Videoton

Juhász Roland vérében van a támadás

A védő szerint a fehérvári klubnak már télen lépéseket kell tennie a jövő évi sikeres nemzetközi szereplésért.
 
 

Videoton

Juhász Roland vérében van a támadás

A védő szerint a fehérvári klubnak már télen lépéseket kell tennie a jövő évi sikeres nemzetközi szereplésért.
 
 
 

Videoton

Juhász Roland vérében van a támadás

A védő szerint a fehérvári klubnak már télen lépéseket kell tennie a jövő évi sikeres nemzetközi szereplésért.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A Magyar Kupában a DVTK kiejtésével a négy élvonalbeli együttes egyikeként a legjobb nyolc közé jutott a Videoton, amely egyetlen vereséggel áll az OTP Bank Liga tabellájának élén. A fehérváriak csak a címvédő Debrecentől kaptak, vasárnap pedig a Honvédot fogadják. A gárda csapatkapitánya, a válogatottban is remeklő Juhász Roland a DigiSport televízió reggeli adásában a Vidi szerepléséről és a Dárdai-csapatról is beszélt.

– Törvényszerű volt, hogy egyszer véget ér a győzelmi széria?

– Ez valahol normális, hogy minden sorozat egyszer megszakad, és ez a mi életünkben is megtörtént. Úgy gondolom, annak ellenére nem játszottunk rosszul a Debrecen ellen, hogy vereséget szenvedtünk, a döntetlen reálisabb eredmény lett volna. Szerencsére már túl vagyunk ezen, és azóta már egy sikeres mérkőzésen is. Remélem, folytatódik ez a folyamat – kezdte Juhász Roland.

– Hiába megy nagyon jól szekér, a bajnoki címet azért még nem pipálhatják ki...

– Nagyon sok nehéz mérkőzés vár még ránk. Mögöttünk van szorosan az MTK, a többiek szerencsére lemaradtak picit, de hátra van még tizennyolc forduló, ami alatt nagyon sok pontot össze lehet gyűjteni. Szerencsére a csapat jól kezeli ezt az időszakot, és jól kezeli a sikert. Mindig a következő mérkőzésre koncentrálunk, nem tekintünk annyira előre, hogy a bajnoki címről beszéljünk. Sokan már odaadták nekünk az aranyat, de az még nagyon messze van.

– Az említett MTK-n kívül kire kell nagyon figyelniük? Mennyire tart a kék-fehérektől, Torghelle Sándor barátjával miről szoktak szó párbajozni?

– A legnagyobb ellenfelünk talán saját magunk lehetünk. Tavasszal is látszott, hogy nem tudunk kilábalni a gödörből. A keretünk nem sokat változott, mégis sokkal eredményesebbek vagyunk. Torghelle Sándor mindig mondja nekem, hogy ezt a bajnokságot már megnyertük, próbál altatni. Örülök neki, hogy jól szerepelnek, hiszen a volt klubomról beszélünk, és az egyik legjobb barátom is ott játszik, de remélem, hogy ez a távolság megmarad köztünk.

– Eddig kilencszer játszottunk odahaza. Tavasszal azért nehezebb lesz idegenben a sok hazai meccs után...

– Egy olyan csapatnak, amely bajnokságot akar nyerni, a hazai mérkőzéseket is rendre hoznia kell, és sokszor ezek a legnehezebbek. Beállnak az ellenfelek bekkelni, ha egy pontot el tudnak vinni Székesfehérvárról, akkor már boldogok. Nem gondolom, hogy ez nagy előnyünk lenne. Megnyertük a meccsek zömét, ebből kell építkezni.

– Van olyan szabály a Videotonban, hogy ha bajban a csapat, akkor a középhátvéd előre megy gólt szerezni?

– Előszeretettel járok előre az elmúlt időben. Húszéves koromig támadóként futballoztam, benne van a véremben, hogy szeretek a kapu előtt lenni. A középpályásaink is kellenek ehhez, mivel ők nagyon jól vissza tudnak lépni az én helyemre, így bátrabban be tudok lépni a játékba.

– Ez tudatosan begyakorolt dolog?

– Igen, bár sokszor azért kicsit túlzásba viszem ezt a dolgot, főleg, ha nem úgy alakul az eredmény. Van, amikor egy kicsit vissza kell fogni, de szerencsére a srácok erre figyelnek a középpályán, és különösebb gond még nem volt ebből.

– Szolnoki Roland bedobásainál is rendre felér az ellenfél kapujához...

– Ezzel sem árulok el nagy titkot, hogy minden jobboldali bedobásnál előremegyek. Egy nagy bedobás hasonló veszélyt tud kelteni, mint egy szöglet, vagy egy kapuhoz közeli pontrúgás. Pont a Debrecen ellen sikerült ebből gólt is szereznünk, és rendre veszélyesek szoktunk lenni.

– Mennyire hiányzik Nikolics, amikor nincs a pályán? Megtartható ő a Videoton számára akár évekig?

