Dombai: Nem verhetetlen az MTK!

A hullámzó Tatabányának jól jönne az idegenbeli bravúr!
 
 

Dombai: Nem verhetetlen az MTK!

A hullámzó Tatabányának jól jönne az idegenbeli bravúr!
 
 
 

Dombai: Nem verhetetlen az MTK!

A hullámzó Tatabányának jól jönne az idegenbeli bravúr!

A 32 éves kapus, Dombai András az egyik legbiztosabb pont az NB II Nyugati-csoportjában szereplő Duna FC Tatabánya csapatában. Ismert sportcsalád leszármazottja, hiszen apai nagyapja, idősebb Dombai András középcsatár volt, a Szolnoki Légierő, majd a Tatabánya csapatában játszott, később a Bányásznak edzője is volt. Édesapja, Dombai András a Tatabánya kapusa volt, édesanyja, Dombai Andrásné pedig a bányászváros együttesében kézilabdázott.

Pályafutását 1991-ben kezdte Tatabányán, később szerepelt a Dorog, a Haladás, a Mosonmagyaróvár, a Pápa, a Budafok és az Újpest színeiben is, majd 2009-ben tért vissza nevelőegyesületéhez. A Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, tavaszra várják a Dombai labdarúgó-generáció negyedik tagját, de gyerekekkel nem csak a családban, hanem a futballpályán is foglalkozik!

– Hétvégén az MTK otthonába látogatnak. A Nyugati-csoport kiegyensúlyozott mezőnyében meg lehet különböztetni a rangadókat a többi meccstől?

– Szerintem lehet, természetesen! Két nagy múltú csapat találkozik, ez bármilyen osztályban rangadónak számít – vélekedett a Rangadó megkeresésére Dombai András.

– A tabellát elnézve égetően szükségük van az idegenbeli bravúrra!

– Mindent meg fogunk tenni, bár az MTK mutatója eddig kifejezetten jó, és tudjuk, hogy nagyon jó csapatról van szó.

– A fővárosiak eddig csak egyszer botlottak, de az Ajkától éppen hazai környezetben kaptak ki!

– Figyelemmel kísérjük ellenfeleink eredményeit, tudjuk, hogy az Ajka pontokat szerzett a Hidegkuti Stadionban. Ebből is láthatjuk, hogy nem verhetetlen az MTK, megpróbáljuk mi is megkeresni a gyenge pontját!

– Elégedett a Tatabánya eddigi szereplésével?

– Jól kezdtük a szezont, hiszen négy meccsből négyet nyertünk, de a jó rajt miatt picit talán elhittük, hogy könnyű lesz ez a bajnokság számunkra. Következtek a botlásaink, amelyek során fontos pontokat veszítettünk. Nem várt hazai fiaskó volt a BKV Előre elleni vereség, aztán rangadót vesztettünk egy-nullára a Gyirmót otthonában, de úgy vélem, egy igazságos döntetlen reálisabb lett volna. A Kozármislenytől kettő-egyre kikaptunk, érzésem szerint abban az esetben is a döntetlen felelt volna meg inkább a játék képének. A többi találkozón hoztuk azt, amit célként kitűztük magunk elé. Hullámzó a teljesítményünk, ezért is lenne jó egy kiugró eredmény most az MTK ellen.

– A szezon első meccsén, a Szigetszentmiklós ellen már a második percben büntetőt védett, tehát az ön számára ragyogóan kezdődött a bajnokság. De hogyan folytatódott?

– Úgy érzem, hogy eddig igazából nem hibáztam a gólok előtt, tehát az én hibámból nem kaptunk gólt. Szerintem sokat tudtam hozzátenni a csapat teljesítményéhez, sokat tettem azért, hogy ez a pontszámunk meglegyen. Bízom benne, hogy a továbbiakban is lesz lehetőségem jó teljesítményt nyújtani, és eredményes, győztes csapat tagja lehetek.

– Utánpótláskorú kapusokkal is foglalkozik. A szakmai tudás átadásához mennyi pedagógiai érzék, mennyi türelem szükséges?

– Pont az egészen fiatalokkal foglalkozom. Természetesen az ő esetükben is kell a szakmai hozzáértés, hogy megtanítsuk a gyerekeket, de a pedagógiai érzék még inkább számít. Még nem vagyok olyan nagyon régóta a szakmában, de azt már tapasztaltam, hogy van, amikor úgy jön egy gyerek az iskolából, hogy nincs kedve edzeni, nem tud annyira összpontosítani. Akkor váltani kell, megtalálni a közös hangot, és élvezetessé tenni az edzést! A feleségem családjában mindenki pedagógus, sokat beszélgetünk, kikérem a véleményüket, a segítségüket, ebből a szempontból tehát könnyebb dolgom van, már csak azért is, mert szeretem ezt csinálni.

– Akkor tényleg szerencséje van, hiszen a saját felmenőitől kapta a labdarúgóvénát, a felesége családjától pedig a pedagógiai tapasztalatokat!

– Remélem, ezek ötvözete nálam csúcsosodik ki! Tény, hogy mindkét oldalról tudok meríteni. Testhezálló feladatnak érzem, a későbbiekben el tudnám képzelni magamat ezen a pályán.

– A futballistageneráció negyedik tagja mikor érkezik?

– Tavaszra várjuk az utánpótlást a feleségemmel, és ha minden a terv szerint halad, akkor kisfiú lesz! Hogy kapus lesz-e, nem tudom, döntse el ő, én nem fogom erőltetni. Az még egyébként is odébb van, de az biztos, hogy a sportot fogjuk preferálni a feleségemmel, aki testnevelő-tanár.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Eredmények, interjúk, átigazolási hírek első kézből.