MTK

Nem Illés Béla, de büszke kapitány

Négy meccsből három győzelem – az albérletben játszó MTK remekül kezdte a bajnokságot. Nyilván mindez összefüggésbe hozható azzal, hogy a csapatkapitány Kanta Józsefnek – aki lassan emblematikus alakja lesz a klubnak – pompásan megy a játék.
 
 

MTK

Nem Illés Béla, de büszke kapitány

Négy meccsből három győzelem – az albérletben játszó MTK remekül kezdte a bajnokságot. Nyilván mindez összefüggésbe hozható azzal, hogy a csapatkapitány Kanta Józsefnek – aki lassan emblematikus alakja lesz a klubnak – pompásan megy a játék.
 
 
 

MTK

Nem Illés Béla, de büszke kapitány

Négy meccsből három győzelem – az albérletben játszó MTK remekül kezdte a bajnokságot. Nyilván mindez összefüggésbe hozható azzal, hogy a csapatkapitány Kanta Józsefnek – aki lassan emblematikus alakja lesz a klubnak – pompásan megy a játék.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A bajnokság hosszú, így egyelőre nem kell ünnepelni, mondta a Rangadó.hu érdeklődésére Kanta József, de a tavalyi gyenge rajt után most mindenkinek tudtára hozták: köszönik, jól vannak. És egyszer az új stadion is kész lesz...

– Meglepetésnek mondható a jó rajtjuk?

– Igaz, hogy tavaly eleinte a kiesés elöl menekültünk, de tavasszal már elég jól szerepeltünk, ilyen szempontból nem érzem meglepetésnek a mostani teljesítményünket. Az biztos, hogy nagyon megbecsüljük a sikereket, a tavalyi év után meg is tudjuk – feleli a kérdésre Kanta József, az MTK kapitánya.

– Csapatkapitányként segít a fiatalabbaknak helyén kezelni a dolgokat?

– Ezt Józsi bácsi megteszi helyettem, nem engedi senkinek, hogy elszálljon magától, csak mert nyertünk néhány meccset. Legutóbb sem arról szólt az értékelés, hogy agyon lettünk volna ajnározva, inkább az elkövetett hibákra hívta fel a figyelmet. De szerintem nem is kell senkit nagyon terelgetni, nem gondoljuk, hogy királyok vagyunk. A következő meccsekkel foglalkozunk, mindjárt itt lesz egy igen nehéz szombaton, a Vidi ellen. Nyertünk eddig négyből hármat, de ettől még változatlanul igaz a tétel, hogy minden meccs más.

– Nem zavarja a csapatot, hogy a Hidegkuti-stadion átépítése miatt nincs hazai pályája, és minden „otthoni” meccsét máshol játszotta eddig?

– Így alakult, fel kell tudni dolgozni. Edzeni az MTK-pályán szoktunk, mert a Honvéd-stadionban nem volt lehetőségünk. Meg kell majd szoknunk a Bozsik-stadiont, ez van, nem panaszkodhatunk, mert így is hoztuk a két „hazai” mérkőzést. Lesz egy gyönyörű kis saját stadionunk, addig meg vállalnunk kell ezeket a megoldásokat, nem mi vagyunk az elsők és az utolsók se, akikkel ilyen előfordul.

– Önnek személy szerint is remekül megy a játék, végre egészségileg is rendben van. Hogy tetszik a fiatalok közt a „rutinróka” szerepe?

– Azért nem én vagyok a legidősebb, Vukmir, Torghelle, Hidvégi és Rodenbücher is előttem van. Talán lehet úgy mondani, hogy a pályán főnök vagyok, kapitányként hallgatnak a szavamra, de ez mindegyik csapatban így van. A rutinosabbnak kell vállalnia az irányítást. Az MTK mindig fiatal csapat volt és elég régóta vagyok már csapatkapitány, volt időm beleszokni a szerepbe.

– Az MTK-t a jobb időszakaiban „stílusos” csapatként emlegették, az agárdi akadémia, illetve Garami József munkájának köszönhetően. A régebbi, sikeres csapatokéhoz hasonlítható a mostani gárda játéka?

– Valamilyen szinten igen, az úgynevezett MTK-stílus szerintem megmaradt. A különbség annyi, hogy a régi bajnokcsapatok idején dominánsabb volt a meccseken a csapat, míg a mostani együttesnek inkább a kontrajáték a fegyvere, annyira nem tudjuk uralni a játékot, mint a régiek. A mezőny is kiegyenlítettebb most. De én személy szerint jól érzem magam ebben a stílusban is, sőt kifejezetten szeretem.

– Lassan a klubnál töltött idejét és szerepét tekintve elér odáig, hogy Illés Béla utódjaként emlegessék.

– Szokták, de azért ez túlzás. Béla volt a legjobb futballista, akivel én a pályán találkoztam, nem hasonlítanám magamat hozzá. Abban viszont szerencsére hasonlítunk, hogy mindketten nagyon komolyan kötődünk a MTK-hoz. Megtiszteltetés, ha egy lapon említenek vele.

– És említette-e már valaki a bajnoki címet?

– Dehogyis! Nagyon hosszú a bajnokság, és lássuk be, talán nem is lenne reális ilyesmit emlegetni velünk kapcsolatban, vannak csapatok, ahol a játékoskeret erősebb és a lehetőségek is jobbak. Persze, a futball bármire képes. Talán az első ötbe odaérhetünk a végén, de ehhez nagyon kiegyensúlyozott teljesítmény szükséges.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.