok én akkora szenzáció – mondta Király Gábor.

– Visszanézte már a két pótselejtezőt? Egyáltalán megnézi utólag a meccseit?

– Nem szoktam visszanézni. Néha, amikor esetleg nem tudok meccs után aludni, valamelyik csatorna mindig szokta ismételni a mérkőzést, akkor megnézem, hogy kívülről mégis milyen volt. Egyébként teljesen más, mint belülről. Más perspektívából látom ugyanazt a játékot, ugyanazt a munkát. Fiatalabb koromban mindig több ember véleményét is kikértem pont ezért, kispadon ülőt, televízió előtt ülőt, lelátón ülőt, hogy adott szituációkat ki hogyan látta. Mindig felmértem, hogy hol hibáztam, vagy esetleg hol csináltam jól.

– Most azt lehet érezni, hogy mindenki a válogatott barátja lett, és az ország a keblére ölelte a kijutó csapat tagjait…

– Természetesen ez most mindenkinek jó. Reggel jó érzés elmenni dolgozni, miután ilyen pozitív élmény érte Magyarországot, ott lehetünk az EB-n. Nekünk, játékosoknak azért rengeteg feladatunk van még. Keményen kell dolgozni, hogy a kontinensviadalon is helytálljunk. A hangulat egyszerűen pozitívabb, és örülünk, hogy ezt a hangulatot kicsit fel tudtuk dobni, hiszen ez jelenti azt, hogy egy ország szorít nekünk. Azt gondolom, hogy néha a negatív hangok is kellenek, hiszen a mérlegnek két serpenyője van. Szerintem nagyon sokan voltak a negatív hangulatú emberek között is, akik várták és éheztek erre a sikerre.

– Voltak olyan címlapok is, hogy a kijutásért mennyi pénzt tesznek zsebre a válogatott játékosai…

– Nem tudok ezzel kapcsolatban mit mondani, hiszen a vezetőség feladata eldönteni, hogyan honorálja ezt az egészet. Nekem az a feladatom, hogy teljesítsek, keményen tréningezzek, és ha van eredmény, akkor jutalmaznak. Az emberek is a hónap végén megkapják a munkájukért a fizetésüket. Ez így működik, az pedig egy másik dolog, hogy ki hogyan ítéli ezt meg.

– A felvételek alapján az ünneplés nagyon jól sikerült.

– Lehetett látni, hogy nem volt itt eltervezett ünnepség. Nem voltak nyomtatva pólók, nem voltak koreográfiák, amikre azt mondják, hogy ez egy begyakorolt ünneplés volt. Ösztönből jött elő mindenkiből a megkönnyebbülés és a felszabadultság. Néhányan még elmentek ünnepelni egy-két helyre, de én jöttem haza egyből Szombathelyre, hiszen nekem más feladataim is vannak. Reggel vittem iskolába a gyerekeket. Mindig ezt teszem, bárhol is játszottunk külföldön, mindig igyekeztem akár Londonba, akár Münchenbe rögtön hazautazni, hogy odaérjek a reggeli indulásra. Ezt nem akarom kihagyni az életemből. A születésükkor megfogadtam, hogy amikor tehetem, velük szeretnék lenni.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.