Háttér

Labdarúgás a politika fogságában

Ellenzi a lakosság a stadionépítéseket? – erről beszélt Ceglédi Zoltán, a Republikon Intézet elemzője.
 
 

Háttér

Labdarúgás a politika fogságában

Ellenzi a lakosság a stadionépítéseket? – erről beszélt Ceglédi Zoltán, a Republikon Intézet elemzője.
 
 
 

Háttér

Labdarúgás a politika fogságában

Ellenzi a lakosság a stadionépítéseket? – erről beszélt Ceglédi Zoltán, a Republikon Intézet elemzője.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A stadionkérdés mindig előkerül, ha a költségvetésről, vagy a napi politikáról beszélünk. A Republikon Intézet készített egy elemzést, amely szerint a lakosság négyötöde ellenzi a stadionépítéseket. Ceglédi Zoltán a Republikon Intézet elemzője az ATV vendégeként elmondta, a stadionépítés sokak szemében szálka, és a kormánypárti oldalról érkező magyarázatok egyre nevetségesebbek.

– Ez egy jó hír a futballnak, mert azt jelenti, hogy van kétmillió futballszurkoló...

– Azért ezt nem lehet így felszorozni, hogy a többiek valóban szurkolók lennének, de ha már szurkolókról beszélünk, akkor azt is mértük, hogy az emberek egyáltalán néznek-e focit, illetve járnak-e meccsekre. Azt tapasztaltuk, hogy nem igaz az egyik közhiedelem, miszerint inkább a kormánypártiak szeretik a focit, az ellenzékiek kevésbé. A kormánypártiak közül tizenhat százalék volt az elmúlt egy évben magyar focicsapat meccsén, a baloldali ellenzék köréből ez tizenkilenc százalék – magyarázta Ceglédi Zoltán.

– Miért gondolták ezt? Azért, mert Orbán Viktor szereti a focit, az ellenék hívei ugyanúgy elmehetnek meccsre...

– Elmehetnek, de pontosan azért lett az a címe az elemzésünknek, hogy Labdarúgás a politika fogságában, mert ez a kérdés már legkésőbb kétezer-tíz óta nem sportkérdés, hanem sokkal inkább politikai. A legfőbb törésvonal ugyanis nem a focihoz, hanem a politikához való viszony kapcsán húzódik. Amikor kifejezetten csak a sportról, a labdarúgásról kérdezzük az embereket, akkor van egy pártsemleges véleményük. De amint érzik, hogy ennek van egy politikai vetülete – és a stadionépítés már ilyen, mert nagyon fontos ékköve az Orbán-kormánynak, afféle kis piramisokként maradnak majd utánuk ezek a stadionok – akkor azonnal a pártpreferenciája alapján válaszolnak.

– Mennyire hiszi el a népesség, hogy a stadionépítés a sport egészének, vagy a társadalom egészének hasznos?

– Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány kiemelt támogatásban részesíti a futballt, stadionokat épít, és ennek milyen hatása van, még a kormánypártiaknak is csak huszonkét százaléka mondta azt, hogy látszanak az eredmények, javult a magyar labdarúgás helyzete. Azt a fajta összefüggést, amit a kormány kifejezetten direktnek gondolna, hogy építsünk stadionokat, és ettől jobb lesz a magyar futball, ezt még a kormánypárti szavazóknak is alig több, mint az ötöde osztja. A többség azt mondja, hogy nincs változás e tekintetben. Még nem beszéltünk arról, hogy a stadionépítés sokak szemében szálka, és a kormánypárti oldalról érkező magyarázatok egyre nevetségesebbek. Talán Hende Csaba mondta, hogy egy focistadion egészségügyi intézmény is, mert az emberek ott majd sportolnak, és jobb lesz az egészségük. A magyar fociban nem feltétlenül a sportérték a meghatározó. A másik helyen arról beszélnek, hogy micsoda csodálatos munkahely-teremtési lehetőség, hogy stadionokat építenek. Szerintem egy autógyárban sokkal többen tudnak dolgozni, mint egy felépített focistadionban.

– Abban viszont van igazság, hogy az utánpótlás-nevelésnek egy nagyon fontos helyszíne lehet...

– Azt gondoljuk, az a probléma, hogy nem elég nagyok, vagy nem elég modernek ezek a stadionok, és ezért nem viszik ki a gyereket? Én szoktam látni ilyen uborkatestű óriáscsecsemőket, akik időről időre szétverik először a stadiont, aztán a várost. Szerintem a probléma, amiről beszélünk nem arról szól, hogy ezek a stadionok ne lennének elég nagyok.

– Mit mond a felmérés? Mire költené a magyar a pénzt, ha nem a stadionokra?

– Ez egy nagyon érdekes dolog, mert itt van egy másik hiedelem, amit érdemes cáfolni. Nem arról van szó, hogy a labdarúgás és a többi sportág között húzódik a törésvonal. A törésvonal már ott van, hogy ebben a rossz életszínvonalban lévő országban a lakosság nagy része ennél fontosabb dolgokra költene. A megkérdezettek negyvenegy százaléka az egészségügy fejlesztésére költené a stadionokra fordított pénzt, a másik ilyen nagy kategória pedig a munkahelyteremtés. Ha megnézzük, mindkettő slágertéma.

– Az ellenzék a stadionkérdést a következő fél évben nyilván rendre előhozza. E felmérés alapján jól teszik, ez egy érzékeny pont?

– Abszolút! Mindig ezek az életmódszerű témák működnek igazán jól egy kampányba. Sokkal könnyebb megértetni ezt, mint arról beszélni, hogy éppen hogyan nő vagy csökken a GDP.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.