Bajnokcsapat, 2015

Minden idők legjobb Vidije?

Pontrekorddal lehet magyar bajnok a Videoton, amelynek volt néhány sikercsapata a múltban is – igaz, nem mindegyik tudott aranyérmet nyerni.
 
 

Bajnokcsapat, 2015

Minden idők legjobb Vidije?

Pontrekorddal lehet magyar bajnok a Videoton, amelynek volt néhány sikercsapata a múltban is – igaz, nem mindegyik tudott aranyérmet nyerni.
 
 
 

Bajnokcsapat, 2015

Minden idők legjobb Vidije?

Pontrekorddal lehet magyar bajnok a Videoton, amelynek volt néhány sikercsapata a múltban is – igaz, nem mindegyik tudott aranyérmet nyerni.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Ha a hátralévő négy mérkőzésén nyolc pontot szerez a vasárnap bajnokká avatott Videoton, magyar pontrekorddal végezhet az élen, megdöntve a Debrecen 2012-es 74 pontos csúcsát. Ha hozzávesszük, hogy mindössze 10 gólt kapott idén Joan Carrillo Milan csapata, ebben a kategóriában is újabb magyar rekord születhet – az pedig már eldőlt, hogy a házi történelemben csúcsot javított a Vidi a pontszámot illetően. Adódna a következtetés, ez minden idők legerősebb Videotonja.

De akad pár csapat a múltban, amelyre legalább ilyen jó szívvel emlékeznek a fehérvári szurkolók (az idősebbek különösen), akkor is, ha a legendás egykori Vidiknek nem mindig sikerült felérniük a csúcsra. 1970-es NB I-es debütálása után nem sokkal már meghatározó tagja volt a magyar bajnokságnak az egykori Vadásztölténygyári Vasasból alakult csapat, a szocialista ipar egyik óriása által támogatott Videoton. 1976-ban hajszál választotta el a klubot első bajnoki aranyérmétől – a fehérvári legendáriumban ma is úgy szerepel ez a történet, hogy ezt a hajszálat Müncz sporttársnak hívták. A végül ezüstérmes piros-kékek az utolsó előtti fordulóban tíz perccel a vége előtt bukták el az arany lehetőségét az Üllői úton, akkor egyenlített ellenük az egy ponttal előttük álló Ferencváros (szintén legendás, Dalnoki Jenő edzette csikócsapattal) – előtte a bíró labdaelrúgásért állította ki Májert és nem adott meg egy szabályosnak tűnő fehérvári gólt.

Sokat siratták azt az esélyt, az akkori neveket viszont mindig boldogan emlegették a fehérvári szurkolók: van, aki szerint azóta sem volt erősebb csapata a városnak a játékos-egyéniségeket tekintve: Karsai, Nagy II, Nagy III, Kovács József válogatott játékosok voltak, de a fiatal Végh, Csongrádi és Májer is már ott játszott, az edző pedig a későbbi legenda, Kovács Ferenc volt. Érdemes megemlíteni: két évvel később, immár Burcsával, Tieberrel, Szabóval kiegészülve ez a csapat egy hét alatt rúgott hármat az Üllői úton a Fradinak, majd hatot Fehérváron az akkori hazai uralkodó Dózsának…

A következő években is rendre a legjobb vidéki csapat volt a Vidi, a nyolcvanas években pedig jött a második „aranykor”, az akkor már lassan tíz éve együtt játszó, összeérett keret a sikertréner, Kovács Ferenc visszatérésével kétszer szerzett bronzérmet – és közben, ki ne tudná, UEFA Kupa-döntőt játszott. Ennek idén harminc éve. Újabb névsor következik: Disztl P., Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth, Burcsa, Csongrádi, Vadász, Májer, Szabó, Novath – ez volt a kupadöntős Vidi alapcsapata. Viszont a keret nem volt túl vastag, így a kupamenetelés közben a bajnokságot elbukták, az akkori Honvédot – a magyar válogatott magja ott játszott – nem tudták megelőzni.

Az újabb sikeres szezonra aztán várni kellett pár évet, és már egy teljesen más Videoton lepte meg a közvéleményt 1988/89-ben: a kupadöntős csapat csekély maradéka mellett egy fiatal tréner, az egy évre rá tragikus balesetben elhunyt Kaszás Gábor huszonegy-két éves alapemberekre épített remek csapatot. Csucsánszky Zoltán az év játékosa, Petres Tamás gólkirály lett, a Vidi pedig bajnok – lett volna, ha abban az egy évben nem egy új szabály szerint rendezik a bajnokságot. A döntetlenek után büntetőket kellett rúgni, az pedig nem ment a fehérváriaknak. A Vidi az eggyel előző és eggyel későbbi pontozás szerint is bajnok lett volna – így meg negyedik lett.

A 2000-es évek elején került fel a Sóstón a klubház falára a két üres tabló, amelyekbe a remények szerint majd az első fehérvári bajnok, illetve kupagyőztes csapat képe kerül: utóbbi lett megtöltve fotókkal hamarabb, hiszen 2006-ban a Csertői Aurél vezette Vidi megnyerte a Magyar Kupát. Dvéri, Sitku, Schwartz, Horváth, Kuttor voltak a kulcsemberek, de inkább csapatként volt erős, egységes a Vidi. Innentől csak az volt a kérdés, a másik tabló is kap-e valamikor tartalmat.

2011-ben megtörtént: a már előző szezonban is sokáig listavezető csapat, Mezey György dr. irányításával megszerezte a város első labdarúgó bajnoki címét – érdekesség, hogy bár csak négy éve történt, mégsincs túl sok átfedés az akkori és mostani Vidi között. Nikolics Nemanja, Sándor György és Szolnoki Roland a közös pont, bár utóbbi még nem volt stabil kerettag. De a történelemkönyvekbe az André Alves, Horváth Gábor, Lipták Zoltán, Farkas Balázs, Nagy Dániel, Elek Ákos vagy Polonkai Attila fémjelezte Vidi került be, mint első fehérvári aranycsapat.

Hogy ez a mostani Vidi erősebb-e a fent említetteknél, az nyilván szubjektív megítélés kérdése: hogy a történelemkönyvekben nekik is ott a helyük, az vitathatatlan. Joan Carrillo pedig a fehérvári futball legnagyobb edző-egyéniségei – a cikkben említetteken kívül például Lantos Mihály, Verebes József – egyenrangú társa. És még megvan az esély rá, hogy az első olyan Vidi-edző legyen, aki duplázni tud a szezonban: a bajnokság mellé a kupát is megnyerheti.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.