Háttér

Négymilliárdos veszteség az NB I-ben

Nagyon komoly mínuszt termeltek az élvonal futballcégei a 2013-as naptári évben.
 
 

Háttér

Négymilliárdos veszteség az NB I-ben

Nagyon komoly mínuszt termeltek az élvonal futballcégei a 2013-as naptári évben.
 
 
 

Háttér

Négymilliárdos veszteség az NB I-ben

Nagyon komoly mínuszt termeltek az élvonal futballcégei a 2013-as naptári évben.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A mérlegek és üzleti beszámolók alapján négymilliárd forint veszteséget termeltek a labdarúgó OTP Bank Liga csapatai a 2013-as naptári évben.

Muszbek Mihály sportközgazdász a Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését ismertető szerdai sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a 16 NB I-es klubot működtető gazdasági társaság kiadása összesen 17,8 milliárd forint volt, ezzel szemben csak 13,8 milliárd forint bevételt könyveltek el.

– Ez azt jelenti, hogy a csapatok csak évi két-háromszázmillió forint tulajdonosi hozzájárulás mellett tudnak működni – jelentette ki Muszbek, aki hozzátette: a társasági adókedvezmény (TAO) és az állami szponzori bevételek nélkül a liga teljes vesztesége megközelítette volna a nyolcmilliárd forintot.

Ami a klubokat egyenként illeti, a 2013-as mérlegek alapján csak az MTK (+73 millió), a Mezőkövesd (+51 millió), a Haladás (+2 millió) a Lombard Pápa (+11 millió) és a Ferencváros (+139 millió) volt nyereséges, a zöld-fehér klub azonban ezt úgy tudta elérni, hogy olyan, 1,9 milliárd forintos egyéb bevételt is elkönyvelt, amelynek forrását a mérleg kiegészítő melléklete nem részletezi. Ugyanakkor öt csapat, a Videoton (-811 millió), a Debrecen (-382 millió), a Győr (-520 millió), az Újpest (-1642 millió) és a Diósgyőr (-543 millió) veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt.

Muszbek kitért arra is, hogy 2009 óta az NB I halmozott vesztesége meghaladta a 10 milliárd forintot, mert a bevételek lassabban nőnek, mint a kiadások, illetve a beérkezett pénzek egyre nagyobb hányada nem piaci, üzleti alapú, hanem valamilyen költségvetési forrás, illetve közpénz.

– A profi magyar labdarúgás kétszer annyit költ, mint amennyit piaci alapon költhetne, ugyanakkor az MLSZ gazdasági licenc és az UEFA sportszerűségi előírásai nem érvényesülnek a csapatok gazdálkodásában – állapítja meg az anyag.

A sportközgazdász hozzátette: a liga játékoskereskedelmi mérlege a tavalyi évben 750 ezer euró veszteséget mutat, pedig a környező országok – Románia, Horvátország és Szerbia – ugyanezen a területen egyenként 2-3 millió euró nyereséget értek el. A gazdasági szakember hangsúlyozta, hogy a tavalyi esztendőben egyetlen 500 ezer eurót meghaladó játékosexport sem volt, s a külföldön játszó magyar labdarúgók piaci értéke is 48 százalékkal esett vissza.

– Az OTP Bank Liga változatlanul nagy részben a levezető, kis tudású idegenlégiósok gyűjtőhelye – jelentette ki, ezért a külföldi játékosok számának drasztikus csökkentését, és 15 százalék alá szorítását javasolja.

Muszbek Mihály szerint a magyar labdarúgás a közpénz alapú infrastruktúra és sport fejlesztése területén előrelépett, ám problémának látja, hogy ez differenciáltan, nem pedig az esélyegyenlőség figyelembe vételével valósult meg. Kitért arra, hogy 2013-ban a központi költségvetésből 42 milliárd, a TAO-ból 16,6 milliárd, míg az önkormányzatoktól 8-12 milliárd forint érkezett a magyar futballba.

Ugyancsak fejlődés volt tapasztalható az utánpótlás területén az igazolt labdarúgók számában – amely 15 százalékkal emelkedett –, valamint a szövetség és a klubok működésének szervezettségében.

A sportközgazdász stagnálást tapasztalt a sportgazdasági teljesítményben - a jövedelmezőség és a források tekintetében. Súlyos visszaesés jelentkezett viszont szerinte a sportszakmai, valamint a sporteredményesség terén, illetve a sportági imázs népszerűsítése tekintetében, mivel egy felmérés alapján a 29-49 éves korosztály felét nem érdekli a magyar futball.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.