Ferencváros

Adams továbbra is lélegeztetőgépen van

Többnyire alszik, és azt sem fogta fel még teljes mértékben, hogy levágták a lábát.
 
 

Ferencváros

Adams továbbra is lélegeztetőgépen van

Többnyire alszik, és azt sem fogta fel még teljes mértékben, hogy levágták a lábát.
 
 
 

Ferencváros

Adams továbbra is lélegeztetőgépen van

Többnyire alszik, és azt sem fogta fel még teljes mértékben, hogy levágták a lábát.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Lassan egy hete, hogy bal lába amputálása után felébresztették a mesterséges kómából a súlyos infarktus után válságos állapotba került Fradi-futballistát, a trinidadi Akeem Adams-et, akiért a zöld-fehér sportcsaládon kívül a riválisok is megmozdultak. Akkor az FTC orvosi stábjának tagja, Dr. Szelid Zsolt kardiológus jelezte, a cél az, hogy eljuttassák a beteget egy esetleges szívátültetésig.

Az orvos a Digi Sport televízió csütörtök reggeli adásában a legfrissebb fejleményekről szólva elmondta, komoly antibiotikumos kezeléssel sikerült uralni azt a fertőzést, ami a lába kapcsán előjött, de továbbra is veszélyzónában, életveszélyben van.

– A felébresztés utáni napokat hogyan bírta Adams izomzata, tüdeje?

– Akeem Adams továbbra is lélegeztetőgépen van. Ennek az oka, hogy a mélyaltatásból már felébresztettük, de még mindenképpen lélegeztetésre szorul, egyszerűen nem tudja még tartósan fenntartani a saját légzését. A több, mint két hetes mélyaltatás után az izomereje csökkent ahhoz, hogy fenn tudja tartani a saját légzését. Az állapota jelenleg keringésileg stabil a műszívkezeléssel, de a lábamputáció utáni kezelések még várnak rá aktívan az intenzív osztályon – mondta Szelid Zsolt.

– A lábamputáció szövetelhalás miatt történt, ez tipikusan a végtagokra jellemző?

– Akármilyen szervnél történhet szövetelhalás. Korábban már beszéltem róla, hogy a jelentős edzésmunka miatt, amin éppen átesett, amikor a keringésleállás bekövetkezett, gyakorlatilag a lába volt az egyik legsérülékenyebb szerv, és az kapta az egyik legnagyobb pofont a keringésmegállás kapcsán, emiatt haltak el a szövetek a lábában.

– Akkor ez maximálisan összefügg az előtte elvégzett edzésmunkával?

– Igen. Akeem-nak hatalmas combizomzata van, és ilyenkor, amikor egy keringésleállás bekövetkezik egy hatalmas edzésmunka után, amikor gyakorlatilag minden izomsejt kívánja az oxigént, akkor ez egy nagy pofon. Nyilván nem csak a lába, hanem más szervei is kaptak pofont, csak azokat úgy néz ki, hogy sikerül uralni.

– Amikor egy sportoló edzés után vagy közben rosszul lesz, és bekövetkezik egy ilyen infarktus, akkor mennyire tipikus, hogy este történik ez, a mozgás után? Lehettek-e ennek előjelei az edzés során?

– Ezt nem tudom megmondani. Az edzésen nem tapasztaltak ilyen jellegű határozott jeleket, hogy rosszul lett volna. Az tény, hogy a labdarúgóknál fordul elő leggyakrabban hirtelen szívhalál a sportolók között. Ennek a legfőbb oka, hogy a labdarúgás a legnépszerűbb sportág a világon, és ezért a legtöbben űzik. Attól is függhet ez, hogy milyen poszton játszik a pályán az adott labdarúgó. Ebben is van különbség a hirtelen szívhalál előfordulása között. A leginkább dinamikus, és tartós terheléssel járó sportágaknál a gyakoribb a hirtelen szívhalál, a focin kívül például a kosár vagy kézilabda.

– Adams milyen gyakran kommunikál a környezetével?

– Elsősorban alszik. Úgy néz ki, hogy ezt a komoly fertőzést, ami a lába kapcsán előjött, antibiotikumos kezeléssel sikerült uralni, de azért továbbra is veszélyzónában van. Életveszélyről beszélünk továbbra is.

– Igaz a hír, miszerint Ricardo Moniz naponta látogatja őt?

– Meglátogatta már több alkalommal. Azt kértem tőle és a játékosoktól is, hogy inkább hagyják még pihenni őt. A játékosok lelkének is jobbat tenne, meg szeretnének is találkozni vele, de én, és a kezelőorvosok kérése ez.

