Elképesztő: a labdarúgók negyede mentális betegségben szenved!

A FIFPro nemzetközi felméréséből kiderült, az aktív játékosok 26%-a küzd szorongással vagy depresszióval.
 
 

Elképesztő: a labdarúgók negyede mentális betegségben szenved!

A FIFPro nemzetközi felméréséből kiderült, az aktív játékosok 26%-a küzd szorongással vagy depresszióval.
 
 
 

Elképesztő: a labdarúgók negyede mentális betegségben szenved!

A FIFPro nemzetközi felméréséből kiderült, az aktív játékosok 26%-a küzd szorongással vagy depresszióval.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A hivatásos focisták mentális állapotát még tavaly mérte fel a profi labdarúgók érdekvédelmi szervezete. A hlsz.hu cikkéből kiderült, hogy a kutatási eredményeket közlő tanulmány szerint, az aktív játékosok körében 26%, míg a visszavonult játékosok között másfélszer annyi, 39% érintett valamilyen mentális betegségben, szorong, mutatja a depresszió tüneteit.

A vizsgálatokban hat ország – Ausztrália, Írország, Hollandia, Új-Zéland, Skócia és Egyesült Államok – nemzeti játékosszervezetei vettek részt.

A nemzetközi játékosszervezet igyekezett feltárni azokat a tényezőket, amik a labdarúgók esetében különös jelentőséggel bírnak. A játékosok sportpályafutása során a lábsérülések nagy kockázati tényezőt jelentenek. Különösen a térd és a boka területe problémás, mert a teljes gyógyulás hosszú ideig tart, szemben a kisebb zúzódásokkal, amiknél jóval rövidebb a rehabilitációs időszak. A hosszan tartó sérülések már abba a kategóriába esnek, ahol mentális sérülés érheti a pályafutásáért aggódó játékost, ezért a műtét(ek) okozta fizikai beavatkozás mellett a lelki tényezőket sem szabad elhanyagolni, figyelmen kívül hagyni. Különösen azokban az országokban lehet ilyen esetekben mentális betegségtől tartani, ahol a játékosok szociális támogatása alacsony szinten áll.

Minden játékos, aki részt vett a felmérésben, a pályafutása során tapasztalt jelentősége szerint osztályozhatta a depresszió tüneteit, úgy mint a szorongást, a kiégéstés az önértékelési zavarokat, továbbá az életvitellel kapcsolatban az egészségre káros hatású tevékenységeket, mint a dohányzás, italozás, vagy azegészségtelen étkezés. Az önbevalláson alapúló kérdőívek kitértek a hosszú, egy hónapot meghaladó sérülés, a sebészeti beavatkozás, egy családtag halála, a szakmai stábbal, játékostársakkal fennálló rossz viszony okozta stresszhelyzet hatásainak vizsgálatára is.

A játékosok közül 180 aktív hivatásos labdarúgó (országonként: 3-26%) számolt be valamilyen tünetről, ami mentális betegségre utal. Különösen a szorongás és a normális táplálkozási szokások megváltozása volt jellemző. A kiégést (5%) és az önértékelési zavarokat (3%) kevesen említették. Az alkohollal kapcsolatos problémáiról közel 25% (!) számolt be, míg a dohányzást "csak" 7% említette.

A visszavonult labdarúgók közül országonként 5-42% számolt be mentális betegséggel összefüggő tünetekről. A szorongás és étkezési zavarok ebben a körben már 40% (!) előfordulást mutattak. A kiégést 15-20% említette. Az alkohollal összefüggő problémákat több mint 30%, a dohányzást 12% jelölte meg.

Az aktív játékosok közül 174 tett említést a pályafutása során (eddig) történt súlyos sérülésről (egy sérülés: 32%, két sérülés: 20%, több sérülés: 17%). Ezek közül 31% a térdizület, 12% a bokaizület területét érintette. Összesen 170 műtétről számoltak be, amelyeknek több mint fele volt kapcsolatban a térd és a boka sérülésével.

A tanulmány kimutatta, hogy a fentiekben említett életesemények melegágyai a depresszió kialakulásának. Egy aktív játékosnak minél több sérüléssel együttjáró, és/vagy családi, szociális problémával kell szembe néznie, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nála szorongás, kiégés, vagy depresszió alakul ki. A visszavonult játékosok 60%-a önként döntött az aktív sportpályafutás befejezése mellett. A nagy többségük (85%) heti átlagban 38 órát dogozik. Négyötödük szenvedett labdarúgóként egy vagy több súlyos sérülést, 70% esett át ezzel kapcsolatos műtéte(ke)n.

A FIFPro következtetése szerint a mentális betegségek tünetei sokkal súlyosabban érintik a visszavonult játékosokat, mint az aktívakat. A közelmúltban bekövetkezett életesemények és az alacsony társadalmi támogatottság mindkét csoportban – aktívak és visszavonultak – érezteti negatív hatását.

Az ok-okozati tényezők pontos meghatározása további feltáró vizsgálatokat igényel, ezért a nemzetközi játékosszervezet a St. Marianna University munkatársaival együttműködve egy sor országban – például Finnországban, Franciaországban, Japánban, Norvégiában, Paraguayban, Peruban, Spanyolországban, Svédországban... – folytatja a kutatást annak érdekében, hogy kidolgozza az aktív és visszavonult hivatásos labdarúgók mentális egészségét megőrző programját.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.