Válogatott

Egervári beszámolt kapitányi munkájáról

A szövetség elnöksége a bukaresti és az amszterdami kudarc ellenére elfogadta a beszámolót.
 
 

Válogatott

Egervári beszámolt kapitányi munkájáról

A szövetség elnöksége a bukaresti és az amszterdami kudarc ellenére elfogadta a beszámolót.
 
 
 

Válogatott

Egervári beszámolt kapitányi munkájáról

A szövetség elnöksége a bukaresti és az amszterdami kudarc ellenére elfogadta a beszámolót.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A válogatott lemondott szövetségi kapitánya az MLSZ elnöksége előtt megtartotta szakmai beszámolóját, amelyet a testület elfogadott, csakúgy, mint a szövetségi kapitány október 11-én felajánlott lemondását. Az elnökség véleménye a volt szövetségi kapitány hároméves munkájáról az alábbiakban foglalható össze.

Az elnökség tagjai számára fontos, hogy a társadalom minden szintjén heves indulatokat kiváltó események után tárgyilagosan, egészében vizsgálja a kapitány több mint három éves működését és a magyar válogatott eredményességét.

Egervári Sándor, 2010. augusztus 11. és 2013. október 11. között 34 mérkőzésen vezette a magyar válogatottat. Mérlege: 17 győzelem, nyolc döntetlen, kilenc vereség, a mérkőzései felét tehát megnyerte a csapattal. Százalékos teljesítménye 62 százalék, az elmúlt 25 évben ennél egyetlen magyar szövetségi kapitány sem teljesített jobban. 2000 óta ő volt az első szövetségi kapitány, akivel a negyediknél jobb helyet tudott elérni selejtező csoportjában a válogatott, hiszen mindkét selejtező végén a harmadik lett csapata.

A magyar válogatottat a FIFA világranglista 64. helyén vette át, irányításával a valaha volt legjobb helyezését érte el a csapat a rangsorban, a 27-diket. A nemzeti csapat ezt követően is folyamatosan a harmincadik hely környékén tartózkodott, s csak októberben csúszott vissza – de még mindig előrébb tart, mint 2010 augusztusában, amikor az MLSZ vezetése azzal a feladattal bízta meg a kapitányt, hogy alakítson tartással rendelkező, a korábbi időszakoknál versenyképesebb alakulatot.

Az elnökség elfogadta, hogy az Egervári Sándor által kialakított keretbe tíz egyiptomi ezüstérmes, U20-as játékost is beépített, és azt is, hogy egészen 2013 márciusáig töretlenül fejlődött, és a legtöbb mérkőzésen igazi közösségként működött a magyar válogatott. Ráadásul, egészen a Románia ellen idegenben megvívott világbajnoki selejtezőig, reális eséllyel bírt a pótselejtezőt érő második hely elérésére (eztán már csak matematikai esély maradt). Ez az eredmény, a kisebb-nagyobb hullámvölgyek ellenére is, arra késztette az elnökséget, hogy további bizalmat szavazzon Egervári Sándornak a munka folytatásához.

Az elnökség ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a március óta lejátszott mérkőzéseken tapasztaltakat, legyen szó barátságos vagy tétmérkőzésről, közösségépítésről, eredményességről. Különösen sajnálatra méltó, hogy a csapat a selejtező sorozat kiemelkedően fontos bukaresti mérkőzésén nem tudott felnőni az elvárt szinthez, és teljesítményével, de legfőképpen a vereség módjával az egész futballszerető közvélemény számára hatalmas csalódást okozott.

A romániai kudarc után felmerült a szövetségi kapitány leváltása, ám az elnökség akkor úgy döntött, hogy a hátralévő mérkőzéseken is Egervári és stábja dirigálja a csapatot, hiszen egy esetleges új szakember nehéz helyzetben kezdte volna meg munkáját, és ez nem szolgálta volna a válogatott hosszabb távú épülését.

