A Rangadó.hu szakértője

Biztossá vált a Fradi ezüstje

Somalia góljával a Ferencváros házigazdaként 1-0-ra győzött a Bp. Honvéd ellen az élvonal utolsó előtti fordulójának zárómeccsén.
 
 

A Rangadó.hu szakértője

Biztossá vált a Fradi ezüstje

Somalia góljával a Ferencváros házigazdaként 1-0-ra győzött a Bp. Honvéd ellen az élvonal utolsó előtti fordulójának zárómeccsén.
 
 
 

A Rangadó.hu szakértője

Biztossá vált a Fradi ezüstje

Somalia góljával a Ferencváros házigazdaként 1-0-ra győzött a Bp. Honvéd ellen az élvonal utolsó előtti fordulójának zárómeccsén.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

A Magyar Kupát szerdán megnyerő Ferencváros a kiesés ellen küzdő Bp. Honvéd csapatát fogadta vasárnap este, az élvonal 29. fordulójának zárómeccsén.

Némi meglepetésre a kispestieké volt a meccs első helyzete: a negyedik percben egy vendégszöglet után Baráth Botond lőhetett volna közvetlen közelről a hálóba, de a hazaiak az utolsó pillanatban felszabadítottak. A folytatásban is bátran próbálkoztak a látogatók, de azért a Fradinak több ígéretes lehetősége volt. Az iramra nem lehetett panasz, a vendégek viszont a 31. percben panaszkodhattak, mert egy szögletük után Lauth kézzel beleütött a labdába a tizenhatoson belül, ám a bíró nem ítélt büntetőt.

A 43. percben Lamah szöglete után a kifejelt labdát Somalia mintegy 16 méterről a hálóba lőtte. Kemenes előtt sokan voltak, eleinte nem láthatta a labdát, ezért későn vetődött. A szünet előtt Pavlovics hazaadása csak a meglepett Dibusz sprintje miatt nem gurult be az üres kapuba.

Az 53. percben egy tetszetős kispesti akció után Holender lövését fogta Dibusz. Négy perccel később Youla közeli lövését Dibusz a kapufa segítségével hárította. A 63. percben Lamah közeli kísérletét Kemenes bravúrral szögletre mentette. A kilencvenedik percben egy szöglet után Ignjatovics fejelt kapura, de a gólvonalon álló Ramírez bravúrral kifejelte a labdát.

Az iramból szerencsére a második felvonásban sem vettek vissza a csapatok, a helyzetek számát sem érheti kritika, de ez aligha vigasztalja a vendégeket, akik egy pontra rászolgáltak volna, így viszont matematikailag az utolsó fordulóban kell kiharcolniuk a bennmaradást. A Ferencváros veretlenségi sorozata tovább tart, ráadásul ezzel a sikerrel a csapat biztossá tette az ezüstérmet.

A mérkőzést a Rangadó.hu állandó szakértője, Vass László, az MTK játékosmegfigyelője elemezte:

Nagy várakozással tekintettem a mérkőzés elé, mert a Ferencváros kupagyőzelem után van. Ez vagy úgy szokott elsülni, hogy nagy lendülettel veszi a következő meccset egy csapat, vagy úgy, hogy nem tud kijönni az ünneplésből, a döntő fizikai fáradalmaiból. A Ferencvárosnál a második variáció érvényesült, nagyon fáradtan, nagyon tompán játszották ezt a találkozót, a Honvéd legalább a döntetlent megérdemelte volna, de a helyzetek alapján nyugodtan mondhatom, hogy akár a győzelmet is.

Fantomszerű Fradi-támadók

Véleményem szerint a Fradi taktikai hibát is elkövetett, mert Böde Dánielt hátrébb vitték, és Benjamin Lauth kezdett centerben. Ez a két ember szinte észrevehetetlen volt, vagyis fantomszerű volt a két belső támadójuk. Abszolút nem működött a mögöttük lévő Gyömbér, Somalia kettős, amely nem tudta segíteni a játékot. A szélét illetően annyi variációt tudott csinálni az edző, hogy tíz perc után az egyiket (Varga Roland) megcserélte a másikkal (Lamah), de ez teljesen hatástalannak bizonyult.

