Terrortámadás után, Európa-bajnokság előtt

„Párizs vagyunk!” – üzenték az ősellenség marseille-i ultrák

A párizsi terror egységbe forrasztja a francia futballt, a többség nem akar hallani a jövő évi torna rendezésének lemondásáról – mondta a Rangadó.hu-nak a francia foci szakértője.
 
 

Terrortámadás után, Európa-bajnokság előtt

„Párizs vagyunk!” – üzenték az ősellenség marseille-i ultrák

A párizsi terror egységbe forrasztja a francia futballt, a többség nem akar hallani a jövő évi torna rendezésének lemondásáról – mondta a Rangadó.hu-nak a francia foci szakértője.
 
 
 

Terrortámadás után, Európa-bajnokság előtt

„Párizs vagyunk!” – üzenték az ősellenség marseille-i ultrák

A párizsi terror egységbe forrasztja a francia futballt, a többség nem akar hallani a jövő évi torna rendezésének lemondásáról – mondta a Rangadó.hu-nak a francia foci szakértője.

Van olyan játékos, aki nem akart visszatérni Párizsba a múlt heti merényletek után, de olyan is, aki légiós létére azt nyilatkozta, most minden eddiginél jobban párizsinak érzi magát. Szabó Christophe, francia-szakértő, blogger a Rangadó.hu-nak a várható fejleményekről nyilatkozott. Nemcsak az Európa-bajnokság, hanem a francia társadalomban és a francia sportklubokban elképzelhető reakciók kapcsán is érdekes lehet a véleménye.

– Befolyásolhatja-e az Európa-bajnokságot a terrortámadások veszélye, lehet-e tudni, mi a közvélemény és a média álláspontja ebben a kérdésben?

– Egyelőre minden a fájdalomról és az együttérzésről szól, amit csak fokoz, hogy a francia közönség nagyon közel állt ahhoz, hogy egy súlyosabb merényletsorozatot szenvedjen el: a Stade de France környékén robbantók eredeti szándékuk szerint a stadionba akartak bejutni. Furcsa kettősség: közvetlen veszély vetődött fel, de a biztonsági dolgozók elhárították. A döntéshozók (Noel Le Graet, a Francia Labdarúgó Szövetség elnöke és Jacques Lambert, a 2016-os Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke) határozottan visszautasították, hogy el kellene venni Franciaországtól a rendezés jogát. Több sportoldal is feltette a kérdést, a közönség válaszaiban az igen-nem közti arányok ugyan eltérnek, de többségük támogatja a rendezés megtartását.

– Hogyan reagáltak a klubok, volt-e esetleg valami érdekesebb kezdeményezés?

– Több szép példát láthattunk az összefogásra. Kedden este a francia válogatott az örök rivális, Anglia ellen lép pályára a Wembley-ben. Az angol szervezők kék-fehér-pirosba öltöztetik a stadiont, „szabadság-egyenlőség-testvériség” felirat fénylik a bejárat fölött, de nem is ez a legnagyobb gesztus. Az angol sajtóban több újság is lehozta a francia himnusz, a Marseillaise szövegét, hogy amikor eljön a himnuszok ideje, az angol közönség a franciával együtt tudjon énekelni. Franciaországon belül a klubok támogatásukról biztosították a párizsiakat, többségük a közösségi médiában kommunikált, egyperces megállással vagy félárbocra eresztett zászlókkal emlékeztek meg. Vasárnap pedig egy párizsi felvonuláson egy olyan óriásmolinót találtak az egyik felüljáróra akasztva, amelyen a „Nous sommes Paris” (Párizs vagyunk) felirat állt, alatta az ősi ellenség, a marseille-i ultrák aláírásával.

– Miben rejlik az ilyen terrorcselekmény legnagyobb veszélye a mindig is nyitott, sokféle kultúrát befogadó francia egyesületek esetében?

– Terrorcselekmények eddig is történtek Franciaországban, a helyzet most mégis más. A célpontok nem konkrét szimbolikus központok voltak (szólásszabadság – Charlie Hebdo), hanem a párizsiak szabad életvitelének alapvető helyszínei: stadion, bár, koncertterem. Érthető, hogy egyelőre óvatosan merészkednek ki az utcára vagy a hétvégi meccsre. A francia néplélekkel viszont nem kompatibilis az, hogy óvatosan merészkednek ki az utcára... A közeljövőben az események politikai dimenziójáról fogunk többet olvasni, miközben több olyan intézkedésről hallhatunk, amelyek a sport- és kulturális események biztosítását irányozzák elő.

