Évforduló

Nagy László 65 éves

Az Újpest olimpiai bajnok játékosa, majd vezetőedzője nem akar még egyszer infarktussal leesni a kispadról.
 
 

Évforduló

Nagy László 65 éves

Az Újpest olimpiai bajnok játékosa, majd vezetőedzője nem akar még egyszer infarktussal leesni a kispadról.
 
 
 

Évforduló

Nagy László 65 éves

Az Újpest olimpiai bajnok játékosa, majd vezetőedzője nem akar még egyszer infarktussal leesni a kispadról.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Kedden ünnepli 65. születésnapját Nagy László olimpiai bajnok labdarúgó, az Újpest egykori 25-szörös válogatott játékosa.

Nagy László 1962-ben Fonyódon kezdett el futballozni. Három évvel később került az Újpesti Dózsához, amelyet játékosként egészen 1983-ig erősített, így az újpesti klubtörténet legeredményesebb időszakának volt részese.

– Élem a nyugdíjasok életét, igazából már nem is nagyon szeretnék belefolyni a futballba, nem akarok még egyszer infarktussal leesni a kispadról – mondta az MTI-nek Nagy László, utalva arra, hogy 2004-ben szívinfarktust kapott. – Azt gondolom, labdarúgóként mindent elértem, amit lehetett, kilencszer nyertem bajnoki címet és ötször Magyar Kupát, játszottam a BEK-ben, a VVK-ban pedig másodikok lettünk.

Játékos- és edzői hitvallásával kapcsolatban úgy fogalmazott: a célja az volt, hogy szórakoztassa az embereket és becsalogassa a nézőket a stadionokba. Nagy László a válogatottban a mexikói olimpián mutatkozott be, amelyen az együttessel aranyérmet nyert, majd játszott az 1978-as argentínai világbajnokságon is.

– A huszonöt válogatottságomat tíz év alatt gyűjtöttem össze, ennyi idő alatt ez elég kevés, ugyanakkor abban az időszakban sokkal több volt a tehetség, még az Újpestbe is nehéz volt bekerülni. A világbajnokságon is úgy tudtam szóhoz jutni, hogy nem sokkal a torna előtt Várady Béla megsérült – emlékezett vissza.

Magyarországon egyedül az Újpestben futballozott az élvonalban. Elmondása szerint csak azt sajnálja kicsit, hogy pályafutása legvégén, 34 évesen adatott meg neki, hogy külföldön is kipróbálja magát. A svájci másodosztályban szereplő Locarno együttesében játszott egy évet.

Edzőként számos csapat kispadján megfordult, a lila-fehéreket 1996 és 1997 között irányította, utóbbi évben már a negyedik fordulóban menesztették posztjáról, majd a gárda a szezon végén bajnoki címet ünnepelt.

– Sajnos, ha valahol a tűz közelébe kerültem, azonnal kirúgtak. Egész életemben a futball és a család volt számomra a két legfontosabb dolog – tette hozzá a lila-fehér drukkerek egyik nagy kedvence, aki legutóbb a Salgótarjánnál volt szakmai igazgató.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.