Összállítás

Kell-e nekünk átszervezés?

Vajon miért mondta Csányi Sándor, hogy az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot? És igaza van?
 
 

Összállítás

Kell-e nekünk átszervezés?

Vajon miért mondta Csányi Sándor, hogy az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot? És igaza van?
 
 
 

Összállítás

Kell-e nekünk átszervezés?

Vajon miért mondta Csányi Sándor, hogy az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot? És igaza van?

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az idézett mondat hétfőn, az MLSZ közgyűlése után hagyta el az elnök száját. A Rangadó.hu legújabb összeállítását egy történeti áttekintéssel kezdjük, majd az okokat, indokokat és érdekeket próbáljuk sorba állítani, végül három véleményt olvashatnak.

Történelem

A létszámcsökkentés nem lenne példa nélkül való, legutóbb bő tíz évvel ezelőtt került rá sor. A 2001–2002-es bajnokságban is 12 klub küzdött egymással. Előbb három-három mérkőzést vívott egymással minden csapat, aztán a mezőny két hatos csoportra vált: felsőházra és alsóházra. Ott aztán újra játszottak egymás között egy-egy meccset, így alakult ki a végső sorrend. Ősszel az MTK tízpontos előnye tavasszal elolvadt, és csak a harmadik helyezéshez lett elég. A Zalaegerszeg ötödik vidéki csapatként lett magyar bajnok. A két kieső Haladás és a többszörös bajnok Vasas volt.

A 2002–2003-as idényben maradt a 12 csapat, a lebonyolítás ez előző szezonhoz képest annyit változott, hogy az alapszakasz és a rájátszás egyaránt két-két körből állt, így kiküszöbölték azt a többek által sérelmezett rendszert, hogy bizonyos csapatok háromszor játszottak egymás ellen. A Ferencváros biztosnak tűnő aranyérmét az utolsó fordulóban, hazai környezetben a Debrecen ellen elveszítette, így az MTK lett a befutó. Kiesett a Dunaferr és a Kispest-Honvéd esett ki.

A következő bajnokságban maradt a tucatnyi résztvevő, de mivel a következő szezonra az élvonal létszámát felemelték, így egyenes ágon nem volt kieső, viszont négy csapat jutott fel. A bajnok a Ferencváros lett, izgalmas végjáték során: a zárófordulóban három csapat is esélyes volt még a címre, ebből kettő egymás ellen játszhatott. Az FTC 3-1-re győzte le a listavezetőként érkező DVSC-t, az Újpest viszont nem tudott győzni az MTK ellen.

Érdekek, okok és indokok

MLSZ: a szövetségnek elemi érdeke, hogy minél több csapat alkossa a bajnokságot, hiszen minél több klub nevez, annál több nevezési díj és egyéb költség folyik be a kasszába.

Nézőszám: többen vannak azon az állásponton, miszerint nincs szükség olyan alacsony nézőszámmal rendelkező klubokra a legjobbak között, mint például az MTK, a Paks, a Siófok, az Eger, néha a Pápa, korábban a Gázszer, illetve a következő szezonban vélhetően a Puskás FC és a Mezőkövesd. Mit tagadás, nehéz észérvekkel vitába szállni azokkal, akiknek ez a véleményük...

Szurkolók: ők azok, akik még mindig fontosnak tartják a magyar focit, akik továbbra is időt, pénzt és energiát áldoznak azért, hogy kedvenceiket buzdítsák. A korábbi 12 csapatos élvonal időszakában a fanatikusok többször kinyilvánították, hogy egy idényben kettőnél több Fradi–Újpest, MTK–Fradi, Kispest–Újpest, vagy bármilyen más tradicionális rangadó sok, mert elveszti az értékét, és elveszti a szurkolói érdeklődést.

Játékosok: hazánkban továbbra sincs 16 csapatra való élvonalbeli tudásszintű labdarúgó, ez aligha kétséges, különben a csapatok nem hemzsegnének a nevesincs külföldi tucatjátékosoktól – tisztelet a kivételnek. Nagyon fontos, hogy létszámcsökkentés esetén a légiósok számának korlátozására is szükség lenne, hiszen csak abban az esetben koncentrálódnának a minőségi magyar futballisták. És ezzel elérkeztünk a lényeghez, hiszen éppen ezért lennének jobbak a mérkőzések, amelyek éppen ezért hétről-hétre magasabb színvonalat követelnének a játékosoktól, ami végső soron a válogatott teljesítményét is javíthatná.

Klubok: azok a klubvezetők, akiknek a csapata rendszeresen a tabella alsó régiójában tanyázik, nyilván nem örülne, ha felettük húznák meg a vonalat, és a másodosztályba kényszerülnének, hiszen akkor sokkal kevesebb bevételük lenne a szponzori, a televíziós, az állami és önkormányzati, a szurkolói, és minden egyéb forrásból. 12 résztvevő esetén az NB II-ben szereplő kisebb csapatok (például Gyirmót, Mezőkövesd, vagy tavaly az Eger, korábban a Szolnok) számára sokkal csekélyebb lenne az esély, hogy egy-egy kiugróan jól sikerült szezonnak köszönhetően megmutathassák magukat a legjobbak között.

Végül a magyar labdarúgás három szereplőjét kérdeztük, mi a véleményük az elnöki mondatról? Szerintük is igaz, hogy az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot?

Elbert Gábor

Az élvonalbeli PMFC cégvezetője, korábbi sport-szakállamtitkár.

