Mezőkövesd

A bravúrkapus bent ragadna

Horváth Tamás élt a váratlan lehetőséggel, hiszen remekelt a Ferencváros ellen.
 
 

Mezőkövesd

A bravúrkapus bent ragadna

Horváth Tamás élt a váratlan lehetőséggel, hiszen remekelt a Ferencváros ellen.
 
 
 

Mezőkövesd

A bravúrkapus bent ragadna

Horváth Tamás élt a váratlan lehetőséggel, hiszen remekelt a Ferencváros ellen.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Horváth Tamás, a Mezőkövesd kapusa az élvonal 12. fordulójának egyik legjobb teljesítményét nyújtotta. A 26 éves játékos kilenc évet töltött Újpesten, de nem tudott kilépni a csapatkapitány, Balajcza Szabolcs árnyékából, így új kihívást keresett. Mezőkövesden kötött ki, ahol együtt dolgozhat Véber Györggyel, aki jól ismeri a képességeit.

Először a kilencedik fordulóban kellett beállnia a kispadról, amikor Szántai Leventét kiállították Pakson. Azon a mérkőzésen csak büntetőből kapott gólt, több bravúrt is bemutatott, tehát nem okozott csalódást. Ezután Diósgyőrbe látogattak, ahol beleszaladtak egy ötösbe, ráadásul ezúttal ő kapott piros lapot. Ez nyilván nem segítette az előrelépését a konkurenciaharcban. A 11. fordulóban, a Haladás elleni vereség alkalmával ismét Szántai védett. Ezek után jött a Ferencváros elleni, idegenbeli összecsapás, amelyen ismét Horváth Tamás kapott lehetőséget.

– Voltak előjelei, hogy önnek kell majd farkasszemet néznie Böde Dániellel?

– Engem is meglepetésként ért a döntés. Közvetlenül a meccs előtt tudtam meg, hogy én fogok védeni. Ez a szakmai stáb döntése volt, ők határoztak így. Nem tudom miért, talán a jelenlegi forma alapján, de nyilván én örültem neki a legjobban. Szerencsére tudtam is élni a lehetőséggel, és remélem a jövőben is bent tudok ragadni a kapuban – mondta a Rangadó.hu érdeklődésére Horváth Tamás.

– Milyen volt újra a kezdőben?

– Nagyon jól éreztem magam a pályán, bár nagy nyomás alatt tartott minket a Ferencváros, főleg az első húsz percben. Ezt szerencsére kibekkeltük, utána jött egy büntető, amit sikerült kivédenem. Majd megszereztük a vezetést. Lélektanilag jól jöttünk ki az első félidőből. A második félidőben már kiegyenlítettebb volt a játék képe, de nyilván a Ferencváros birtokolta többet a labdát. Böde Dánielnek volt egy ziccere, amit hárítottam. De Balajti Ádám és a Gévay Zsolt fejes révén nekünk is voltak helyzeteink, tehát betalálhattunk volna mi is. Úgy gondolom, egy pontra rászolgáltunk, mert az egész csapat hősiesen küzdött egymásért.

– Józsi György magabiztos büntetőrúgó, mégis sikerült túljárnia az eszén. Úgy tűnt, a végsőkig kivárt a gólvonalon a lövés előtt.

– Tudatos volt, igen. Edzéseken nagyon sokat gyakoroljuk. Többen kint maradunk foglalkozás után, és a lövéseket, tizenegyeseket szoktuk gyakorolni. Megpróbáltam minél tovább állva maradni, amikor Józsi György kitámasztott, még akkor is próbáltam egy ütemet kivárni. Amikor láttam, hogy lendül a lába, akkor dőltem el balra. A bal oldalt előre eldöntöttem.

– Újpesten Balajcza mögött hosszú évekig ült kispadon. Kiállítás és sérülés miatt ott is adódtak apró lehetőségei, de nem sikerült megragadnia a kapuban. Van önben hiányérzet az elmúlt évek miatt?

– Összesen kilenc évet töltöttem Újpesten. Ebből öt és fél évet dolgoztam Szabival. Ő azért régebb óta játszott ott, ráadásul csapatkapitány is volt. Komoly tekintéllyel rendelkezett, így mindenképpen ő volt az első számú kapus, és magyar szinten nagyon jó teljesítményt nyújtott. Amikor lehetőséget kaptam, próbáltam úgy teljesíteni, hogy kiszorítsam, de erre nem sok esélyem volt. De ezen nem kesergek. Azért is próbáltam olyan csapathoz kerülni, ahol több játéklehetőséget kaphatok, és meg tudom mutatni, hogy képes vagyok én is a jó teljesítményre.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.