Lapszemle: Origo.hu

Egy pénzes nagybácsi kéne az ETO megmeneküléséhez

Zajlik a mentőakció, de könnyen a legalsó osztályban találhatja magát a tavalyelőtti bajnokcsapat.
 
 

Lapszemle: Origo.hu

Egy pénzes nagybácsi kéne az ETO megmeneküléséhez

Zajlik a mentőakció, de könnyen a legalsó osztályban találhatja magát a tavalyelőtti bajnokcsapat.
 
 
 

Lapszemle: Origo.hu

Egy pénzes nagybácsi kéne az ETO megmeneküléséhez

Zajlik a mentőakció, de könnyen a legalsó osztályban találhatja magát a tavalyelőtti bajnokcsapat.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

Amennyiben nem szereznek sürgősen pénzt a becsődölt Quaestor támogatása helyett, könnyen a legalsó osztályban találhatja magát a Győri ETO, licenc híján ugyanis a megyei harmadvonalba kellene besorolni a csapatot. A fociszerető kormány – úgy tűnik – ezt szeretné elkerülni, hiszen stratégiailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a magyar élvonal egyik legpatinásabb vidéki klubját működtető céget, ez pedig a remélt potenciális befektetőnek kedvez – írja elemzésében az Origo.

A társaság a tulajdonos Quaestor csődje miatt került nehéz helyzetbe. Tartósan veszteséges lévén folyamatosan tulajdonosi finanszírozásra lenne szüksége, ráadásul a brókerbotrány kirobbanása után legnagyobb szponzora, az Audi is elhagyta. Ha az NB I-es licence nem kerül nagyon hamar olyan céghez, amely stabil működésre képes, a győri foci szinte biztosan nem maradhat első osztályú: amint felszámolásba fordul a csődeljárás, automatikusan elveszik a licenc.

El lehetne adni, de kinek?

Ennek megelőzésében elvileg segíthetne a kormány csütörtöki döntése, mert a kiemelt gazdálkodó szervezetté nyilvánítás a csődtörvény értelmében lehetővé teszi, hogy a néhány napon belül kijelölendő vagyonfelügyelő nemcsak kezdeményezze a fizetési haladék meghosszabbítását, de „a tevékenység folyamatosságának és folytatásának érdekében” a céget „működő üzemként” eladja. Ráadásul ezt pályázat nélkül teheti meg, és a döntése ellen nem terjeszthetnek elő kifogást a hitelezők.

Csakhogy ehhez kellene egy vevő is, aki hajlandó az adósságokkal terhelt klubot átvenni és – legalábbis egy ideig borítékolhatóan – veszteséggel működtetni. Orbán Viktor miniszterelnök hetekkel ezelőtt közölte, hogy közpénzt nem lehet költeni a győri foci megmentésére, vagyis egy állami vállalat vagy a helyi önkormányzat nem áldozhat erre pénzt. A sporttörvény egyébként is kizárja, hogy csődeljárás alatt lévő sportszervezet állami támogatást kapjon. Egy magánbefektető jöhetne tehát szóba. Nem látszik, hogy ki lenne ilyen nagyvonalú, bár persze az sem kizárható, hogy a kormányban már tudják.

Véres torkú klubokra nincs szükség

Még akkor sem lenne azonban egyszerű a tranzakció, ha előkerülne egy befektetőjelölt. Nagyon gyorsan kell cselekedni, mert a klublicencszabályzatnak rengeteg pénzügyi kritériuma van, egy bajban lévő cég ezeket könnyen megsértheti, és ha ez megtörténik, az MLSZ bármikor visszavonhatja a licencet. Sok múlik a szövetség jóindulatán, és itt érdemes felidézni Csányi Sándor csütörtöki mondatait: az a újabb öt évre megválasztott MLSZ-elnök azt mondta, több élvonalbeli klub torka véres, ezért nem biztos, hogy van értelme 16 klubbal működtetni az első osztályt.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere a szerdai Nemzeti Sportban egy másik lehetőséget villantott fel. Azt mondta, megoldás lehetne átvinni a játékosokat és az indulási jogot egy olyan létező gazdasági társaságba, amelynek már van a szövetség által kiadott érvényes licence – ilyen például a Rába ETO önálló teremlabdarúgó-csapatát működtető kft. Borkai szerint erre a sporttörvény lehetőséget ad.

A Borkai-védelem gyenge pontja

Megnéztük, a törvény mely rendelkezésére gondolhatott a polgármester. A jogszabály 33. paragrafusának 2. bekezdése kimondja, hogy a nevezési jog nem ruházható át, de rögtön felsorolja a kivételeket. Ezek közül az egyik, ha „a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal, köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési) jogát átadja a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak”.

Nagyon kreatív jogértelmezés kellene ahhoz, hogy ezt a lehetőséget a Győri ETO-ra alkalmazhassák. A csapat és a Rába ETO futsalosai nem egyazon versenyrendszer több osztályában szerepelnek, hanem két külön bajnokságban – lévén a futsal maga egy önálló sportág. Ráadásul a Győri ETO indulási joga semmiképp nem lehet alacsonyabb osztályban érvényes, mint bármi más, hiszen az első osztályra szól.

A szurkolók nem tudják eltartani a csapatot

Győrben ebben az évben eddig átlagosan háromezer néző váltott jegyet a bajnokikra – a leglátogatottabb meccsen, a Ferencváros ellen 7213-an vettek jegyet a több mint 15 ezer férőhelyes stadionba. Ez alapján egy-egy hazai mérkőzéssel átlagosan 6-8 millió forintos bevételt érhet el a klub a jegybevételekből. A csapat egy idényben 15 bajnokit játszik otthon, tehát nagyságrendileg 90-120 millió forint körül alakulhat a klub bajnoki jegybevétele. Ez pedig nagyon csekély összeg ahhoz képest, hogy a klubot működtető kft-nek 2012-ben és 2013-ban is több mint félmilliárdos vesztesége volt.

És mit ér az ingatlanvagyon?

A Magyar Fejlesztési Bank jelzálogjogával terhelt ETO-stadionhoz tartozik egy bevásárlóközpont és egy szálloda, de hogy ezek pontosan mennyit érhetnek, azt senki sem tudja, majd a piac fogja meghatározni.

Egy bevásárlóközpont értékét az adja, hogy hány bérlője van és ezek mekkora bérleti díjat fizetnek. E tekintetben a bevásárlóközpont nem áll jól. A szálloda esetében az újraelőállítási érték és az avulás is fontos szempont, mert másik menedzsmenttel, esetleg másik névvel viszonylag gyorsan lehet az értékét változtatni, szemben a bevásárlóközponttal – mondta az Origónak Muszbek Mihály sportközgazdász.

A stadion gyakorlatilag nem eladható. Muszbek szerint nem lehet pontosan számszerűsíteni, mennyit érnek a telkek, az edzőpályák, mert ezek olyan jóléti vagyonok, amelyek nem forgalomképesek. „Az Operaházra sem lehet azt mondani, hogy 100 milliárdot vagy 100 milliót ér” – magyarázta.

Máshol komoly bevételi forrás a stadion

A német Bundesligában a klubok közel százszázalékos kihasználtsággal használják a stadionokat, és ott a szurkolók nemcsak a mérkőzés belépőjére költik a pénzüket, hanem fogyasztanak a stadion büféiben, éttermeiben, meglátogatják a klub múzeumát vagy éppen ajándékokat, mezeket vásárolnak a boltban. A szurkolók jelentősen hozzájárulnak csapatuk költségvetéséhez, így maga a létesítmény is komoly értékkel bír.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.