Háttér

Videóbírót alkalmaznak az NB I-ben

Sportjogi szakértőink szerint nem aggályos és nem diszkriminatív; Gera Zoltánnak segített, Kabát Péternek nem.
 
 

Háttér

Videóbírót alkalmaznak az NB I-ben

Sportjogi szakértőink szerint nem aggályos és nem diszkriminatív; Gera Zoltánnak segített, Kabát Péternek nem.
 
 
 

Háttér

Videóbírót alkalmaznak az NB I-ben

Sportjogi szakértőink szerint nem aggályos és nem diszkriminatív; Gera Zoltánnak segített, Kabát Péternek nem.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága két bajnoki mérkőzéstől eltiltotta az Újpest csatárát, Kabát Pétert. Az MLSZ honlapján olvasható indoklás szerint a vasárnapi, Diósgyőr elleni meccsről készült felvételek megtekintése alapján született a döntés, hiszen a játékos a mérkőzésen nem kapott sárga vagy piros lapot a Lazar Marjanovics ellen elkövetett szabálytalanságért.

Az MLSZ fegyelmi bizottságának döntése azt sugallja, hogy a szövetség bizonyítékként tekint a mérkőzések felvételére, hiszen az alapján dönt bizonyos eltiltásokról, ezzel tehát megteremti az úgynevezett videóbíró intézményét. Ezzel alapvetően nem lenne gond – hiszen a meccsek felvételeit számos országban, sok sportágban használják perdöntő bizonyítékként –, de vajon igazságos-e az a rendszer, amely esetlegessége okán nem biztosít egyenlő feltételeket a csapatok, játékosok számára, hiszen nem minden mérkőzést közvetít a televízió, tehát nem minden meccsről állnak rendelkezésre több kamerával rögzített, bizonyítékként felhasználható felvételek.

Kérdéseinket először természetesen a szövetséghez továbbítottuk szerda délelőtt 10 órakor. Csütörtökön délután 4-kor érkezett egy reakció, amelyben azt írják, hogy jövő kedden fognak érdemben válaszolni, ezért inkább két sportjogi szakember véleményét is kikértük a témával kapcsolatban.

Dr. Schlotthauer Péter: nem igazságtalan az eljárás

Én, mint korábban számos fegyelmi ügyben eljáró jogász, jelen ügyben csak a sajtóban rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tudok nyilatkozni. Hangsúlyozom, hogy a fegyelmi határozatot, annak indokolását, továbbá a fegyelmi határozat alapjául szolgáló bizonyítékokat nem ismerem.

Az mlsz.hu oldalon olvasható közlemény szerint a FEB a határozatát tévéfelvétel mellett a játékvezető kiegészítő jelentésére alapította. A közlemény szerint a mérkőzés közben a játékvezető nem vette észre a durva szabálytalanságot, ezért nem állította ki Kabát Pétert, de a FEB a mérkőzésről készült felvételek alapján és a játékvezető kiegészítő jelentése alapján bizonyítottnak találta, hogy az Újpest játékosa veszélyeztette ellenfele testi épségét, ezért döntött a kétmeccses eltiltás mellett.

Itt én egy ellentmondást vélek felfedezni, hiszen maga a határozat, illetve a közlemény rögzíti, hogy a játékvezető nem vette észre a durva szabálytalanságot, azonban készített egy kiegészítő jelentést. Felvetődik a kérés, hogy mit írhat a játékvezető a kiegészítő jelentésbe, egy általa nem észlelt szabálytalanságról.

A Fegyelmi Szabályzat 18. § (3) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás elrendelhető akkor is, ha a játékvezető nem vette észre a súlyos sportszerűtlenséget és ezért nem tudott döntést hozni.

A Fegyelmi Szabályzat 35. § (2) bekezdés e.) pontja szerint a fegyelmi eljárást el kell rendelni, ha:
e) az MLSZ-szel vagy a Megyei (Budapesti) Igazgatósággal a mérkőzés közvetítésére szerződést kötő TV hivatalos felvétele alapján, amennyiben a fegyelmi vétség elkövetése a vágatlan felvétel alapján hitelt érdemlően bizonyítható.

Az interneten fellelhető hivatalos, a köztelevízió által készített összefoglalóban nem látható a hivatkozott szabálytalanság.

