Lapszemle: Origo.hu

Kézzel esznek és imádkoznak

Banglades egy olyan ország, ahol a magyar focisták sem meztelenkedhetnek; és nem tudják, mikor kezdődik a bajnokság.
 
 

Lapszemle: Origo.hu

Kézzel esznek és imádkoznak

Banglades egy olyan ország, ahol a magyar focisták sem meztelenkedhetnek; és nem tudják, mikor kezdődik a bajnokság.
 
 
 

Lapszemle: Origo.hu

Kézzel esznek és imádkoznak

Banglades egy olyan ország, ahol a magyar focisták sem meztelenkedhetnek; és nem tudják, mikor kezdődik a bajnokság.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

Az idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a bangladesi profi focibajnokságot, és két magyar játékosnak, valamint egy magyar edzőnek is szurkolhatunk. Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elég egyetlen csapat sorsát nyomon követni: a tavalyi ezüstérmes Abahani Limited színeiben játszik az egykori debreceni Demjén Gábor és Csorba Szabolcs is, edzőjük pedig a magyar-osztrák kettős állampolgárságú Kottán György. Ő 2000 és 2003 között a bangladesi válogatott szövetségi kapitánya is volt, sőt 2003-ban megnyerte a csapattal a Dél-Ázsia Kupát – írja az origo.hu.

Eredetileg három magyar játékosa lett volna a fővárosi, dakkai klubnak, ám Illés Gyula hiába utazott ki még januárban, hogy akklimatizálódjon, nem tudta megszokni az ottani körülményeket, ezért hazajött, és az NB II-es Siófokhoz igazolt. Az ő történetéről ide kattintva és ide kattintva olvashatnak!

Mivel nincs minden sarkon térerő és internet, így hetekbe telt, mire az Origó munkatársának sikerült elérnie Bangladesben a másik két magyar játékost, akik saját bevallásuk szerint időnként szintén meglepődve pislognak a világ egyik legszegényebb országában, de egyelőre maradnak Dél-Ázsiában.

Magyarországon durván 90 ezer négyzetkilométeren él 10 millió ember, a bangladesiek alig másfélszer nagyobb területen zsúfolódnak össze 150 millióan. Érthető, hogy Csorba Szabolcs is a népsűrűséggel kezdte, amikor az ott tapasztaltakról kérdeztük: „Óriási a forgalom éjjel-nappal” – mondta.

„Számomra a szegénység a legmegdöbbentőbb, rengeteg kisgyermeket látok az utcán nap mint nap. Persze itt is vannak óriási bevásárlóközpontok, elegáns éttermek és kávézók” – tette hozzá a korábban Nyíregyházán, Pakson és Balmazújvárosban is megfordult 23 éves játékos.

„Nagyon megdöbbentő volt látni, hogy emberek az utcán élnek, ott nevelik fel a gyerekeiket” – ezt már Demjén Gábor mondta, aki játszott korábban a Sopron, a Videoton, az Újpest, a Nyíregyháza, a Pécs és a Balmazújváros csapatában is. „Igaz, hogy a világ legszegényebb országába igazoltam, de a foci mindenhol ugyanolyan. Emellett egy új impulzust kaptam egy új környezetben, és egy új kultúrát ismerek meg. Ugródeszkának fogom fel az egészet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi visz rá egy magyar focistát arra, hogy Bangladesbe igazoljon.

Hasonló megfontolásból hagyta itt Magyarországot Csorba Szabolcs is, és utazott több mint 6500 kilométert. Azt mondta, tisztában volt azzal, hogy nem egy topligába igazol, viszont anyagilag a magyar bajnoksághoz képest is kedvező ajánlatot kapott. „Szem előtt tartottuk, hogy közelebb kerülünk azokhoz az országokhoz, például Indiához és Kínához, ahol óriási összegekért lehet manapság focizni, és egy jól sikerült szezon után akár szerencsénk is lehet” – magyarázta Csorba, majd hozzátette, kihívásnak és kalandnak is tekinti a bangladesi időszakot, mert nemcsak országot, de földrészt és kultúrát is váltott.

Kottán György már korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar játékosoknak meg kell barátkozniuk az ottani szokásokkal, hogy helyesen viselkedjenek bizonyos szituációkban, hiszen egy muszlim országról van szó, ahol nem tehet meg az ember mindent, ami esetleg egy másik kultúrában természetes lenne. Csorba szerint viszonylag gyorsan sikerült alkalmazkodniuk. „A helyi szokásokat hamar átvettük. Fontos volt, hogy nem lehetünk meztelenek a csapattársak előtt, legyen szó az öltözőben az átöltözésről vagy akár a zuhanyzásról. A meccs előtt a közös megbeszélés után egy imám beszél, illetve közvetlenül a meccs előtt is imádkozik a csapat.”

Demjén Gábor is a sok imádkozást emelte ki, és azt, hogy az öltözőben el kell magukat takarni egy törülközővel.

„A legfurcsább az, hogy nem használnak evőeszközt, kézzel esznek, mégpedig szigorúan jobb kézzel” – mondta a 28 éves focista, utalva arra, hogy a muszlim országokban a tisztátalan dolgokat mind bal kézzel végzik. Például ballal törlik ki a feneküket, a nagy szegénység miatt gyakran vizes kézzel, így például a piacon is tiszteletlenségnek számít, ha nem jobb kézzel nyúl valaki az áru felé.

Próbáltuk megkeresni az interneten, hogy mikor kezdődik a bajnokság, de sehol sem találtunk pontos időpontot, egy helyen még olyat is láttunk, hogy „valamikor februárban”, de Márkus Gyulától, a bangladesi magyar játékosok menedzserétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy még ők sem tudják. Szerinte csak valamikor márciusban. „Ott így mennek a dolgok” – jegyezte meg.

Csorba szerint az időjárás egyelőre kellemes, 20-24 fok van, játszottak már az úgynevezett Federation Kupában meccset, itt Csorba lőtte mindkét gólt a Farashganj SC ellen 2-0-ra megnyert találkozón, a helyi lap is tekintélyes cikket közölt róla. „Mire elkezdődik a bajnokság, akár harminc-negyven fok is lehet, akkor már nemcsak az ellenféllel, a nagy meleggel is meg kell küzdenünk” – mondta az Origónak a magyar focista.

Csorba a néhány edző- és két kupameccs után a játék színvonalát az NB I alsóházához vagy egy erősebb NB II-es találkozóhoz tudná hasonlítani, viszont jóval magasabb a nézőszám, mint Magyarországon. „Voltunk válogatott mérkőzésen, hatvanezren lehettek a nézők. Fantasztikus volt a hangulat” – mondta Csorba. Demjén Gábor hozzátette: „Ha csak fele ennyien kijönnek a bajnokikra, már öröm lesz itt játszani.”

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.