Születésnap

Az elnyűhetetlen

Herczeg András, Vadicska Zsolt, Szanyó Károly és Szakály Péter mesélt az NB I legidősebb mezőnyjátékosáról, Dombi Tiborról.
 
 

Születésnap

Az elnyűhetetlen

Herczeg András, Vadicska Zsolt, Szanyó Károly és Szakály Péter mesélt az NB I legidősebb mezőnyjátékosáról, Dombi Tiborról.
 
 
 

Születésnap

Az elnyűhetetlen

Herczeg András, Vadicska Zsolt, Szanyó Károly és Szakály Péter mesélt az NB I legidősebb mezőnyjátékosáról, Dombi Tiborról.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Hétfőn ünnepli negyvenedik születésnapját a DVSC középpályása, Dombi Tibor. A Loki legendás játékosa megfordult a német Eintracht Frankfurtban és a holland Utrecht csapatában is, de az igazi otthona mindig Debrecenben volt. Ezen a jeles napon a Rangadó.hu megkereste az atlantai olimpikon korábbi edzőjét, valamint egykori, illetve jelenlegi csapattársait.

Herczeg András jelenleg a Debreceni Labdarúgó Akadémia ügyvezetője, de a DVSC csapatánál évekig dolgozott vezetőedzőként Dombi Tiborral.

– Tibi egy remek ember. Nagyon beleillik a közösségbe, és az egyik legalázatosabb sportoló, akivel valaha találkoztam – mesélte a debreceni klub történetének legsikeresebb edzője. – A pályafutását bármelyik fiatal elé példaként lehetne állítani. Nem mellesleg nagyon szerény ember, aki mindig tisztában volt a saját képességeivel. Mindig tudta, hol a helye, és a mentalitása is önmagáért beszél. Edzéseken sosem kérdezte, miért így, vagy úgy csinálunk valamit. Szó nélkül tette a dolgát mindig. Emberileg sokat elmond róla, hogy a csapat legidősebb játékosa, de ugyanúgy megtalálja a hangot a fiatalokkal, mint a saját korosztályával. Bár az öltözőben sosem tartozott a hangadók közé, de hallgatnak rá a fiatalok. Az biztos, hogy amikor együtt dolgoztunk, kiváló partner volt. Mindig lehetett rá számítani.

Kettejük kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza, mert amikor Dombi Tibor a Debreceni Sportiskolába járt, Herczeg András akkor kezdett edzőként dolgozni.

– Nagyon régóta ismerem Tibit. A felnőtt csapatban is elég sokáig dolgoztunk együtt, mert voltam a pályaedzője és a vezetőedzője is – folytatta Herczeg András. – A karrierjében, amit befutott, biztosan szerepe van a genetikának is, de az sem mellékes, hogy mindig tudta, mit engedhet meg magának. Amikor szünet volt, akkor egy kicsit lazábbra engedte a gyeplőt, de amikor edzések és mérkőzések voltak, akkor kőkeményen alárendelt ennek mindent.

Vadicska Zsolt 1994 és 2002 között 226 alkalommal lépett pályára a DVSC színeiben, manapság pedig a klub utánpótlásában tevékenykedik. Sok nagy csatát megéltek Dombi Tiborral együtt a pályán.

– Csupa szív, lelkes ember, akinek minden mai fiatal számára példaképnek kell lennie – szögezte le az egykori kiváló védőjátékos. – A mai napig, negyvenéves fejjel is meg tudja mutatni, mi az a klubhűség és a játékszeretet. Manapság rajta kívül nincs még egy ilyen játékos, aki ennyire alázatos lenne. Emberileg meg aztán csak pozitívumokról beszélhetünk vele kapcsolatban. Vidám, jópofa, és mindenki szereti. Egy igazi csapatember. Futballistaként élmény volt vele együtt játszani. Ezzel a gyorsasággal nagyon kevés játékos rendelkezik, ráadásul ahogy idősödött, beérett, mint a jó bor. Az öltözőben még mindig meghatározó személyiség. Örülök, hogy a barátomnak mondhatom.

A pályán talán már kevesebbet láthatjuk Dombi Tibort, de amikor lehetőséget kap, az egykori csapattárs szerint nem lóg ki a sorból.

