Ferencváros

„Groupama Flórián Stadion” – avattak a Fradinál

Majdnem telt ház volt a Chelsea vendégjátékán az új Fradi-stadion avatóján; kérdés, mi lesz a hétköznapokban.
 
 

Ferencváros

„Groupama Flórián Stadion” – avattak a Fradinál

Majdnem telt ház volt a Chelsea vendégjátékán az új Fradi-stadion avatóján; kérdés, mi lesz a hétköznapokban.
 
 
 

Ferencváros

„Groupama Flórián Stadion” – avattak a Fradinál

Majdnem telt ház volt a Chelsea vendégjátékán az új Fradi-stadion avatóján; kérdés, mi lesz a hétköznapokban.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A „tessék parancsolni” és a „legyen szíves” kifejezések olyan magától értetődően szaladtak ki az új Fradi-stadion avatón a személyzet száján, mintha mindig is ez lett volna természetes az Üllői úton. Pedig nem. Korábbi, nem túl épületes benyomásaim alapján egy szimpla kérdés-válasz anyagért sem szívesen mentem az Üllőire régebben, mert az egy négyzetméterre jutó fontoskodó, ellenséges vagy csak fogalmatlan klubalkalmazottak száma mindig is igen magas volt arrafelé.

Most viszont európai a körítés, ami egy stadionavatón persze felveti a kérdést, mennyiben szól az új stíl az ünnepi estének és mennyiben marad majd utána is – de legyünk optimisták. A Groupama Aréna avatója végül is zökkenőmentesen zajlott, az aréna belülről valóban európaian lenyűgöző. A székek kényelmesek, a pályára mindenhonnan remekül rálátni, a hangosítás brutál, az akusztika príma.

Hogy ebből mennyit és mikor fog megtapasztalni az úgynevezett igazi Fradi-tábor, az más kérdés, az ultrák a prolibb körülményeket választották a csilivili reprezentálás helyett, és kifejezve tiltakozásukat a klubvezetés törekvései ellen, a Rapid Wien-ultrákkal nyomtak barátságos meccset a BKV-pályán. Régi téma, de érdemes lesz követni: mit veszít a klub, mit veszít a szurkoló, ha megegyezés helyett a kötélhúzásnál maradnak. Az avatón sorban állók közül azért elég sokan mondták, hogy nekik nem hiányoznak a balhésabb elemek, egyébként is meglepően türelmesnek tűnt a regisztrációra órákig váró nép, a több száz méteres sorban. A sláger a Tarlós-avatta sas, ami előtt szakmányban fotózkodtak a Fradi-drukkerek. Az aréna nevével ellenben kevésbé vannak kibékülve, a „Groupama Flórián” kifejezés visszaköszönt innen-onnan. A Császárnak persze áll a szobra bent, a valóban komoly Fradi-shopban pedig jellegzetes rúgó mozdulatát is megcsodálhatjuk a kirakatban, más Fradi-hősök figurája mellett.

Hogy jelen állás szerint az ultrák maradnak végül alul, az elég sanszos, mert a stadion nélkülük is megtelt, igaz, a neten óránként születtek a legendák arról, hogyan maradhat hoppon a vezetőség, illetve hogyan próbálja ingyenjegyekkel, a klientúra megbuszoztatásával, vagy simán hatalmi szóval megtölteni a nézőteret. Nem adnék hitelt minden egyes pletykának, de az biztos, a nyitómeccs jegyárai barátságtalanok voltak (a Chelsea-t pár hete Ljubljanában ennek töredékéért lehetett megnézni, igaz, erősen tartalékos kerettel) és a Nyíregyháza elleni bajnokin sem a most ezrével fotózkodó turisták (vagy a futballvezetés kedvenc célcsoportjaként emlegetett „családos szurkolók”) fognak hangulatot csinálni.

Hogy azért nem Fidesz- vagy Kubatov-alkalmazottakból állt teljesen a publikum, azt a megnyitóbeszédeket követő, szórványos fütty is jelezte. Persze lehet, hogy a normális ember szimplán besokall, ha egy futball-eseményen zsinórban a harmadik politikus áll ki a mikrofonhoz, hogy öt percbe beleömlesszen minden fényesre koptatott közhelyet, amit el lehet sütni. Orbán Viktor mindenesetre eléggé belelendült, a beszéde végén olyan meggyőzően hirdette, hogy a férfi ember sosem fut el a kihívás elől és vállalja a megmérettetést, hogy azt gondoltam, a miniszterelnök ezzel a lendülettel egyenesen az RTL Klub stúdiójába robog egy jó kis szembekérdezős interjúra (tíz éve nem adott rendes interjút, az ezek szerint nem elég férfias kihívás).

A megnyitó műsor amúgy nagyjából helyén volt, zászlók, dob, ritmus, élőkép, Fradiság – ellenben a Gripenekből a stadion belógó tetőszerkezete miatt semmit nem láttunk, nem is értette senki, miért kell bámulni az eget. (Hogy ab ovo mit keresnek egy futball-ünnepen vadászgépek, azt most hagyjuk, az öncélú fitogtatás nem csak ilyen alkalmakkor megszokott mifelénk.)

A Chelsea aztán nem rontotta el az ünnepet, bár Azpilicueta a meccs elején egy becsúszásnál olyan mélyen szántotta fel a vadonatúj gyepszőnyeget, hogy az egy komplett vakond-brigád aknamunkájával ért fel. Drogba pedig gyorsan lesérült, de mindent összevetve a meccs elérte célját: Gera lőtte az első gólt, pályára lépett minden sztár (Fernando Torres is, akiről sajnos lehetetlen megállapítani, hogyan süllyedt idáig: egyszerűen ha átállt volna a szünetben, se tűnt volna fel senkinek).

A VIP-páholy környékén alacsonyan szálltak a volt fradista, újpesti és mindenféle válogatottak és a lenge öltözetű futballistafeleségek, az est leszálltával megnyerő zöldben fénylett az Aréna külső burkolata, Mourinho sajtótájékoztatója pedig annyira gyors volt, mintha csak jelezni akarták volna a rendezők, hogy ennyi elég a csillogásból, jöjjenek a szorgos hétköznapok.

Még mindig nem tudom eldönteni, mennyiben reális bármi, amit az Üllői úton látunk: egy darab futball-Európa a többnyire futball nélküli magyar valóságban, hatalmas üveg-fém-álom harminc méterre a húgyszagú népligeti aluljárótól. A Chelsea elment, a stadion áll, folytatása következik, a jövő elkezdődött. Kérdés, hányan nézik majd a helyszínen.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.