A Honvéd nagyon szervezett volt, és végig a 4-3-3-as alapfelállásban játszott. Természetesen védekezésben 4-5-1-et, ami abszolút megölte a Ferencváros minden próbálkozását. Ez volt a vendégek alapjátéka, amely az első félidőben a jobb oldalról Ikenne-Kinggel és Botka Endrével nagyon kezdeményezőnek tűnt. Az első tíz percben két gólszerzési lehetőségük volt, de ezeket nem tudták kihasználni.

A gyúrók szinte besavasodtak

A Ferencváros nagyon passzívan játszott, nagyon sok és lassú előkészítőpasszai voltak, a két középhátvéd sokat passzolgatott és halogatta az indításokat, ebből kifolyólag egyáltalán nem tudott az első felvonásban kialakulni a házigazda. Nagyon rossz volt nézni az egész mérkőzésen, hogy a játékosok annyit fetrengtek, annyiszor maradtak indokolatlanul a talajon, hogy irritálóan szétszaggatták a találkozó folyamatosságát. A gyúrók szinte besavasodtak, annyiszor kellett a pályára rohanniuk.

A kispesti Botka – szerintem – könnyelmű földön maradását, játékon kívülre kerülését megbüntette az élet, mert akkor rúgták a gólt a hazaiak. Lehet, hogy a szöglet utáni védekező részből nagyon hiányzott, így viszont sikerült Somaliának lövőhelyzetbe kerülnie. Még egyszer mondom: irritáló volt a játékosok viselkedése a játékvezetővel szemben, illetve a szimulálásuk, de legalábbis nagyon rájátszottak minden ütközésre, mindenképpen szabadrúgásokat akartak kicsikarni. Abszolút negatív véleményem van erről a hozzáállásról.

Vékony debütálás egy rossz meccsen

A második félidőben a Honvéd ott folytatta, ahol a szünet előtt abbahagyta, sőt még erőteljesebben dominált, egyértelműen irányította a játékot, az FTC nem tudott mit kezdeni ezzel. Irritáló, hogy itt tud lenni egy idegenlégiós – nevezetesen Benjamin Lauth –, és a hetvenedik percben jegyezhetjük fel az első lendületes futását. A hazaiak variáltak a második félidőre: Böde felment középső támadónak, Lauth kikerült a szélére, illetve beállt Haris Attila, aki abszolút idegenül mozgott. Örültem, hogy érkezett egy fiatal játékos, de nagyon vékonyra sikeredett a debütálása.

A meccs úgy fejeződött be, hogy a Honvéd kezdeményezett, próbálkozott, a Ferencváros pedig múlatta az időt, és várta, hogy mikor lesz vége. Nagyon rossz meccset láttam, nem tetszett, főleg azért, mert a kupagyőztes nagyon passzív volt. Ráfoghatjuk a kupadöntő megnyerésére, de nagyon könnyű kibúvó lenne, ha erre vezetnénk vissza. Nagyon hasonlított a Fradi produkciója az egész tavaszi játékához. Most Gera Zoltán és Hajnal Tamás nélkül játszottak ugyan, de ez sem kifogás. A Ferencváros az a Ferencváros, ha nincs Gera és Hajnal, akkor is sokkal többet kellett volna kezdeményeznie és mutatnia ennél.

Szerintem ez a tavasz leggyengébb játéka volt az FTC részéről. A Honvédban voltak kiemelkedő teljesítmények, Hidi Patrik nagyszerűen irányította a csapatot, Ignjatovics pedig szerintem az NB I legjobb fejelőjátékosa. Láttam ezen a mérkőzésen is, de már korábban is tudtam, hogy jól fejel. Szabályos eszközökkel, nagyszerűen megnyerte a párharcokat, a hazaiak hosszú passzait mindig jól vette. Bosszantó, hogy a 22 játékos fele külföldi volt, ráadásul ez sem hozott minőséget a játékba.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.