Szakmai szemmel

Amikor a kapus „nagyon nem jól néz ki”

Ötven méterről kapott gólt a Barcelona a Roma ellen. Csatárbravúr vagy kapusbaki? Megkérdeztünk magyar kapusokat.
 
 

Szakmai szemmel

Amikor a kapus „nagyon nem jól néz ki”

Ötven méterről kapott gólt a Barcelona a Roma ellen. Csatárbravúr vagy kapusbaki? Megkérdeztünk magyar kapusokat.
 
 
 

Szakmai szemmel

Amikor a kapus „nagyon nem jól néz ki”

Ötven méterről kapott gólt a Barcelona a Roma ellen. Csatárbravúr vagy kapusbaki? Megkérdeztünk magyar kapusokat.

Alessandro Florenzi, az AS Roma jobbhátvédje (aki eredetileg középpályás, de szélsőt is játszott már a csapatban) felejthetetlen gólt lőtt a BL-címvédő FC Barcelona ellen a szerdai csoportmérkőzésen. A saját térfeléről indulva rohant az oldalvonal mellett, majd alighogy átlépte a félpályát, hatalmasat rúgott a labdába – a lassítások alapján teljesen tudatosan –, amely vagy ötvenméteres röppálya végén a katalánok gólvonalán pattant, majd a kapuba hullott. Marc-André ter Stegen, a vendégek kapusa, aki (mivel a csapata támadott előtte), messze kinn állt a kapujából, alighanem az utolsó pillanatban észlelte, milyen veszélyesen csapódik lefelé Florenzi labdája, így végül még elvetődni sem maradt ideje.

A káprázatos csatármegoldást joggal ünneplik a futballszurkolók – elsősorban persze a rómaiak –, a másik oldal meg fanyalog, hogy ez egy hatalmas potyagól volt, onnan tisztességes kapus nem kaphat gólt. A futballtörténelemben láttunk már emlékezetes félpályás gólokat (lásd keretes gyűjtésünket), amelyeknek vagy a szerzője, vagy a szenvedő fél, tehát a kapus maradt meg az emlékezetünkben. A Rangadó.hu két magyar hálóőrt kérdezett, vajon mennyire kapushiba az ilyesmi. Annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, ter Stegen a szezonban már másodszor (!) kapott ilyen gólt: az Athletic Bilbao elleni spanyol Szuperkupa-meccsen is megesett vele a csúfság.

Disztl Péter, a magyar válogatott egykori remek kapusa egyértelműen „megengedően” viszonyul a kérdéshez, a kapus-szolidaritás jegyében. Szerinte az, hogy a Barca kapusa messze volt a kapujától, egyáltalán nem hiba.

– Ha a csapatom szögletet rúg, akkor nekem, mint kapusnak, jóval a tizenhatos körívén túl kell állnom. Ha a félpálya környékén támadunk, akkor a tizenegyespont környékén. Mindig követni kell a hátsó emberek mozgását. Az ilyen gólokkal kapcsolatban amúgy a németek fogalmaznak jól, ők azt mondják, ha egy kapus hibázik – mondjuk a lába között bemegy a labda – hogy „der Torwart sieht nicht gut aus”, tehát, hogy a kapus „nem jól néz ki”. Nem potyagólról beszélnek, inkább együttérzően fogalmaznak. Mindenkivel előfordul, annak idején a Bayern München nagyszerű belga kapusa, Jean-Marie Pfaff is kapott gólt úgy, hogy Hugo Sanchez az oldalvonal közeléből tekerte rá a labdát. Akkor sem bántotta senki a kapust. Én is így vagyok vele: azért is szép a futball, mert születhetnek ilyen gólok. Lehet, hogy Florenzi az életben nem fog több hasonlót lőni. Kapus szemmel nézve azt mondom: ha én kaptam volna ilyen gólt, este még egy kicsit bosszant, másnap már csak nevetek rajta. Utána már csak a következő meccsre készülnék. Az sem mindegy persze, milyen végeredmény születik a meccsen, ha tegnap a Barcelona három-egyre nyert volna, senki sem emlegetné sokáig az ominózus gólt.

