Európa-bajnoki selejtező

„Pali megígérte, hogy nyerünk, mi pedig hiszünk benne”

Andrusch József, a válogatott kapusedzője Bogdán Ádámhoz hasonlította a kedden bemutatkozó Dibusz Dénest.
 
 

Európa-bajnoki selejtező

„Pali megígérte, hogy nyerünk, mi pedig hiszünk benne”

Andrusch József, a válogatott kapusedzője Bogdán Ádámhoz hasonlította a kedden bemutatkozó Dibusz Dénest.
 
 
 

Európa-bajnoki selejtező

„Pali megígérte, hogy nyerünk, mi pedig hiszünk benne”

Andrusch József, a válogatott kapusedzője Bogdán Ádámhoz hasonlította a kedden bemutatkozó Dibusz Dénest.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Egy vereség után egy kapitányváltás, aztán döntetlen Románia ellen, majd egy keserves győzelem Feröeren – rosszabb gólkülönbséggel egyelőre a negyedik helyen áll a magyar válogatott az Európa-bajnoki selejtezőcsoportban. A csapat és a közönség viszont egymásra találni látszik. Dárdai Pál a szakmai stábját is korábbi válogatottakból verbuválta. A kapusok jó formájáért az állandóság jegyében nála is Andrusch József felel, aki a DigiSport televízió csütörtöki adásában értékelte a válogatottat, illetve a kapusokat.

– Mi változott a csapat környékén Dárdai Pál érkezésével? Mi az, ami más lett?

– A Pintér Attila-érát nem ismerem, mert abból kimaradtam. Egervári Sándor óta szellemiségében annyi változott, hogy újra van egy csapatunk. Azt gondolom, Sanyinál megvolt a csapat, a szerethető csapat. Közben ez az együttes szétesni látszott a köztes időszakban, de most, Palinál ez újra összeállt – kezdte Andrusch József. – Újra egymásra találtak a játékosok és újra bíznak egymásban és a kapitányban. Nagyon fontos dolog, hogy a játékos a pályán elhiggye, amit a kapitány kitalált, amit a kapitány lát, amit ő gyakoroltatott, azt meg tudjuk csinálni. Ezt a romániai mérkőzés egyértelműen megmutatta, a feröeriek elleni meccset pedig Pali a szezon legnehezebb meccsének nevezte, mert nagy nyomást volt a játékosokon. Egy ilyen jól sikerült romániai mérkőzés után kimenni Feröerre, és egy kis csapat ellen játszani nehéz. Megvolt a taktikánk, az elképzelésünk, hogyan tudjuk feltörni a védelmüket. Beváltotta azt az elképzelést, amit Pali mondott, hogy nagyon nehéz mérkőzés lesz. A feröeri a neve alapján egy kis csapat, de a játéktudása és az utóbbi évek eredményei alapján már nem olyan kicsi.

– A mérkőzésen védő Dibusz Dénes szerint a műfűhöz nem nagyon tudott alkalmazkodni a csapat, Dzsudzsák Balázs is ezt emelte ki. Többen a pálya méretei miatt is panaszkodtak. Ezek jogos panaszok voltak?

– Én tizenkét évig utánpótlásedző voltam, jó néhány éven keresztül tréningeztünk műfüvön. Akik nem műfüvön edzenek, azok nem tudják a különbséget. Azt gondolják, egy picit gyorsabb, és nem úgy pattog a labda, de ez egy egészen más történet. Egy gyenge csapat műfüvön sem lesz táltos, ez a csapat viszont nem rossz, hiszen az északírektől is csak kettő-nullra kaptak ki idegenben, a legnagyobb vereségük három-null volt otthon a világbajnok német válogatottól, a többitől egy góllal kaptak ki. Kódolva volt, hogy ez egy nem rossz társaság, úgy gondoltuk, hogy a műfű hátrányát a játékosok technikai tudása majd kárpótolni, vagy pótolni fogja. A mérkőzés képe alapján azt kell mondjam, nem igazán jöttek be az elképzeléseink. Ráadásul mivel a mérkőzés este volt, a tenger felőli párás levegő lecsapódott a műfűre, amitől inkább jeges pálya hatása volt.