– Nagyon fontos játékosunk, aki minden mérkőzésen betalált, ha játszott. Az ő személye nagyon nagy biztonságot ad számunkra, mert mindig benne van a gól. Jelen pillanatban szerintem nagyon nehezen megtartható, és kívánom is neki, hogy próbálja ki magát külföldön. Minden egyes labdarúgónak kívánom, aki kinőtte ezt a bajnokságot, hogy tegyen előre egy lépést, és próbálja ki magát egy erősebb ligában, hogy lássa azt, hogy mire képes.

– Úgy gondolja, hogy Nikolics kinőtte az NB I-et?

– Igen, tavaly is gólkirály lett, és idén is rendkívül jól megy neki. Úgy gondolom, az ő pályafutásában eljött az idő a váltásra.

– Melyik bajnokságban feküdne neki igazán jól a játék?

– Akármilyen lehetőség jön neki, meg kell ragadnia. A magyar játékosok jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy nagyon válogassanak. Ha jön egy olyan lehetőség, ami számára elfogadható, és adott esetben a klub is jól jár vele, akkor szerintem tegye meg ezt a lépést.

– A nemzetközi porondra milyen erősítések szükségesek a későbbi sikeres szerepléshez?

– A nemzetközi porondra való kilépés a minimális cél. Ennek megfelelően már decemberben lépéseket kell tenni a keret megerősítésére, és olyan játékosokat hozni, akiket folyamatosan be lehet építeni. Elég hamar kezdődnek nyáron a selejtezők, és ott nem sok idő van játékosokat beépíteni a csapatba. Nagyon fontos, hogy a szükséges lépések már télen megtörténjenek, gondolok akár a szerződéshosszabbításokra, vagy kiszemelt játékosok igazolására.

– A válogatottnál mennyiben más a feladata, mint a Videotonban?

– A klubban hétről-hétre együtt játszunk, a válogatottnál két-három hónap után találkozunk, különböző helyekről jövünk. A válogatott nem mindig tud ugyanabban a felállásban pályára lépni, úgyhogy ott sokkal nehezebb.

– A két sikeres Európa-bajnoki selejtező után miben látja a védekezés megváltozását a Pintér-időszakhoz képest?

– Szerintem a középpályán sokkal erősebbek és masszívabbak voltunk, és közel voltak egymáshoz a vonalak. Nem volt nagy távolság a védelem és a középpálya között. Főleg a román meccs második félidejében éreztem, hogy ez kifejezetten jól működött, és szerintem ez látszott is a játékunkon.

– Az látható volt, hogy a levegőben nehezen verhető meg a magyar csapat, de a lapos kiugratások azért zavart keltettek a védelem szélein. Ezen hogyan lehetne csiszolni?

– Mindig vannak hibapontok, de a statisztikából is látható, hogy mindhárom selejtezőn kevés helyzetet dolgoztak ki az ellenfeleink, és ez mindenképp pozitív. A magas labdáknál valóban erősebbek vagyunk, és ezek az indítások a gyengébb pontjaink, de erre is lehet gyakorolni, erre is lehet készülni. Nagy fejlődésnek láttam még, hogy a lefejelt, lepattant labdákat nagyon jó százalékban szedtük össze, ami nagyon fontos a védekezés szempontjából.

– Mit jelent ennek a közösségnek Dárdai Pál személye? Rávehető arra, hogy a hátralévő két meccs után is maradjon?

– Jól kell szerepelni a következő két mérkőzésen, és akkor neki is olyan visszajelzés lenne, hogy esetleg maradjon. Nagyon örültem az ő kinevezésének, és nagyon örülök annak a szemléletnek, hogy pórbálnak olyan embereket bevonni a magyar labdarúgásunkba, akik külföldön edződtek és játszottak. Ott tapasztalták azt a légkört, és próbálják ezt átadni. Dárdainak a nyugodtsága és profizmusa, ami játékosként jellemezte, ez edzőként is abszolút jelen van. Egy játékosnak nagyon fontos, hogy mit érez, mit lát egy edző, és milyen a kisugárzása. Főleg egy fiatal játékosnál, neki még inkább fontos az edző szerepe. Dárdai Pál ebből szerintem nagyon jól vizsgázott ebben a tíz napban.

– Azt mondja, ha jól sikerül a két mérkőzés, akkor lehet Dárdai Pálra érzelmi nyomást gyakorolni?

– Nagyon bízom benne. Nagyon élveztem a tíz napot, amikor együtt dolgoztunk. A csapat nevében is mondhatom, hogy nagyon jól sikerült, és nem csak az eredmények miatt, hanem az edzéseket is beleértve. Egy csapat nem csak a pályán csapat, hanem azon kívül is fontos, hogy jó egységet alkosson. Ez abszolút érezhető volt ebben a tíz napban.

– A selejtezőcsoport végére megelőzheti Puskás Ferencet a válogatottságok számában...

– Felemelő érzés, hogy ilyen nagy játékosokkal említenek egy napon, bármilyen téren is. Mindig úgy vagyok vele, hogy csak akkor szeretek róla beszélni, ha már elértem egy bizonyos számot, hogy kit értem be. Bízom benne, hogy lehetőséget kapok a következő két mérkőzésen, és akkor gyarapítom ezt a számot.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.