Nemzeti Stadion 2016-ban

Vígh László a futballfórumon elmondta: 2016 végére készülhet el az új Nemzeti Stadion.
 
 

Nemzeti Stadion 2016-ban

Vígh László a futballfórumon elmondta: 2016 végére készülhet el az új Nemzeti Stadion.
 
 
 

Nemzeti Stadion 2016-ban

Vígh László a futballfórumon elmondta: 2016 végére készülhet el az új Nemzeti Stadion.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatója szerint reálisan 2016 végére, 2017 elejére készülhet el az új nemzeti stadion, amelynek bekerülési költsége a jelenlegi számítások alapján 60-80 milliárd forint között lesz – írja az MTI.

A kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos a Magyar Labdarúgás Fórumán, szerdán azt mondta, azért van szükség egy ilyen multifunkcionális arénára, mert az országnak nincs nemzeti stadionja, illetve a jelenlegi nem méltó a magyar sport helyzetéhez.

– Mindemellett le is vagyunk maradva, szomszédaink, Románia, Lengyelország, Ausztria sokkal jobban állnak a létesítmények tekintetében, illetve azért is szükség van erre a stadionra, mert meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy akár ötven-hatvanezer ember is megnézhesse például a válogatott mérkőzéseit – tette hozzá Vígh László.

Az NSK főigazgatója azt mondta, erre a beruházásra úgy kell tekinteni, mint bármelyik másikra, a létesítmény megépítése pedig üzleti szempontból is lényeges, egy ilyen aréna ugyanis sok pénzt tud termelni.

Studniczky Ferenc, a magyar szövetség (MLSZ) versenybizottságának elnöke a szervezet stadionfejlesztési programjával kapcsolatban arról beszélt, hogy három ütemben szeretnék kivitelezni a létesítmények felújítását. Először a vízelvezetést, illetve a pályák fűtését akarják megoldani, majd a kiszolgáló helységeket hoznák rendbe, azután a stadionbiztonsággal kapcsolatos intézkedésekre kerülne a sor. Utóbbi kérdésben mindenképpen egyeztetni akarnak a szurkolókkal is.

A szekcióülés utolsó felszólalója, Havas István, az MLSZ könyvvizsgálója a nemzeti stadionnal kapcsolatban azt mondta, fontos tudni, hogy ha egy létesítmény jól van méretezve, akkor jelentős pénzt termel. Hozzátette, lényeges kérdés a fenntarthatóság, mert vannak olyan európai országok, ahol az adott válogatott a klubok stadionjaiban játszik, ezek azonban olyan arénák, amelyekben hétről hétre hatvan-hetvenezer ember van kint. Mivel a magyar élvonalban kevés a néző, kell egy olyan stadion, amelyben a nemzeti együttes játszhat akár 65 ezer ember előtt is.

A gazdasági szekcióban a társasági nyereségadóból (TAO) befolyó pénzekkel kapcsolatban az ismert eredmények és felhasznált összegek ismertetése mellett Dénes Ferenc sportközgazdász a rendszer egy-két kockázatára hívta fel a figyelmet.

– Az egyik nagy kockázat, hogy vajon a szervezetek fenn tudják-e tartani a létrehozott pályákat. Olyan rendszert kell kiépíteni, amelyben később piaci alapon lehet működtetni a létesítményeket – mondta Dénes Ferenc, aki megemlítette még, hogy a TAO bevezetése által csökkent a szponzoráció a magyar sportban.

Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sport Intézet igazgatója az infrastrukturális fejlesztés mellett a TAO olyan pozitív hatásairól beszélt, mint a rendszer munkahelymegtartó és -teremtő szerepe akár az építőiparban, akár az egyesületeknél, továbbá az állam bevételi oldalán ÁFA formájában jelentkező összeg.

Kiemelte azt is, hogy az elfogadott fejlesztési tervekre az elfogadott összegeknek valamivel több mint hetven százalékát tudták lehívni a sportszervezetek, de különösen pozitív, hogy az elmaradott térségekben ennél jobb az arány.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.