– Akkor ismeri a műfüvet és a párás műfüvet is. Ebben a válogatottban ezek szerint volt jelentős számú válogatott futballista, aki nem nagyon ismerte ezt az érzést?

– Nem nagyon játszanak műfüvön, csak nagyon kevesen. Gera Zoli például azt mondta, hogy ő nem is hajlandó műfűre lépni a sérülései után. Mármint nem ezen a mérkőzésen, hiszen játszott, és vállalta, de általában ha edzés van műfüvön, akkor ő azt nem csinálja. Annyira más a mozgás ilyen pályán, más izomzatot vesz igénybe, a szalagrendszert is megterheli. Nem gondolom viszont, hogy erre rá lehet fogni ezt a játékot, hanem azt hiszem, fejben picit lebecsültük ezt a csapatot, annak ellenére, hogy felhívta a játékosok figyelmét a stáb, hogy ez nem lesz egy könnyű mérkőzés.

– Az első meccsen Király Gábor védett, aztán Dibusz Dénes. Mi volt ennek az oka?

– Gabi már harmincnyolc éves, tartalék a mostani csapatában, tehát nem véd hétről-hétre, viszont olyan rutin van a háta mögött, olyan mennyiségű forró mérkőzés, amire azt gondoltuk, hogy szükség van. Az ő nyugalma, tapasztalata, azt gondoltuk, segíthet abban, hogy le tudjunk hozni a Románia elleni mérkőzést, aminek a hangulata amúgy is mindig elég különleges. Beváltak a számításaink, mert nyugalmat sugárzott hátulról, és a maga rutinjával nagyon sokat tett hozzá hogy ez a mérkőzés döntetlen legyen.

– A feröeri mérkőzésen Dibusz Dénes nagyon jól védett. Elégedett vele? Születőfélben van egy olyan kapusunk, aki beleillik ebbe a Bogdán, Megyeri, tehát a külföldön piacképes kapusok sorába?

– Igen, abszolút. Dénes a tábor tíz napja alatt fantasztikus teljesítményt nyújtott. Megérdemeltem került be a csapatba, és ezt néhány edzés után Pali közölte is vele, hogy a második mérkőzés az övé, mert olyan formában van, és olyan teljesítményre képes, hogy meg kell kapnia a lehetőséget, hogy felavassuk a válogatottban. Nem lehet tudni, hogy a sérült kapusaink között Bogdán Ádámék felépülnek-e a finnek elleni mérkőzésre. Nem lehet tudni, hogy Király Gabi milyen állapotban lesz, megsérül, megbetegszik, bármi történhet. Nem lett volna jó, ha egy ilyen fontos mérkőzésen debütál a válogatottban. Ennek más a légköre, más a felkészülés egy-egy válogatott meccsre. Megkapta ezt a lehetőséget, kiválóan élt vele.

– A pécsi kapitány bedobta a pécsi fiút a mély vízbe. Két év múlva már aligha lesz a Fradinál, nem? Az adottságait tekintve kihez hasonlítaná leginkább?

– Ha így fejlődik, akkor szerintem néhány év múlva ő is megy külföldre. Mindenképpen Bogdán Ádámhoz hasonlítanám. Egy elszánt, következetes, csendes, dolgozni tudó fiú.

– Védekezés és támadás tekintetében, ha a két meccset együtt nézzük, melyik iránnyal volt elégedettebb?

– Azt gondolom, a védelem tekintetében mindkét mérkőzésen fantasztikus teljesítményt nyújtottunk. Több játékost is ki lehetne emelni, de én most csak egyet, Juhász Rolandot emelném ki. A maga fizikai adottságaival és mentális erejével takarított mindkét mérkőzésen. Azt hiszem, az összhang a kapus és a védelmünk között mindkét alkalommal tökéletes volt. A románoknál vártuk, hogy ez lesz, Feröeren nem számítottunk rá, hogy ilyen teljesítményt kell majd a védelmünknek nyújtani. A csapat erejét és stabilitását mutatja, hogy a feröeri mérkőzést csak egy csapat tudta lehozni, egy társaság. Amely különálló játékosokból áll, nem tudott volna egy-nullra nyerni.