A fegyelmi bizottságnak a fegyelmi szabályzat lehetőséget ad fegyelmi eljárás lefolytatására, és fegyelmi büntetés kiszabására bizonyos szigorú feltételek fennállása esetén. A hazai gyakorlatban is volt rá példa, hogy televíziós felvételek alapján hoztak határozatot. Praxisomból Lipták Zoltán esetét említeném, akit tévesen állítottak ki egy Szuperkupa-mérkőzésen, emiatt visszaesőnek számított, és két mérkőzésre szóló eltiltást kapott, azonban a fegyelmi bizottság helyt adott a kérelmemnek és mérsékelte a büntetést, tekintettel arra, hogy egy téves játékvezetői döntés miatt minősült visszaesőnek. Erről bővebben ide kattintva, illetve ide kattintva olvashatnak.

A fegyelmi szabályzat úgy szól, hogy vágatlan felvétel alapján kell bizonyítani a fegyelmi vétség elkövetését. Az általam ismert felvételek nem felelnek meg a fegyelmi szabályzat által felállított szigorú, és a fegyelmi bizottságra kötelező erejű feltételnek. Hangsúlyozom, nem láttam a fegyelmi bizottság által megnézett felvételt. Azonban az interneten látható felvételek csak vágott, lassított felvételek, illetve montázsok. Ezek ide kattintva, illetve ide kattintva tekinthetők meg.

A fegyelmi bizottság tárgyalás tartása nélkül hozta meg a határozatát. Erre lehetőséget biztosít a fegyelmi szabályzat. Azonban az eljárás alá vont öt napon belül kérheti tárgyalás tartását. Ha és amennyiben az Újpest FC kéri tárgyalás tartását az ügyben, akkor meg lehet vizsgálni a határozat alapjául szolgáló felvételeket és játékvezetői kiegészítő jelentést.

Összegezve nem tartom igazságtalannak az ehhez hasonló eljárásokat, hiszen például egy ilyen eljárás alapján nem tiltotta el az UEFA Gera Zoltánt, amikor a Törökország–Magyarország selejtezőmérkőzésen a török kapus elütötte őt, azonban a játékvezető büntető és a kapus kiállítása helyett Gera Zoltánnak adott sárga lapos figyelmeztetést műesésért, és kiállította, mivel ez a második sárgája volt. A mérkőzést követően az MLSZ eljárt az UEFA-nál, és elérték, hogy ne tiltsák el a tévesen kiállított játékost.

Dr. Rippel-Szabó Péter: nem diszkriminatív

Az MLSZ fegyelmi szabályzata szerint fegyelmi eljárást csak fegyelmi vétség alapos gyanújának megléte esetén lehet elrendelni. A szabályzat különös része a fegyelmi vétségek között fegyelmi vétségként említi a durva játékot. A szabály szerint „durvaságot követ el az a labdarúgó, aki ellenfele testi épségét veszélyezteti, illetve azt megkísérli.” Annak a labdarúgónak a büntetése, aki e fegyelmi vétséget olyankor követi el, amikor a labda nincs megjátszható közelségben két/öt mérkőzéstől vagy egy-hat hónapra a játéktól történő eltiltás.

A fegyelmi szabályzat alapján a fegyelmi bizottság elnöke fegyelmi eljárást rendelhet el, ha bármilyen fegyelmi vétség bármilyen módon – például egy videofelvétel megtekintésével – tudomására jut. Kabát Péter esetében minden bizonnyal ez történhetett, hiszen az, hogy a labdarúgó beletaposott ellenfelébe, a durva játék fegyelmi vétség alapos gyanúját veti fel.

A közvetítésre jogosult csatornák fordulónként átlagban hét mérkőzést közvetítenek, azaz fordulónként egy mérkőzés kivételével valamennyi mérkőzés képernyőre kerül. Emellett ezen csatornák valamennyi mérkőzésről összefoglaló készítésére kötelesek, tehát minden mérkőzésről készül felvétel. Így ebből a szemszögből diszkriminációról nem lehet beszélni. Diszkriminációról esetleg abban az esetben lehet szó, ha a fegyelmi bizottság meghatározott labdarúgókkal, klubokkal kapcsolatban tudomására jutott fegyelmi vétségek miatt az esetek többségében tudatosan nem indítana eljárást.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.