– Hogy hány csapat játszik egy ország első osztályú bajnokságában, annak vannak gazdasági és sportszakmai mérői, illetve fontos a hagyomány is, tehát számos összetevőt figyelembe kell venni, mielőtt végül valamilyen döntés születik erről. A bajnokság rendszerének folyamatos módosítása biztosan nem hasznos, és nem biztos, hogy a rendszeren múlik a labdarúgásunk színvonalának emelkedése. Bármilyen a rendszer, ha kiszámítható, tehát jó előre tudható, akkor megtölthető tartalommal. De önmagában attól, hogy csökken a létszám, nem lesz se jobb, se rosszabb. Mint ahogy attól sem, hogy május közepén kitalálják, az U19-bajnokság jövőre U21 lesz. A lebonyolítás egy eszköz, nem lehet cél.

Illés Béla

Amikor az MTK 2003-ban bajnok lett az ő 21 góljának is köszönhetően, 12 csapat alkotta az első osztályt; jelenleg az Illés Akadémia alapítója és vezetője, illetve a Szombathelyi Haladás sportigazgatója.

– Annyira már nem is rémlik... Azt tudom, hogy tavasszal rájátszás volt, de csak egyetlen konkrét emlékem van ezzel kapcsolatban: Kenesei Krisztián akkoriban Zalaegerszegen játszott, és a gólkirályi címért harcoltunk. Végül ő lett a befutó, de mivel a ZTE nem jutott be a felsőházba, Kenőnek könnyebb dolga volt tavasszal, mint nekem... Nehéz megmondani, milyen változások tesznek jót a futballunknak. Többször játszanánk jó csapatokkal, de lehet, hogy unalmas lenne a nézőknek, ha négyszer is megmérkőznénk egy-egy riválissal egy szezon során. Nagyon át kéne gondolni, hogy szakmailag mi lenne a legjobb. Tény, hogy nincs annyi tőkeerős klub, gyakran hallani, hogy küszködnek a csapatok. Napjainkban itt van az Eger példája, amely nem tudja befejezni a bajnokságot. Ha ezt nézem, akkor van realitása, hogy sok a tizenhat csapat. Az emberek mindig bíznak benne, hogy az átszervezésektől jobb lesz a foci, de még egyik sem hozott igazi áttörést.

Hrutka János

A Ferencváros és a német Kaiserslautern egykori válogatott védője, akinek napjainkban menedzserként is betekintése van a magyar labdarúgás mechanizmusába.

– Amikor az előző vezetés döntése értelmében felemelték a létszámot, pont az volt az indoklás, hogy játéklehetőséget biztosítanak a fiataloknak. Sok akadémiáról rengeteg fiatal játékos kerül ki, és fontos, hogy nekik legyen lehetőségük a felnőtt bajnokságban szerepelni. Kérdés, melyik oldalról közelítjük meg a témát. Melyik ujjunkba harapjunk? Ha kevesebb a csapat, jobban összpontosulnak a játékosok, és a bajnokság színvonala növekszik. De rengeteg pénz beleölnek az akadémiákba, a TAO-pályázatokból és egyéb forrásokból biztosítják ezeknek a hátterét, ám félő, hogy az onnan kikerülő tehetségeknek nem lesz lehetőségük, hogy jó csapatokban játsszanak. A Győr, a Videoton vagy a Fradi kezdőjében már mostanság is túlnyomó többségben külföldiek játszanak. Hatalmas szívfájdalmam, hogy a közelmúltban többször előfordult, hogy egy-egy klubcsapatban tizenegy külföldi szerepelt. Nem biztos, hogy ez a megfelelő irány. Ami a nehéz anyagi helyzetbe kerülő klubokat illeti: nem szabad elfelejteni, hogy ezek a csapatok licencet kapnak, hogy indulhassanak, és ehhez számos dolognak meg kell felelniük. Ennek alapeleme az anyagi oldal, a források igazolása. Nem jól mutat kifelé, hogy mindezek ellenére előfordulhat, bajnokság közben arra kényszerül egy-egy klub, hogy abbahagyja a küzdelmeket. De szerintem ennek nincs köze ahhoz, hány csapat játszik az NB I-ben.

Dr. Váczi János

Sportközgazdász, Budapest XII. kerületének alpolgármestere.

– Kétezerben tartottunk egy sportfórumot, amelynek a vezérszónoka az IMG futballdivíziójának vezetője, Jonathan Hill volt. Ő tizenhárom évvel ezelőtt azt mondta, a magyarországi piac métere teljesen alkalmatlan arra, hogy ennyi szereplős legyen az élvonalbeli bajnokság, és külön kiemelte a fővárost. Budapest maximum két ilyen csapatot bírna el. Én is ezt a nézetet osztom. Ha csupán piaci szempontból nézzük, a mai gazdaság körülmények között szerintem hat csapatnak kellene szerepelnie az első osztályban, területi eloszlás alapján két budapestinek, két északinak, két délinek, de ez lehet kelet-nyugati is. Persze, ez megkérdőjelezné a bajnokság mikéntjét és színvonalát is, ezért lenne hasznos a közép-európai Liga, amelyben hasonló gazdasági viszonyokkal rendelkező országok csapatai – horvátok, szlovákok, magyarok – mérkőzhetnének egymással. Ha kifejezetten piaci megközelítésből, nyugati logikával nézzük, akkor a jelenlegi struktúra rossz. Teljes egyetértek azzal, hogy az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.