– Nagyon sok muszlim, illetve bevándorló-leszármazott játékos van a francia futballban, kell-e tartaniuk ezek után atrocitásoktól?

– A legtöbb franciaországi játékos – származásától függetlenül – elítélte a támadásokat. Az előítéletesség persze ettől még nem fog szertefoszlani, de sok megemlékező, köztük a politikai paletta résztvevői is emlékeztettek mindenkit arra, hogy ne vonjanak párhuzamot menekült és terrorista, migráns és fanatikus között. A helyzet átértékeléséhez az is hozzájárul, hogy több híres játékos közvetett módon érintett volt a támadásokban. Antoine Griezmann húga a helyszínen volt a bataclani vérengzéskor, ő időben ki tudott szabadulni. Sajnos azonban a Marseille-ben játszó Lassana Diarra és George-Kévin Nkoudou rokona is az áldozatok között voltak. Djibril Cissé egyik lakása ott volt a koncertteremmel szemben, amitől még inkább az az érzet alakul ki, hogy bárki lehetett volna ott, ez alól a focisták sem kivételek.

– David Luiz, a PSG brazil sztárja nem akart visszatérni a Párizsba a merénylet hallatán. Várható-e hasonló reakció, esetleg játékosok eligazolása?

– Több PSG-játékos is a döbbentségének adott hangot, David Luiz és Cavani is Dél-Amerikában játszottak az események alatt. Ibrahimovic azt nyilatkozta, hogy nem tudott érdemben koncentrálni a dánok elleni selejtezőre, annyira megviselték a történtek. Ez teljesen érthető reakció, az események központja a város, ahol élnek, ahol fociznak. Most még nagyon friss az élmény, hogy lássuk, milyen szerepet játszik mindez hosszú távon. Természetes, hogy az események hevében nehéz a pályára koncentrálni, hát még azoknak, akik abban a városban laknak. Érdekes választ adott ugyanakkor Thiago Motta, aki azt nyilatkozta, hogy most minden eddiginél jobban párizsinak érzi magát. Várható, hogy ahogy csillapodik a helyzet, ahogy helyre áll a biztonság és a bizalom, úgy visszatér minden a régi kerékvágásba és a játékosok újra a játékra fognak tudni figyelni.

– Képes lesz-e megerősödve kijönni a történtekből a francia futball, itt most a Benzema-ügyre is gondolok – fél év múlva hazai Európa-bajnokság, mit várhatunk ezek után?

– A terrorcselekményeknek van egy közéleti áthallásuk, Benzema ügye ugyanakkor csak jogi szinten mozog, így a két eset könnyen szétválasztható. Az Európa-bajnokságon vizsgázni fog a szervező ország, de a francia válogatott is, utóbbinál pedig Didier Deschamps szerepe lesz, hogy szétválasszon minden nem sportszakmait a lényegi dolgoktól. Jelenleg Benzema és Valbuena távollétében új játékosokkal fog kísérletezni, új arcok fognak nagyobb szerepet kapni, mint Martial, Coman, várható lesz még Fékir visszatérése, akik új színt hozhatnak a francia válogatottba. A leendő Európa-bajnoki keret hetven százalékát már most meg lehetne állapítani, a maradék harminc százalék most játszik a versenyben maradásért. A hazai rendezés és az új tehetséges generáció miatt nagyok az elvárások, egy szép szereplés (elődöntő, döntő) biztosan gyógyír lenne mindenkinek.

– És mi várható a stadionoknál, vagy a rendező városokban, hiszen most már biztos, hogy sok magyar turista is megy majd Franciaországba...

– Párizs most duplán játszik. Egyrészt bizonyítania kell a jövő évi Európa-bajnokságon, emellett a 2024-es olimpiai játékok szervezésére is pályázik, így az előbbi lebonyolításánál felvetődő legkisebb kudarc is rányomhatja a bélyegét az utóbbira. Rendezői szempontból most minden a biztonságról fog szólni. Jacques Lambert, a szervezőbizottság vezetője azt mondta, hogy már a januári terrorcselekmények után újraértékelték biztonsági intézkedéseiket, a mostaniak után fokozott erőkkel fognak eljárni. További biztonsági sávokat fognak körbehatárolni a stadionok környékén, több szervező munkatársat fognak alkalmazni, akiket a megfelelő eszközökkel fognak ellátni. Emellett gondolnak a nyilvános vetítések biztosítására is, ahol kijelentették: a legfontosabb, hogy mindenki épségben térjen haza.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.