Portré

A foci össztársadalmi méreteket ölt

Kiss-Rigó László megyéspüspök szerint a sport, és kiemelten a labdarúgás értelmes támogatása az egész társadalom javát szolgálja.
 
 

Portré

A foci össztársadalmi méreteket ölt

Kiss-Rigó László megyéspüspök szerint a sport, és kiemelten a labdarúgás értelmes támogatása az egész társadalom javát szolgálja.
 
 
 

Portré

A foci össztársadalmi méreteket ölt

Kiss-Rigó László megyéspüspök szerint a sport, és kiemelten a labdarúgás értelmes támogatása az egész társadalom javát szolgálja.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Sokan még manapság sem tudják hova tenni a tényt, miszerint az NB II Keleti-csoportjában szereplő Szeged 2011 csapatának, illetve a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiának a Szeged-Csanádi Egyházmegye a tulajdonosa. Dr. Kiss-Rigó László püspök a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, a labdarúgáshoz való kötődésének természetes következménye ez a szerepvállalás. Úgy véli, azoknak is, akik nem kedvelik, vagy nem gyakorolják a labdarúgást, be kell látniuk, hogy a többi sportághoz képest ma a futballnak van a legnagyobb közösségformáló ereje, össztársadalmi méreteket ölt, jelentős tényező a gazdasági életben is, és tömegeket szórakoztat.

– Honnan ered a labdarúgás, és általában a sport iránti szeretete?

– A családból. Gyerekkoromban rendszeresen jártunk még a fatribünös Fradi-pályára, nemcsak meccsekre, hanem gyakran még edzésekre is, illetve a Népstadionba a kettős rangadókra – mesélte a Rangadó megkeresésére Kiss-Rigó László, katolikus megyéspüspök. – Amikor Indiából a szüleimmel hazatértünk, még az általános iskola nyolcadik osztályából kerültem a Pénzügyőr serdülőcsapatába, és ott is maradtam egészen a sorkatonai szolgálatig. Utána már csak főiskolai, egyetemi csapatokban játszottam, s a mai napig rendszeresen veszek részt öregfiúk-meccseken, kezdettől fogva mindig kapusként.

– Miért döntött úgy, hogy tevékeny részese, aktív szereplője lesz Csongrád megye labdarúgóéletének?

– A labdarúgáshoz való kötődésemnek ez természetes következménye, mindig a lehetőségek és adottságok függvényében. A megyei elnökséget pedig felkérésre vállaltam, abban a reményben, hogy hozzá tudok járulni, ha szerény módon is a labdarúgás fejlődéséhez Csongrád megyében.

– Szakmai, gazdasági, szervezeti, illetve egyéb területen milyen jellegű munkát végez, milyen döntéseket hoz az MLSZ Csongrád Megyei Igazgatósága, a Szeged 2011 csapata, illetve a gyulai Grosics Akadémia esetében?

– Az MLSZ Csongrád Megyei Igazgatóságát kiváló igazgató, Nógrádi Tibor vezeti hihetetlen energiával és elkötelezettséggel. Az elnökség tagjaival az ő munkáját próbáljuk segíteni, az együttgondolkodással még hatékonyabbá tenni, bizonyos értelemben felügyeletet gyakorolni, de operatív döntéseket nem a mi tisztünk hozni. A Szeged 2011 csapata, illetve a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia esetében a tulajdonost, a Szeged-Csanádi Egyházmegyét képviselem, az ezzel kapcsolatos jogaimat gyakorlom, illetve kötelességeimet próbálom a leghatékonyabban ellátni, természetesen munkatársaim segítségével.

– Milyen gyakran tud mérkőzésekre járni?

– A válogatott itthoni mérkőzéseire majdnem mindig, nemzetközi kupameccsekre gyakran, a Szeged 2011 bajnoki meccseire mindig, ha tehetem, de ez aránylag ritkán van, mivel a bajnoki mérkőzések többnyire szombaton, illetve vasárnap vannak, amikor egyéb elfoglaltságaim miatt ritkán van szabadidőm.

– Van-e kedvenc magyar és külföldi labdarúgócsapata. Ha van, melyik és miért?

– A magyar csapatok közül természetesen a Ferencváros, családi neveltetésemnek köszönhetően. Gyerekkoromban a Fradi-drukkerek definíciója – legalábbis azok körében, akik nem voltak a diktatúra haszonélvezői – nagyjából ez volt: azok a sportbarátok, akiket a kommunizmus vagy a tulajdonuktól, vagy jogaiktól, vagy mindkettőtől megfosztott. A külföldi csapatok közül a Real Madrid, főleg Del Bosque ottani edzősködése óta.

– A Szeged 2011 esetében megfigyelhető, hogy több játékos, edző és vezető is rendelkezik ferencvárosi kötődéssel, múlttal. Ez minek köszönhető?

– A Szeged 2011 működtetése összefügg a Grosics Gyula Labdarúgó Akadémiával. A Ferencvároshoz való kötődésem, és kapcsolatok, barátságok révén annak induló stábja és vezetője néhány kivétellel mind fradisták voltak, illetve ma is azok: Máté János, Horváth Péter, Takács László, illetve Varga Zoltán, majd Adem Kapic.