– Legmesszebbről, ha jól emlékszem, Szegeden kaptam gólt, zuhogó hóesésben. Nem lehetett látni semmit, Gruborovics rúgott negyvenről egy szabadot, de nem is láttam, csak a srácok kiabáltak, hogy figyeljek. Kiindultam, aztán egyszer csak láttam, hogy a fejek fölött átszáll a labda... De mi nyertünk azon a meccsen kettő-egyre, ezért könnyebben röhögtünk rajta utólag – idézte fel saját "ter stegenezését" a szakállas kapus, a Puskás Akadémia jelenlegi kapusedzője.

Távoli gólt Szűcs Lajos is kapott már pályafutása során, igaz, nem a félpályáról. A jelenleg Dunaújvárosban védő veterán hálóőr már egyértelműen ter Stegent teszi felelőssé a gólért – amúgy a Barcelona edzője, Luis Enrique a meccs után magára vállalta a felelősséget a találatért, mondván, a csapat stílusa miatt kell a kapujától messze helyezkednie a kapusnak.

– Ha jól tudom, másodszor kapott ugyanilyen gólt a német kapus rövid idő alatt. Kollegiális szeretnék lenni, de az az igazság, onnan azért finoman fogalmazva nehéz gólt kapni. Úgy éreztem, mintha kicsit el is nézte volna a labdát, azt gondolta, mellé vagy fölé megy. A játékot követve nagyjából lehet számítani arra, mi következik az adott pillanatban, bár persze vannak váratlan megoldások. Ez is az volt, de annyira messze volt a rúgó a kaputól, hogy nem lett volna szabad megtörténnie ennek az esetnek – véli a magyar kapus.

Szűcs Lajos is egy szabadrúgásból kapta a legtávolabbi gólját, még a Ferencváros kapusaként, emlékei szerint 2004-ben.

– A Sopronnal játszottunk, nagyjából negyven méterről jött a labda, előttem pedig talán Lipcsei Peti lyukat rúgott, én meg nem tudtam rá reagálni. De az nem átívelés volt, felpattant a labda. Ugyanakkor hozzáteszem, egyik héten egyikünk hibázik, máskor a másik, az ilyesmi benne van a játékban. De reálisan és kapusként nézve az esetet, nem mondhatom, hogy nem volt benne ter Stegen a gólban, mert szakmailag az nem lenne hiteles.

Emlékezetes emelések

Nagy klasszisok és mára elfeledett játékosok is hoztak össze Florenziéhez hasonló gólt. David Beckham nevét a nagyvilág akkor ismerte meg jobban, amikor második felnőtt szezonjában a Manchester Unitedben a felezővonalnál felnézve, átemelte a labdát a Wimbledon kapusa fölött.

A futballtörténelem egyik leggólerősebb kapusa, a paraguayi José Luis Chilavert is bombázott ötven méterről kapuba, ahogyan a románok legendája, Gheorghe Hagi is, mégpedig a Barcelona játékosaként. A katalánok többször is voltak az ívelések innenső végén: a brazil Rivaldo is szerzett így gólt az Atlético Madrid ellen. A spanyolok klasszisa, Xabi Alonso pedig szívesen próbálkozott ilyesmikkel, egyszer hatvan méterről talált be egy FA Kupa-meccsen a Lutonnak a Liverpool színeiben.

Minden idők legemlékezetesebb félpályás gólja viszont az 1995-ös KEK-döntőben született, mert nem csak a látvány, hanem a gól jelentősége is rendkívüli volt: a Real Zaragoza – Arsenal meccs 120. percében, 1-1-es állásnál, a tizenegyespárbajra készült mindenki, amikor Nayím, a spanyolok marokkói születésű középpályása irgalmatlan erővel belerúgott a labdába a felezővonalnál – David Seaman pedig olyan szerencsétlenül ugrott fel a feje fölött lefelé vágódó labdáért, hogy az pont beesett a kapuba. Nemzetközi kupadöntőben sorsdöntő félpályás gólt azóta sem láttunk – amilyen a kapussors, Seaman nevére sokkal többen emlékeznek az eset kapcsán, mint a gólszerzőjére.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.