Sport Zoltán

Miért első a Győr?

Az alapjátékban az ellenfelek nehezen tudták megbontani az őszi első Győri ETO védekezését.
 
 

Sport Zoltán

Miért első a Győr?

Az alapjátékban az ellenfelek nehezen tudták megbontani az őszi első Győri ETO védekezését.
 
 
 

Sport Zoltán

Miért első a Győr?

Az alapjátékban az ellenfelek nehezen tudták megbontani az őszi első Győri ETO védekezését.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Téli szünet van az OTP Bank Ligában, a csapatok túl vannak a bajnoki szezon felén, plusz két fordulón. A meccsmentes hónapok az értékelés, a számvetés időszakát jelentik. A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán is elkészítette csapatokra, klubokra lebontott visszapillantóját, amelynek első fejezetében értelemszerűen az első helyezett szerepel.

Győri ETO FC

1. helyezett
17 mérkőzés
11 győzelem
5 döntetlen
1 vereség
Gólok: 35-15
38 pont

Úgy érzem, jó helyre került az őszi elsőség mind szakmailag, mind a lehetőségek és a háttér terén. Ezt az anyagiak területére, és bázis, a pályák viszonylatára is értem. Egyetlen vereséget szenvedtek eddig a győriek, méghozzá éppen a legelső fordulóban. A debreceni négy-egyre mindenki felkapta a fejét, mondván, biztosan nagy gondja lesz Pintér Attilának az ősz folyamán. Pedig a játék képe nem azt mutatta, hiszen elég jól futballozott az ETO, és bár sok helyzetet kihagyott, a védekezési hibák pedig megbosszulták magukat, lehetett látni, hogy kezdenek összeállni.

Tizenhét mérkőzésből csupán ezt az egyet vesztették el, harmincöt rúgott góljuk magasan a legtöbb, a tizenöt kapott pedig a Videotonnal holtversenyben a legkevesebb a mezőnyben. Kimondottan jó teljesítményről van szó, a statisztika azt mutatja, hogy jó futballt játszanak, a védekezésük összeállt, és meg is vannak hozzá az embereik.

Pintér Attila első győri edzői időszakában négy-kettő-három-egy volt a játékrendszer, most viszont látszik, hogy sok rendszert megtanított és begyakoroltatott. Előtérbe került a négy-három-hármas alapfelállás, ebből sokszor négy-négy-kettő lesz. Összességében megállapítható, hogy játékrendszerben előnyére változott a csapat.

Védekezés

Legtöbb esetben zártan és szűken, a félpályára visszazárva védekezett az együttes. Labdavesztés után minden játékos aktívan részt vett a védekezésben. Ez taktikai felállásban labdavesztés után négy-öt-egynek, olykor négy-hatnak nézett ki, a félpályára visszazárva. Az alapjátékban az ellenfelek nehezen tudták megbontani az ETO védekezését. A taktikai részek közül a támadásba való átmenetük volt kiemelkedő a mezőnyből. Kimondottan jól építették fel a rendezetlen védelem elleni támadásaikat. Gyorsan játszottak, ez nagyon hangsúlyos, ez hozta az őszi játékuk lényegét, és az eredményeiket. Iskolapélda a Videoton otthonában rúgott győztes góljuk: nyomott a Fehérvár, de helyzetig is alig jutott el, aztán csodálatos volt a győri átmenet a gól előtti támadásba. Sok képzett, gyors játékossal rendelkeznek.

Támadások

Nagyon jól osztották el a területeket, támadásban széles és hosszú volt a csapat, ez adja meg azokat a területek, ahol a támadójátékot kimondottan jól fel lehet építeni. Ehhez szintén képzett labdarúgók kellenek. Rövidpasszos futballal operáltak, és nagyon feltűnő, hogy a támadóharmadban azok a kvalitású labdarúgók, akik erre képesek, egyéni játékkal döntöttek el mérkőzéseket. A védekezésbe való átmenetüket furcsállom, ez nem tetszett, de működött! Azonnal visszatárnak a labda mögé, a félpályára, és ott kezdik meg a védekezést. Néha ebben is volt változás, például sürgős esetben, amikor az Újpest két góllal vezetett ellenük, akkor fönt kezdték a védekezést, de egyébként labdaveszés után azonnal visszazártak a középpályára.

Extrák

A pontrúgások, rögzített helyzetek begyakorolt figurái sok gólt hoztak. Ez egyértelműen a szakmai stábnak köszönhető. Nem csak a szabadrúgásokról és a szögletekről van szó, hanem a bedobás-variációkról is, azokra is nagyon figyeltek. Felálltak és koncentráltak rá.

Játékosok, edző

Pintér Attila a második győri edzői időszakában megtalálta a csapatát. A jó körülmények és a jó anyagi háttér mellett ő is beleváltozott a csapatába. Kemény, agresszív edzőből játékosabbá vált, jobb hangulatban van, a játékosokhoz való viszonyát jobban megerősítette. Bő kerete van, jó kvalitású külföldiekkel, és kiemelkedő képességű, válogatott szintű magyarokkal. Trajkovics, Dinjar, Kamber, Svec, Strestík és Sztevanovics is remek őszt zárt. Alekszidze, aki magyar szinten nem gyenge futballista, csak csereként, vagy úgy sem lépett pályára, az észt válogatott Ahjupera pedig az NB II-be szorult.

Nem szabad nem említeni a kiemelkedő magyarokat, akik nem csak névben, teljesítményben is hozták magukat: Takács Ákos a válogatott keret közelébe került, Koltai Tamás és Pátkai Máté is egyik legjobb szezonját futja, ezt észre is vette a szövetségi kapitány. Lipták Zoltán személyében az igazolásokat is jól elkapták a győriek, hiszen stabilizálta a védelmet, és a válogatottban is szerepel. Varga Roland szerintem annyi gólt lőtt ősszel, mint eddig az összes csapatában nem, Völgyi Dániel pedig Magyarország egyik legjobb védője. Dudás Ádám nagyon sokszor csereként szállt be, de a rúgótechnikájával, a gyorsaságával és a futballkultúrájával színesíti a játékot. Ennek ellenére kevesebbet jutott szóhoz, mint az előző években.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.