Pápa

Kapusposzton vagyunk a legerősebbek

A rutinos kapitány, Szűcs Lajos azt szeretné, hogy erős középcsapattá váljon a Lombard.
 
 

Pápa

Kapusposzton vagyunk a legerősebbek

A rutinos kapitány, Szűcs Lajos azt szeretné, hogy erős középcsapattá váljon a Lombard.
 
 
 

Pápa

Kapusposzton vagyunk a legerősebbek

A rutinos kapitány, Szűcs Lajos azt szeretné, hogy erős középcsapattá váljon a Lombard.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A Lombard FC az őszi idény elején elveszítette vezetőedzőjét, de a viharok közepette is ott az állandóság a csapat kapujában. Szűcs Lajos az NB I egyik veteránjaként csapatkapitánya is a pápaiaknak. A klubtól életre szóló szerződést kapó hálóőr a DigiSport televízió hétfő reggeli adásában beszélt a 13. helyen álló csapat szerepléséről és céljairól.

– Milyen célokkal vágtak neki a bajnokságnak?

– Mindig elmondjuk, hogy szeretnénk jó erős középcsapattá válni. Ha egy pici szerencsénk van, és kicsit igazságosabbak velünk, akkor ott is lehetnénk a kilencedik hely környékén. Ha az Újpest ellen megadják a véleményem szerint szabályos gólunkat, és a DVTK ellen berúgjuk a százszázalékos ziccert, akkor tizennégy pontunk lenne. Tudjuk azonban, hogy a labdarúgásban a „ha” sajnos nem játszik. Jelen pillanatban a tabella utolsó harmadában állunk, de természetesen azon vagyunk, hogy minél feljebb kerüljünk, és minél távolabb legyünk a veszélyes zónától. Nagyon nehéz mérkőzések következnek. Azokkal a csapatokkal lejátszottuk a meccseinket, akik hasonszőrűek, mint mi. A Pécs otthonába látogatunk legközelebb, és Véber György biztosan keményen felkészíti a csapatát ellenünk. Nem lesz könnyű dolgunk, de pontért, pontokért megyünk Pécsre – kezdte Szűcs Lajos.

– Mi lehetett az oka annak, hogy a hatpontos meccseket nem tudták hozni?

– Elég szélsőségesek vagyunk, ha azt nézzük, hogy a hétvégi volt a negyedik meccsünk, amelyen nem kaptunk gólt. Viszont ha kapunk, akkor mindjárt hármat. Ha úgy kapunk ki, hogy kijátszanak minket, akkor a mérkőzés után kezet fogunk és gratulálunk, de ezeket a gólokat majdnem mi hoztuk össze. A Puskás Akadémiát mi hoztuk fel, amióta minket legyőztek, azóta folyamatosan nyerik a mérkőzéseiket.

– Konzultált önnel Mátyus János, amikor hamar bedobta a törölközőt?

– Mátyus János régóta a barátom, és utólag beszéltem vele. Voltak már előzményei annak, hogy ő meg fogja hozni ezt a döntést. A Nyíregyháza elleni meccs után sikerült néhány rutinos játékosunknak beszélni vele, hogy megváltoztassa a döntését, és azt hittük, hogy minden rendben lesz, de a következő napokban mégis lemondott. Számomra ez derült égből villámcsapás volt, és úgy gondolom, a csapat többi tagjának is, de tiszteletben kell tartani a döntését, még akkor is, ha nehéz elfogadni. A csapatot megviselte ez a szituáció, de az élet megy tovább, és minél jobban szeretnénk szerepelni a bajnokságban.

– Dárdai Pál a fontos selejtezőn Király Gáborra bízta a kaput Bukarestben. Az NB I legjobb kapusa cím birtokában nem fordult meg a fejében, hogy gyarapíthatná a válogatottságai számát?

– Természetesen jó lenne, de maradjunk a realitás talaján. A válogatottat olyan játékosokból kell építeni, akik a jövőt képviselik. Nem azt mondom, hogy nekem nincs jövőm, de nem annyi, mint egy huszonévesnek. Nagyon jó húzás volt, hogy Romániában Király Gábor állt a kapuban, hiszen ő egy rutinos, öreg róka, aki nem ijed meg ötvenezer néző füttyszavától. A mérkőzés összképét tekintve nem nagyon volt kapusmunka, a csapat és Dárdai Pál is nagyon jól funkcionált. Mindig eljátszik az ember a gondolattal, de realista vagyok, és úgy gondolom, hogy ennek már nincs itt az ideje, hogy válogatott legyek.

– Feröer ellen pedig Dibusz Dénes védett, akit a válogatott kapusedzője, Andrusch József az új Bogdán Ádámnak nevezett. Mit gondol a fiatal kapusról, és mellette lát-e olyan fiatal hálóőröket az NB I-ben, akik sokra vihetik nemzetközi szinten?

– Azt hiszem, hogy kapusposzton jól állunk. Dibusz, Bogdán, Gulácsi, Megyeri és idesorolom Jova Leventét is. Bogdán Ádámot csak a televízióból ismerem, Dibusszal többször is játszottunk egymás ellen, de azért én külön venném őket. Egyrészt a termetük, másrészt a stílusuk miatt is. Nem azt akarom megkérdőjelezni, hogy képesek arra, hogy nemzetközi vagy válogatott kapusok legyenek, csak más stílust képvisel a két játékos.

– Ha a sokoldalúságot és adottságot nézi, akkor mi a magyar fiatal topkapusok sorrendje önnél?

– Kicsit háttérben van, de nagyon jó sportembernek és kapusnak tartom a honvédos Kemenes Szabolcsot, akit mindenképp a szövetségi kapitány figyelmébe ajánlanék. Hangsúlyozom, hogy kapusposzton jól állunk. Ha minden poszton úgy állnánk, mint kapusfronton, akkor a magyar válogatott is előrébb lenne a nemzetközi ranglistán.

– Van receptje a tizenegyesek hárítására?

– Stratégiám mindig van, hogy mit fogok, vagy mit szeretnék csinálni a tizenegyeseknél. Van, amikor megérzésre hagyatkozom, és olyan is, amikor már a mérkőzés előtt eldöntöm, hogy mit csinálok, ha büntető lesz. Általában tudom, hogy az ellenfélből ki lőheti, és próbálok felkészülni. Vannak olyan kapusok, akik kis füzetbe feljegyzik, hogy melyik játékos hogyan rúgja a tizenegyest. Én soha életemben nem készítettem jegyzeteket, de nagyjából azért a fejemben van, hogy az ellenfelek büntetőrúgói hogyan állnak a labda mögé.

– Próbálja terrorizálni a rúgót? Szúrós tekintettel vagy akár dumával is?

– Duma még nem volt, de aki ismer, tudja, hogy milyen vagyok a pályán. Teljesen más vagyok, mint a pályán kívül. Próbálok hatni lelkileg is az ellenfél rúgójára, hogy ne legyen könnyű dolga.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.