Válogatott

„Mi nem hülyítjük az embereket”

Csank János már a selejtezőcsoport sorsolásakor megmondta, hogy a harmadik hely megszerzése bravúr.
 
 

Válogatott

„Mi nem hülyítjük az embereket”

Csank János már a selejtezőcsoport sorsolásakor megmondta, hogy a harmadik hely megszerzése bravúr.
 
 
 

Válogatott

„Mi nem hülyítjük az embereket”

Csank János már a selejtezőcsoport sorsolásakor megmondta, hogy a harmadik hely megszerzése bravúr.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A köztelevízió Az Este című műsorának vendége volt szerdán Csank János, korábbi szövetségi kapitány. A téma nem Ifj. Knézy Jenő keddi kirohanása volt, amit a kommentátor az Andorra elleni meccs második félidejében engedett meg magának az edzővel szemben, hanem a magyar labdarúgás, illetve a válogatott válsághelyzete.

Csank ezúttal is úgy vélekedett, hogy a csapat hozta azt a helyezést, amit hozhatott. Ő is úgy látja, hogy a pótselejtező elérésének lehetősége nem Hollandiában, hanem idehaza, Románia ellen úszott el. Hangsúlyozta: nem örülne, ha az MLSZ elnöke lemondana, mert jól végzi a munkáját, másrészt nem ő játszott a pályán...

– Mi a véleménye Szalai Ádám beszédéről?

– Kicsit túlpörgött talán, nem hiszem, hogy neki kell ezt ilyen mélységig elmondani, bár kétségkívül van igazsága. A játékos az játsszon. Az edző vezeti az edzést, a vezető vezet, a szurkoló meg szurkol – mondta Csank János.

– Egyébként egyetért azzal, amit a játékos mond?

– Vannak dolgok, amiben egyetértek. Én azért nem nézném le a holland bajnokságban szereplő játékosokat. A problémánk kétségkívül az, hogy annak idején, amikor mi játszottunk, nem lehetett kimenni, még Csehszlovákiába is csak útlevéllel. De futballozni nem lehetett volna kimenni. El szoktam mondani az öltözőben, hogy a mi játékosaink, a mi időnkben a Real Madridba, az Ajaxba, és ilyen csapatokba mentek volna. Dunai II és a többiek, akiket jegyeztek. A tehetségek nevelésével kapcsolatban nem értek egyet Szalaival. Ő nem tartotta magát tehetségnek? Hiszen tizenhét éves koráig itt volt Magyarországon, tehát magyar edzők nevelték odáig. Ugyanezt elmondhatnám Dárdai Pálról vagy Hajnal Tamásról is, akik szintén fiatalon mentek ki, és mondhatnék még ilyen neveket. Ők itthon is kaptak képzést, de ez biztosan lehetett volna több vagy jobb is.

– Az elmúlt húsz évben az ön irányításával volt a legközelebb a kijutáshoz a magyar válogatott, de jöttek a jugoszlávok...

– Szerbia például most nem jutott ki, és még pótselejtezőt sem játszhat. Ausztria sem, Szlovákia sem, és még sorolhatnám. Most a világon elvileg harminckét országon kívül mindenhol pánikhangulatnak kellene lenni, de nem biztos, hogy van.

[iquestion]– Ön szerint nem megalapozott az, hogy alapjaiban kell átgondolni mindent Magyarországon a labdarúgással kapcsolatban?

[/iquestion]

– Alapjaiban átgondolták már ezt milliószor. Az a vicc, hogy most azt várják tőlem, hogy négy és fél percben elmondjam a problémákat. Amit ön gondol, és elmond két szóban, arról egy órát tudok beszélni, és még mindig csak a felénél tartok annak, ami ehhez a két szóhoz tartozik.

– Segítek: nincs pénz, nincs szakértelem az utánpótlás-nevelésben...

– Amit most elmondott, arról megint tudnék beszélni egy hétig.

– Mi történik velünk? Elérünk egy U20-as bronzérmet, de az a csapat szétesik, csak néhány játékos kerül a nagy válogatottba, a többiek lemorzsolódnak, eltűnnek...