– Az idő azért felette is kezd eljárni. A gyorsasága kicsit megkopott, de negyvenévesen nyilván nem várja el tőle senki, hogy húzza a csapat szekerét – mondta Vadicska. – Nyilván szerencsés a genetikában, de ez önmagában nem elég. Ő minden egyes alkalommal foglalkozott a testével, sok pluszmunkát végzett, és a magánéletben is úgy élt, hogy a pályán a maximumot nyújthassa minden héten. Tudta, mire van szüksége.

A DVSC jelenlegi csapatkapitánya, Szakály Péter a mai napig testközelből figyelheti Dombi Tibor teljesítményét, és nyilván sokat el is lesett a klubikon mentalitásából.

– Remek ember, és csupa szív játékos. Ugyanolyan a magánéletben, amilyennek a szurkolók a pályán látják – mesélte Szakály. – Ha ő valamit csinál, akkor azt szívvel-lélekkel teszi. Nem véletlen, hogy még negyvenévesen is aktív sportoló. Úgy gondolom, ha ilyen alázattal lennének a mai fiatalok a futball iránt, akkor sokkal előrébb tartanánk. Tibi már reggel ott van a konditeremben, és a plusz penzumot mindig megcsinálja. Igazi példakép mindenkinek. Jó kedélyű, érti a humort, de mellette példátlan győzni akarás munkálkodik benne. Úgy gondolom, amit ő Magyarországon elért, az példaértékű és szerintem még mindig tud segíteni, akár a Lokinak, akár a csapat fiataljainak. Egy rendkívül közvetlen, jófej srác. Ha úgy lépnék be az öltözőbe, hogy nem tudom, kicsoda, akkor azt hinném, egy huszonéves srác. Mindenkivel megtalálja a közös hangot. Nem volt még konfliktusa senkivel. Igazi sportember.

A válogatott középpályás is megerősítette, hogy Dombi Tibornak nem nyűg a munka.

– Szerencsére nem hátráltatták komolyabb sérülések a karrierjében, s az izomzata kifogástalan még ma is. Nyilván a genetika is segít, de nem lehet elvenni tőle azt a pluszmunkát, amit elvégez – magyarázta Szakály Péter. – Tele van alázattal. Az a profizmus, amellyel a mindennapjait éli, példaértékű. Láttunk már más országokban is olyat, hogy futballisták ilyen idősen játszanak. Szerencsére a magyar példa mutatja, hogy ez nem egyedi dolog, és itt is működik. A legfontosabb, hogy a mai napig megvan a motivációja és a töretlen lelkesedése.

Dombi Tibornál csupán egy nappal született korábban az Újpest, a Vasas, a Győr és a Debrecen egykori kiváló támadó középpályása, Szanyó Károly, aki tehát vasárnap ünnepelte a negyvenediket. Csapattársak voltak az olimpiai válogatottban, onnan származik kettejük jó kapcsolata. Minden évben felköszöntik egymást, és Sándor Tamással kiegészülve minden decemberben tartanak egy összejövetelt.

– Ha egy szóval akarnám jellemezni, azt mondanám: elnyűhetetlen! Rajta egyszerűen nem fog az idő fizikálisan és izomzatilag, biztos nagyon komolyan génkezelt tehénből kapta a tejet gyerekkorában – viccelődött kortársával Szanyó Károly. – Nagyon ritka, és tiszteletre méltó, hogy valaki ennyi idősen rendszeresen pályára lépjen az első osztályban, mezőnyjátékosként. Nagyon jóban vagyok vele, ezért csak elfogultsággal, szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Elég régóta ismerjük egymást, először a serdülő-válogatottban találkoztunk. Azóta is ápoljuk a kapcsolatot, minden alkalmat megragadunk, hogy találkozzunk. Ő viszi tovább a mi generációnkat, nagyon büszke vagyok rá, és kívánom, hogy még tíz évig játsszon, mert bizony benne van! Örülnék, ha a labdarúgás környékén maradna a visszavonulása után is, mert ilyen szemléletű, pozitív emberekre szükség van. Csak ne technikai képzést tartson! Nagyon magas önkritikai szinttel, tárgyilagossággal rendelkezik, ami idehaza nagyon ritka. Abszolút tisztában van, hogy mit képvisel a magyar futballban, és azt vállalja is. Sosem mondta, hogy szórja a gólokat, vagy hogy egy cselező-virtuóz, de minden csapatnak szükség lenne egy ilyen fontos személyiségre.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.