Újpest

„Egy aranyérem jó lenne”

A rutinos csatár, Kabát Péter úgy véli, vagy néhány évvel előbb, vagy később kellett volna születnie.
 
 

Újpest

„Egy aranyérem jó lenne”

A rutinos csatár, Kabát Péter úgy véli, vagy néhány évvel előbb, vagy később kellett volna születnie.
 
 
 

Újpest

„Egy aranyérem jó lenne”

A rutinos csatár, Kabát Péter úgy véli, vagy néhány évvel előbb, vagy később kellett volna születnie.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Nem szerepel valami fényesen az Újpest FC az idei bajnokságban, és ezt már a szurkolók is megelégelték. Edzőváltás is történt, de a fordulatra még várni kell. Két rutinos játékos teljesítményére nem lehet panasz: Balajcza Szabolcsról és Kabát Péterről van szó. Az Újpest csatára volt a SportKlub televízió Dodzsem plusz című műsorának vendége. A tabellán elfoglalt helyezésükön kívül szóba kerültek a hagyományok, a klub jelenlegi helyzete, saját jövője, valamint az AS Roma is.

Kabát az interjú során elmondta, továbbra sem mondott le róla, hogy pályafutása vége előtt bajnokságot nyerjen az Újpesttel.

– Milyen érzés, ha úgy dicsérik az embert, hogy hozzáteszik: egy rossz csapatból lóg ki felfelé?

– Nem mondanám, hogy rossz csapatunk van. Talán a keretünk egy kicsit soványka, de úgy érzem, januárban biztosan lesznek erősítések, és feljebb fogunk kapaszkodni a tabellán – kezdte Kabát Péter.

– Nem ért egyet azzal, amit Balajcza Szabolcs mondott a szezon elején, hogy a kiesés ellen kell harcolnia az Újpestnek?

– Volt egy ilyen nyilatkozata, megbeszéltük, de már nem foglalkozunk vele. Erősödött a csapat, de elég sok a külföldi, ezért kell egy kis idő, hogy összeszokjunk. Nagyon sok a sérültünk, de az igaz, hogy az Újpestnek nem itt kellene állnia a tabellán, hiszen a hagyományokhoz képest eléggé lent vagyunk. Sajnos most ez van, de minden nap azért dolgozunk, hogy feljebb jussunk a tabellán.

– Mit jelentenek önnek az újpesti hagyományok?

– Amikor hazajöttem hét év légióskodás után, kétezer-nyolcban, akkor egy olyan Újpestbe csöppentem, amely átalakulófélben volt, de nagyon erős keretünk volt. Sajnos másodikok lettünk, de abban az évben reális esélyünk volt, hogy megnyerjük a bajnokságot. Kicsit jobb koncentrációval meg lehetett volna nyerni, de nem lettünk aranyérmesek. Ezt nagyon sokan bánják, köztük én is. Az azóta eltelt időben nagyon átalakult a csapat és a klub. Új tulajdonosunk lett, külföldi kézben van az egész, és sok a külföldi játékos.

– Mennyire vannak tisztában azzal, hogy a háttérben mi zajlik?

– A csapat nevében mondom, hogy szerintem ezt nem nekünk kell eldöntenünk, ezzel nem kell foglalkozunk.

– Azért csak számít, hogy ki tartja az edzést, nem?

– Ott volt Kozma István és Marc Leliévre, ketten együtt tartották. Hogy kinek volt papírja, és ki volt úgymond a vezetőedző, azt nem nekünk kell eldöntenünk. Őket elküldték, és jött egy új vezetőedző Szerbiából, aki teljesen új mentalitást hozott a csapat életébe. Azt mondom, nagyon jó edzőt kaptunk, nagyon sokat erősödtünk vele, de még idő kell neki. Nagyjából már ismeri a csapatot, de nem csak az edzőn múlik, hogyan szereplünk. Ilyen kerete van, ezzel kell dolgoznia. Ő nem tudja berúgni a gólhelyzetet, ő nem tud védekezni. Elmondja, amit jónak lát, de hogy azt hogy valósítjuk meg, az már csak rajtunk múlik.

– A Debrecen ellen nagyon gyorsan kaptak három gólt. Ez azt jelzi, hogy a fejekben valami nincs rendben...