– Ebben a selejtezőcsoportban eddig teljesen borul a papírforma. Ez növeli az esélyeinket, vagy sem?

– Most már növeli az esélyeinket, mivel az első mérkőzést hazai pályán elveszítettük. Ha azt megnyertük volna, teljesen mindegy lenne, hogy mögöttünk mit csinálnak a csapatok, így viszont ajánlatos, hogy elvegyék egymástól a pontokat, hogy nekünk esélyünk legyen odakerülni.

– Márciusban elindította az MLSZ utánpótlásképzése mellett a kapusképzést is. Hol tart most? Milyen a klubok fogadókészsége a modern kapusképzés irányaira?

– Elkészült egy speciális film, a magyar utánpótlás-kapusokról. A felnőtt válogatott kapusokról nem készülhetett, mert az akkori szövetségi kapitány, Pintér Attila nem engedte őket lefilmezni. Ez két speciális kamerával készült felvétel, ahol ötvenszeres lassításban, filmként meg lehet nézni. Hasonló, mint egy puskából kilőtt golyó, amit szemmel végig lehet követni. Ilyen technikával készült felvételen láthatók a kapusok, akik különböző mérkőzéshelyzeteket imitáltak. Ezek alapján lehet elemezni, mik azok a rossz beidegződések, rossz mozdulatok, amik hibához vezetnek. Egy kapus a gólok jelentős részét úgy kapja, hogy vagy hozzáér a labdához, vagy öt centire lemarad. Centiméterekről beszélünk, amelyek ezredmásodperceket jelentenek a mozgásban. Ahhoz, hogy jelentős eredményeket érjünk el, hatékonyabbak legyenek a kapusaink, ezeket a finom mozdulatokat kell precízebbé tennünk. Ez a típusú felvétel ezt megmutatta. Miután elkészültek ezek a felvételek, az utánpótlás-válogatott kapusokkal leültünk, és elemeztük őket. Mindannyian meg voltak döbbenve saját magukon. Volt olyan – komoly csapatban védő – kapus, aki megnézte, és ott szembesült azzal, hogy egy húszméteres lövésnél tíz métert száll a labda, mire ő egyáltalán reagál, egy rossz beidegződés miatt. Ezeket a hibákat fél-egyéves munkával lehet javítani. Megmondtam mindenkinek, hogy az adott hibához milyen gyakorlat anyag kell, ki is próbáltuk, gyakoroltuk is.

– A klubok együttműködnek?

– Együttműködnek, de igazából a kapusoknak kell. Ha a kapus látja és érzi a saját bőrén, hogy azt a dolgot, amit ő rosszul csinál, azt különböző módszerrel, technikákkal ki lehet javítani, mindegyikük örömmel veszi és csinálja a gyakorlatokat, és sokkal hatékonyabban fognak védeni.

– Legközelebb itthon, a finnek ellen mennyiben lesz más feladat? Most egy északi csapat, de nem idegenben, hanem itthon. Valódi füvön...

– Valódi füvön, valószínűleg telt ház előtt. Pali megígérte, hogy nyerünk, mi pedig hiszünk benne. A játékosok is, és mi is. Minden csapatnak megvan az erőssége, megvannak a gyenge pontjai. Ha a gyenge pontok elleni játékot gyakoroljuk, és meg is tudjuk valósítani, akkor én nagyon bizakodó vagyok. Nem lesz könnyű mérkőzés, nincs könnyű mérkőzés. Nincsenek már kis csapatok, mindenki megtanult védekezni, mindenkit fel lehet készíteni fizikailag. Nüanszok döntenek, hogy mennyire tudjuk megvalósítani az ellenfél gyengébb taktikai elemeinek megkontrázását. Ezen fog múlni.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.