Ezt követően viszont – különösen az elmúlt mérkőzések fényében – egyértelművé vált, hogy a kapitány az általa elért szinten túl már nem volt képes a továbblépést biztosítani, így az amszterdami vereséget követően az MLSZ elnöke elfogadta a kapitány lemondását.

Egervári Sándor tevékenysége két időszakra bontható. Az első harminc hónapban folyamatosan fejlődött, erősödött a válogatott, és pozitívan értékelhető eredményességet sikerült felmutatnia. Az utána következett 8 hónapban viszont megtört a folyamat, nem sikerült megőrizni a korábbi stabilitást és eredményeket. Ennek legfőbb szakmai okai a válogatottban érintett játékosok meggyengült versenyeztetése, az aktuális forma, az átigazolások és sérülések voltak, amelyeket a szakmai stáb hibái is erősítettek. Ehhez hozzájárult, hogy a válogatott illetve a szakmai stáb támogatottsága is érezhetően gyengült a közvélemény szemében és a szakmában egyaránt.

Az MLSZ elnökségének egyértelmű álláspontja, hogy a válogatott hosszú távú érdekeit a megfontolt, körültekintő kapitányválasztás szolgálja, ezért a vezetés alaposan mérlegeli a lehetőségeket, mielőtt meghozza végső döntését. Fontos, hogy a lehető legjobb megoldás születhessen meg a szövetségi kapitány személyét illetően, és a jövő évi első FIFA-játéknapon a legalkalmasabb szakember irányítása mellett léphessen pályára ismét a magyar válogatott.

Az utánpótlás is terítékre került

Beszámolt az elnökség előtt az utánpótlás-válogatottak szereplése kapcsán Nyilasi Tibor, az MLSZ sportigazgatója, aki az igazgatóság elmúlt három évére tekintett vissza Both József szakmai- és képzési igazgatóval közösen készített beszámolójában. A részletes anyag bemutatása után a Szövetség vezetése részben kritikai éllel kinyilvánította, hogy továbbra is fejlődést, mérhető előrelépést szorgalmaz a korosztályos válogatottak szerepeltetése kapcsán. Elvárás egy olyan egységes szellemiség, csapategység megteremtése, amely kedvez az egyéni képességek kibontakozásának, hiszen a korosztályos válogatottak feladata – a sikeresség mellett – az, hogy a következő időszakra versenyképes labdarúgókat „termeljen ki” a felnőtt válogatott számára.

Az MLSZ vezetése elismeri azokat az eredményeket, amelyeket egyes eseményeken (elsősorban az U17-es korosztályok tavaly és tavalyelőtt) elértek csapataikkal a szakemberek, ám ennél markánsabb fejlődést vár el a többnyire az elitakadémiákról érkező fiatal futballisták menedzselése, felkészítése és csapattá gyúrása terén. Nem elfogadható, hogy a csapatok egy része még az Európa-bajnoki selejtező elitkört sem élte meg a szereplése során, mint ahogy az is elvárható lenne, hogy ha nem is rendszeresen, de egyszer-egyszer kontinensviadalra jussanak ki a magyar válogatottak (U17, U19).

Éppen ezért a testület felkéri az MLSZ apparátusát arra, hogy dolgozzon ki a következő időszakra vonatkozó átfogó szakmai koncepciót a további fejlődés elősegítése érdekében, különös tekintettel arra a tényre, hogy hazánk jövőre U19-es Európa-bajnokságot rendez, amelynek köszönhetően fókuszba kerül a hazai utánpótlásfutball. E koncepció készítésekor a Szövetség vegye figyelembe annak a független szakmai vizsgálatnak a fejleményeit, amelyet az MLSZ a terület komplex „átvilágítása” kapcsán indított el. Teremtse meg a szabályozási lehetőségeit annak is, hogy a magyar fiatalok szerepeltetése a professzionális bajnokságokban folytatható legyen. Erősíteni kell továbbá az utánpótlásszakág, a felnőtt A- és az U21-es válogatottak, valamint az edzőképzés irányításának összhangját, együttműködését.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.