Összeállítás

1956 a magyar fociban

Utolsó mérkőzését játszotta a legendás Aranycsapat; a hazai élvonalban nem hirdettek bajnokot.
 
 

Összeállítás

1956 a magyar fociban

Utolsó mérkőzését játszotta a legendás Aranycsapat; a hazai élvonalban nem hirdettek bajnokot.
 
 
 

Összeállítás

1956 a magyar fociban

Utolsó mérkőzését játszotta a legendás Aranycsapat; a hazai élvonalban nem hirdettek bajnokot.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Október 23-án, a forradalom 57. évfordulóján a Rangadó.hu összeállítást készített a magyar labdarúgás 1956-os esztendejéről.

Az élvonal küzdelmeit 1956-ban tavaszi-őszi rendszerben rendezték, 12 csapat részvételével, de a forradalom miatt nem tudták befejezni. Bár az utolsó fordulóra még október 23. előtt sor került, de a csapatok külföldi túrái, és a Vasas európai kupakötelezettségei miatt több mérkőzés elmaradt, és ezek pótlására már nem volt lehetőség. Bajnokot nem avattak és kiesők sem voltak. A tabellát a Budapesti Honvéd vezette.

A magyar labdarúgó-válogatottnak 1956-ban tizenegy találkozója volt. Az év elején becsúszott három vereség, ezért az Aranycsapat szövetségi kapitányának, az 1949 óta tevékenykedő Sebes Gusztávnak távoznia kellett, helyére Bukovi Márton került. A Csehszlovákia elleni kudarc az Európa Kupa megnyerésétől fosztotta meg a magyar csapatot. A legendás Aranycsapat 1956. október 14-én, Bécsben játszotta utolsó mérkőzését.

Amíg labdarúgásunk Európa és a világ élvonalába tartozott, a magyar játékosok keresettek voltak külföldön is. A kirajzás nagyobb alkalmai elsősorban politikai fordulókhoz köthetők, így volt ez a „hőskorban” is, és különösen így lett 1945, majd az 1956-os forradalom után, amikor Magyarország beláthatatlanul hosszú időre egy, a világtól hermetikusan elzárt birodalom érdekszférájának része volt – írja a Rubicon történelmi folyóirat.

A zűrzavaros időszakban több közismert sportoló, köztük Puskás Ferenc halálhírét keltették, de a Magyar Nemzet november 1-jén megírta, hogy a válogatott csapatkapitánya egészséges.

Mint ismert, abban az évben olimpiát rendeztek Melbourne-ben, de a magyar labdarúgó-válogatott visszalépett. A Népakarat című lap november 3-án már arról számolt be, hogy a Bp. Honvédot óriási örömmel fogadták Bécsben. Márpedig a Honvéd alkotta az akkori Aranycsapat gerincét, tehát bécsi tartózkodásuk a visszalépés nyomán jöhetett létre. A tudósítás szerint az osztrák fővárosban Puskást és Kocsist össze-vissza csókolták, mert azt hitték róluk, hogy elestek a szabadságharcban. Bécsből hamarosan dél-amerikai túrára indultak, ahonnan a legnagyobb sztárok közül Puskás, Kocsis, Czibor és Grosics nem tért haza.

A válogatott így gyorsan szétesett: hosszas kitérők után Puskás a Real Madridhoz, Kocsis és Czibor pedig a Barcelonához került. A katalánokhoz a Barcelona legendája, Kubala László hívta honfitársait, de Puskást is támogatta, amíg a csodacsatár nem tudott pénzt keresni a disszidálás utáni eltiltása miatt. Puskás később spanyol válogatott is lett.

Ezt a csapást a magyar futball azóta sem heverte ki, egyetlen válogatottunk sem ért el az Aranycsapathoz hasonló diadalokat. Az utánpótlás-korosztályból is sokan távoztak ekkor, ami a távolabbi jövőt rombolta – írja az origo.hu cikke.

Akik itthon maradtak, azok közül néhányan politikailag exponálták magukat. Szusza Ferenc a Dózsánál 1956 októberében megalakított Újpesti Forradalmi Bizottságnak lett tagja – a Magyar Honvéd című lap tanúsága szerint. A forradalom idején a csapat egy rövid időre visszavette kommunizmus előtti nevét, és Újpesti TE-ként működött, de aztán a Kádár-korszakban megint Dózsára, ezúttal Újpesti Dózsára nevezték át. A forradalom napjaiban az MTK is újra megalakult, a kommunisták által Vörös Lobogónak nevezett csapat visszavette eredeti nevét. A Kádár-korszakban az együttes nevét már csak részben állították vissza: MTK-ként, majd a Vörös Meteorral összevonva MTK-VM-ként szerepelt. Hidegkuti Nándorral újra leforgatták A csodacsatár című film egyes jeleneteit. A moziban eredetileg Puskás Ferenc szerepelt, de 1956 után őt nem akarta népszerűsíteni a Kádár-rendszer...

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.