– Igaz, hogy elsősorban Adem Kapic véleményére ad, ő az, akire leginkább támaszkodik szakmai és szervezeti kérdésekben. Miért? Hogyan alakult ki ilyen szoros munkakapcsolat vele?

– Ademmel néhány évvel ezelőtt a Fradi-pályán ismerkedtem meg, ahová szerdánként edzésekre jártunk, amelyeken ő is részt vett. Pályafutása alatt gazdag nemzetközi tapasztalatokat gyűjtött, mint közismert, ő is fradistának érzi magát, és a labdarúgással kapcsolatos nézeteivel mindenben egyetértek. Szemlélete frissítést jelent az enyhén belterjessé vált honi labdarúgásunkban. Ez a vérfrissítés szerintem a legnagyobb haszna az immár számos külföldi szakember és játékos jelenlétének a magyar labdarúgásban. Sportigazgatóként minden szempontból ő a vezetője a Grosics Akadémiának, és a Szeged 2011-nek, mindenben egyeztetünk és közösen hozzuk meg a döntéseket.

– Ön szerint az egyháznak milyen szerepet kellene játszania a sport és az egészséges életmódra nevelés területén, és napjainkban, Magyarországon betölti-e maradéktalanul ezt a szerepet?

– Az egyház elsődleges feladata, hogy hiteles tanúságot tegyen arról, minden embernek van végső célja, és hatékony segítséget nyújtson mindenki számára, hogy ezt a célt el is érje. Emellett kötelessége lehetőségeihez mérten minden olyan törekvést szolgálni illetve előmozdítani, mely az ember valódi javát szolgálja, akár az oktatás, akár az egészségügy, a sport, a kultúra, a tudomány vagy az egészséges életmódra nevelés területén. Ez nem egy szerep, hanem egy feladat, amellyel soha nem végzünk, állandó erőfeszítést igényel. Valószínű, ma Magyarországon az egyházaknak még bőven van lehetőségük szolgálatuk fejlesztésére ezeken a területeken.

– Helyesnek tartja-e, hogy az ország jelenlegi politikai vezetése, kormánya ilyen mértékben elkötelezi magát a sport, s azon belül is leginkább a labdarúgás anyagi és erkölcsi támogatása mellett?

– Mindenki, aki felelősséget érez, szolgálatot gyakorol egy közösség iránt illetve javára, legyen az család, egy nemzet vagy egy ország, szükséges hogy kiemelten foglalkozzon a sporttal különböző okok (például: testi-lelki-szellemi egészség javítása, a jellem, személyiség nevelése, az akaraterő, kitartás növelése, a kudarc elviselése emelt fővel, a győzelem feletti öröm megélése alázattal, stb.) miatt, amelyek minden józan ember számára világosak. Másrészt azoknak is, akik nem kedvelik, vagy nem gyakorolják a labdarúgást, be kell látniuk, hogy a többi sportághoz képest ma a futballnak van a legnagyobb közösségformáló ereje, össztársadalmi méreteket ölt, jelentős tényező a gazdasági életben is, tömegeket szórakoztat, saját kultúrával rendelkezik. Bár ez utóbbival kapcsolatban nálunk még bőven akadnak feladatok. A sport, és kiemelten a labdarúgás értelmes támogatása az egész társadalom javát szolgálja. Csak örülhetünk annak, hogy a mai kormány ezt felismerte és fontosnak tartja.

– Mi a célja a Szeged 2011 csapatának a jelenlegi idényben, illetve a közeljövőben, mondjuk tízéves távlatban?

– A Szeged 2011 célja ebben az idényben és mindegyikben, hogy örömet szerezzen, és gazdagító élményt nyújtson mindazoknak, akik a szegedi labdarúgás közössége tagjainak érzik magukat, és hogy ezt a közösséget bővítse. Állandó célja továbbá, hogy lehetőséget adjon a kibontakozásra minél több igazi tehetségnek a Grosics Gyula Labdarúgó Akadémiáról. A mostani idényben célja továbbá, hogy a bajnokság végén az első öt között végezzen, a következő három évben pedig az, hogy az első osztályba feljusson.

A főtisztelendő püspök úr életútja

Kiss-Rigó László 1955-ben született Budapesten. Gyermekkora egy részét Indiában töltötte. Két év sorkatonai szolgálat után Esztergomban és Budapesten végezte teológiai tanulmányait. 1981-ben szentelték pappá Esztergomban, egy évvel később pedig teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, Budapesten. Szécsényben, majd a budapesti Haller téri templomban volt káplán. 1983-tól 1985-ig a római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasa volt. A Lateráni Egyetemen szerzett egyházjogi licenciátust.

1985-től az esztergomi Szent Anna-plébániatemplom káplánja, 1997-től plébánosa volt. 1986-tól az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2003-tól főigazgatója. 1991-től 2004-ig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának igazgatója volt. 1998 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára.

II. János Pál pápa 1994-ben pápai káplán címmel tüntette ki. 2004-ben szentelték pudentianai címzetes püspökké Esztergomban, miután január 24-én az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökévé nevezték ki. Megyés püspökké a Szeged-Csanádi egyházmegye élére 2006-ban nevezték ki.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.