– Nem csak a védők, az egész csapat hibás ebben. Elég rosszul védekezünk, nagyon sok hibát követünk el, olyanokat, amik nemhogy NB I-ben, még a megyében sem lehetne elkövetni. A Debrecen tíz perc alatt rúgott három gólt, ezzel eldöntötte a mérkőzést, sajnos ez benne van a futballban. Nincs is szerencsénk, nagyon sok a sérült játékosunk, nagyon nehéz így a vezetőedzőnek dolgoznia, hogy alig vagyunk meg, épphogy ki tudunk állni. Nem nekem kell eldöntenem, hogy kiket hoznak és kik jönnek, de remélem, januárban bővülünk minőségi játékosokkal, mert ráfér a keretre.

– Hallottak olyan ígéreteket, hogy télen jönnek jó játékosok?

– Én mindenképpen remélem. Úgy érzem, a keretre ráfér négy-öt-hat minőségi játékos. Nem olyanok kellenek, akik a cserepadra ülnek, és ugyanolyan képességűek, mint akik itt vannak. Szerintem van rá pénz, bár nem tudom, mennyiből gazdálkodik a tulajdonos, vagy mennyit tud erre fordítani.

– Nincsenek anyagi problémák? A háttér rendben van?

– A fizetéssel minden rendben van, nem ezzel van gond. Úgy érzem, sok olyan játékos jött, aki nem biztos, hogy erősítést jelent. Remélem, januárban olyan játékosok jönnek, akik egyből bevethetők, a kezdőcsapatban kapnak lehetőséget, és mindenképpen erősítést jelentenek.

– Mi motiválja leginkább?

– Én mindig is ilyen voltam. Kiskoromban is olyan voltam, hogy ha kikaptunk, akkor sírva mentem fel a lakótelepen. Nem bírok veszteni, ha eltervezek valamit, azt megpróbálom végigcsinálni, és addig hajtok, amíg azt megvalósítom, Így vagyok ezzel most is, harminchat évesen. Nem gondoltam volna húsz-huszonöt éves koromban, hogy harminchat esztendősen is így fogok hozzáállni. Ilyen vagyok, ezen nem nagyon tudok változtatni, és nem is akarok. Ha már nem érezném ezt a motiváltságot, hogy minden meccsre úgy megyek föl, hogy kihozzam magamból a maximumot, akkor már rég abbahagytam volna. Ezt még érzem, és szerencsére nem vagyok sérülékeny típus. Amíg tudom, csinálom. Úgy érzem, még van néhány évem az NB I-ben.

– Ha visszatekint, mennyire elégedett a karrierje alakulásával?

– Lehet, hogy nem jó időben születtem. Amikor Kispesten az első csapathoz felkerültem, akkor már eléggé leszállóágban volt a Honvéd. Ha előbb születtem volna, biztosan bajnok vagyok Illés Béláékkal. Az egy nagyon jó korosztály volt, nagyon jó csapat. Én utána jöttem, de akkor már a Honvéd gyengébb volt. Ha kicsit később születek, akkor nem biztos, hogy ezekben a külföldi országokban szerepeltem volna, mert mostanság sokkal könnyebb kimenni, mint annak idején, amikor gólkirályként szabadon igazolható voltam, és Törökországba ki tudtam menni, miközben itthon mindenki fintorgott és húzta a száját...

– Önnel kapcsolatban a Honvédot és az Újpestet szokták emlegetni, pedig egyénileg talán a Vasasban volt a legjobb időszaka.

– A Vasasban két évet töltöttem. Az első szezonomban tizenhárom gólt rúgtam, de inkább a második idény volt jó, a kétezer–kétezer-egyes, amikor huszonnégy gólt rúgtam. Az tényleg nagyon jó volt. Érdekes, hogy az is egy nagyon jó keret volt, bajnokesélyes.

– Ez még hiányzik?

– Magyarországon az aranyérem hiányzik, de még nem mondtam le róla, a remény hal meg utoljára. Nem ebben az évben lesz, de mielőtt befejezem a pályafutásomat majd egyszer, az Újpesttel egy aranyérem jó lenne.

– Francesco Totti még önnél is idősebb, és lehet, hogy a mostani szezonban ismét bajnok lesz. Meg tudja nyerni az AS Roma ezt az olasz bajnokságot?

– Nagyon jól kezdtek, tizenegy forduló után vezetik a tabellát, de még messze van a vége, és az olasz bajnokság nagyon erős. A Juventusnak erősebb a játékosállománya, talán ez hosszútávon kijöhet, de nagyon bízom benne, hogy a Roma hosszú idő után megint megnyeri a bajnokságot. Ha így folytatják, szerintem ott lehetnek.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.