– Meg lehet saccolni ilyen esetben, hogy meddig tarthat ez az életveszélyes állapot?

– Ezt nagyon nehéz megmondani. Attól függ, hogy a gyulladásos paraméterek hogyan alakulnak, valamint hogyan lehet vele kommunikálni. Nyilvánvalóan a szívtranszplantáció az a cél, amit esetleg el lehetne érni, és az lenne a jó, ha el tudnánk érni, de ezt vele komolyan meg kell beszélni. Ehhez pedig ébren kell lennie, de jelenleg még nem tartunk ott, hiszen ez komoly együttműködést igényel. A szívtranszplantációnál komoly immunrendszert elnyomó kezelést kell alkalmazni a beültetés előtt, nehogy kilökődjön az adott szerv. Bele kell egyezni, hogy igen, ő ezt szeretné. Többnyire még azonban inkább alszik, és azt sem fogta fel még teljesen mértékben, hogy levágták a lábát.

– Ha beleegyezne ebbe, és lenne megfelelő donor, akkor ebben az állapotában is lehetne végezni a transzplantációt?

– A műszív, és az, hogy nincs saját pumpafunkciója, már önmagában egy veszélyzóna, tehát igen. Amennyiben nincsenek gyulladásos paraméterek, és a szervfunkciók megfelelőek, és ő is beleegyezett, akkor el lehet érni a szívtranszplantációhoz, természetesen műszívkezelés mellett.

– Ha mindent pozitívan nézünk, és sikeres a szívátültetés is, akkor a lábamputációt leszámítva teljes életet is élhet?

– Azok a betegek nagyon súlyos csoportba tartoznak, akik szívtranszplantációra kerülnek. Ezek a betegek néhány éven belül mindenképp meghalnának, ha nem történne meg a transzplantáció. Ezeknek a betegeknek a döntő része jó minőségű életet tud élni. Súlyos betegcsoportról beszélünk, akik naponta fulladhatnak, vagy hetente kórházba kerülhetnek. Természetesen bizonyos határokon belül tudják az életüket kiteljesíteni, sok dologra figyelniük kell.

– Hányan vannak ma hazánkban, akik Adams-hez hasonlóan szívtranszplantációra várnak?

– Jelenleg körülbelül ötven fő. Itt több kérdés is felvetődik. A sebészeti kérdés az egyik, amikor valakit megoperálnak, kiveszik a szívét, és bevarrják, ezt végzik a szívsebészek. Vannak a transzplantációs kollégák, akik kifejezetten erre specializálódnak. Ők egy komoly csapat, akik az előkészítését és az utánkövetését végzik ezeknek a betegeknek.

– Ha tudnak arról, hogy az édesapjával mi történt, akkor lehet, hogy azonnal észreveszik a problémát, és azonnal eltanácsolták volna az élsporttól?

– Az, hogy az édesapja hirtelen meghalt, önmagában nem jelent semmiféle eltanácsolást. Az UEFA- és FIFA-protokollok, amelyekkel dolgozunk kérdőívből, saját kórtörténetből, EKG- és fizikális vizsgálatokból állnak, valamint szívultrahang is történt. Gyakorlatilag ezekkel a vizsgálatokkal a harmincöt év alatti sportolók hirtelen szívhalálának az okait körülbelül nyolcvanöt százalékban lehet jól kiszűrni. Még mindig ott van tizenöt százaléka ezeknek az okoknak, amelyeket nem lehet a protokollok segítségével egyértelműen kiszűrni. A szűrővizsgálatok arra valók, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel, jó hatékonysággal kiszűrjük a betegséget. Százszázalékos szűrés sajnos nem létezik, de az édesapja hirtelen szívhalála mindenképp felvetette volna azt, hogy genetikailag lehet valamilyen probléma. Akkor célzott vizsgálatokat lehetett volna végezni, hiszen egy NB I-es labdarúgóról van szó, és mindenki számára fontos lett volna, hogy elkerülje ezt a tragédiát, és továbblépjünk ezekben a vizsgálatokban.

– A célzott vizsgálatok meg tudták volna nagy bizonyossággal jósolni, hogy a nagy terhelés miatt a közelben van egy ilyen katasztrófa.

– Alapvetően két ilyen célzott vizsgálat van, az egyik a szív MR-, a másik a szív CT-vizsgálat. A szív CT-vizsgálat jól kimutatja a koszorúereket, és ezeket a néma plakkokat. Ennek viszont nagy hátránya, hogy sugárterheléssel jár, tehát harmincöt éves kor alatt önmagában szűrővizsgálatra ez nem alkalmas. A protokollban ezért nincs benne, de célzottan kitudja mutatni ezt a patológiát.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.