– Van egy átmenet a futballban Magyarországon, amit mi nem tudunk kivédeni. Az edzők főleg. Amikor egy játékos tizennyolc évesen kikerül az ifikorból, egy jó része nem tud játszani a felnőttben. Ugyanakkor nincs pénze, nincs semmije. Lézeng, gyakorlatilag perifériára kerül. Ha beteszik az első csapatba néhányszor – látunk egy rakás ilyet –, utána nem kerül oda, mert harcolnia kéne azért, hogy ottmaradjon. Kölcsönadják valahová, mint külföldön bárhol. Kint harcolnak az utolsó töltényig, hogy visszakerüljenek, itthon feladják. Valamikor ő a hibás, valamikor nem. Nálunk a fiatal, tehetséges játékosok jórészt annyit kerestek, hogy egy farmert sem tudtak megvenni, vagy ha megvette, akkor utána kölcsön kellett kérnie, hogy a lánynak tudjon egy kólát fizetni a diszkóban. A mellette álló fickó, aki nem sportolt, az adott esetben benyúlt a zsebébe, és megvette kilóra. Ez így működik.

– Mostanában azt mondják róluk: jobbnál jobb kocsikkal járó nagyképű alakok, akik a pályán nem tudnak semmit bizonyítani. És ebben nem csak a játékosok a hibásak.

– Akkor nem lenne jobbnál jobb autójuk. Nem tudom, kiről beszél. Ebben a csapatban mindenki jó futballista. Egerváriról végig csak jókat lehetett olvasni. Ez a csapat a harmadik helyet érte el. Nem tudom, kiről mondja Szalai, hogy hülyítik az embereket. Mi, edzők nem hülyítjük. Elmondtam kristálytisztán, és mostanában is elmondom, amikor meglátom a csoport összetételét, hogy ebben a szituációban a harmadik hely megszerzése bravúr. Ha ezt célozzuk meg, fejben jók vagyunk, és nem szurkoló-szinten dolgozunk, akkor előfordulhat – ahogy most is előfordulhatott volna adott esetben –, hogy másodikok leszünk. Ha ez a holland meccs nem az utolsó, hanem kicsit korábban játsszuk, akkor nem kapunk nyolcat, mert akkor nem akartunk volna nyerni Hollandiában. Akkor teljesen más! Lehet, hogy kapunk egy négyest. Ha most Egervári elmegy Hollandiába, bekkelünk, és lehozunk egy hármas zamekot, akkor azt mondják, hogy ez gyáva, mert nem akart nyerni, meg ilyenek. Összességében ebből a mérkőzésből mi jól nem jöhettünk ki. Ez a magyar válogatott hozta azt a helyezést, amit szerintem hozhatott. Ha egy kis szerencséje lett volna, ha a játékvezető befújja azt, amikor összelökték a két bekket, és szabadrúgás kifelé, vagy Király Gábor bennmarad a kapuban, és nem gurul be a kapu közepén a labda – de nyilvánvalóan nem akarok bűnbakot keresni –, akkor nyerünk a románok ellen. De ehhez kell a bravúr, a szerencse.

– A politikai támadások szerint az MLSZ-nek tokkal-vonóval le kell mondania, mert rossz szakmai munka folyik. Erre Csányi Sándor azt mondta, a szakmai célok alapvetően rendben vannak, ezért nem gondolja, hogy nekik le kellene mondaniuk. Ezzel egyetért?

– Én nem örülnék, ha lemondana. Nem vagyok egy hízelgős típus. Sok problémája van az MLSZ-nek, nyilvánvalóan. Ha megkérdezne, elmondanám neki, az más kérdés, hogy nyilván nem fog megkérdezni, de nem is igénylem. Olyan nagy problémákat, amiket mondanak, én nem látok. Az elnök és a főtitkár – aki lehet, hogy el tudta volna intézni, hogy a Vác NB III-as legyen, ne megye egyes – csinálják a dolgukat. Nem ők játszanak a pályán. Nem csináltak olyan hibát a válogatottnál, ami miatt őket lehetne hibáztatni. Nagyon sok olyan dolgot csináltak, ami a futballban kell. Mindent elkövettek azért, hogy az akadémiák működjenek, vagy a stadionépítéseket is említhetném. Nekünk az a problémánk, azon vitatkozunk, hogy kell-e stadion? Romániában kettő olyan van, hogy bemegyünk, és azt sem tudjuk, hol vagyunk. Kicsit észnél kéne lenni. Nem kell annyira erőből dolgozni, érzelmekből, hanem hideg, profi fejjel kell gondolkozni. Van jó néhány olyan ember a kluboknál, a csapatokban és az MLSZ-ben is, aki tud profi módon gondolkodni. Ez a két mérkőzés így zárult, és a harmadik helyre kerültünk. Ez a beszélgetés ugyanígy megtörténne, ha továbbjutunk, de nem jutunk ki.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.